Stresszteszt ide vagy oda, újabb bankválság közeleg?

Commerzbank-épület Berlinben (Wikimedia Commons)

A péntek este közzétett stressz-teszten hiába hozták ki, hogy két év alatt két százalékponttal javult az 51 kulcsfontosságú európai pénzintézet tőkemegfelelési mutatója, és nagy többségük a vízfelszín felett maradna újabb válság esetén is. A sajtóban csupa kritikus elemzés és vélemény jelenik meg ezekkel kapcsolatban, sőt a vészmadarak sem ritkák.

Az egyik ilyen a Die Börsenblogger német oldal, amely címében úgy fogalmaz, hogy „Biztosan jön a következő bankválság?”. Szerinte a hitelek volumene a gazdaságokban növekszik, vagy legalábbis magas szinten stagnál. A német gazdaságban egy év alatt csökkent ugyan a GDP 81,8 százalékáról 80,6 százalékra, de magas. A fejlődő országokban viszont 77-ről 128 százalékra emelkedett 2007-től 2015-ig. A tanulmány készítői szerint alaposabban kellene elemezni a hitelek bedőlésének kockázatát, ráadásul senki sem tudja, hogy a Brexit hogyan fog hatni a bankokra.

Kéne még egy kis tőke

A bankválságok, hitelválságok általában úgy néznek ki, hogy a magas gazdasági növekedés idején a hitelek mennyisége nagyon megnő, visszaesés esetén viszont a rossz hitelek aránya és állománya is nagyon megugrik. A feltörekvő országokban jelentkező gazdasági lassulás megint ebbe az irányba mutat.

Európa újabb lehetőséget mulasztott el, hogy szembenézzen pénzügyi rendszerének valós helyzetével – írja a Bloomberg kommentárja. Emlékeztetnek arra, hogy a stressz-teszt célja az lenne, hogy megmutassa, a bakok képesek-e egy súlyos válságot átvészelni. Ehhez megfelelő tőkére van szükség, amely az ilyenkor keletkező veszteségeket képes kiegyenlíteni.

Ezzel sem számol, azzal sem számol

A teszt legrosszabb forgatókönyve recesszióval és elhúzódó nyersanyagpiaci áreséssel számol, de például nem kalkulál azzal, ha államcsőd következne be valahol. A tesztben nem szerepeltek a leggyengébbek, a görög és portugál bankok.

Emlékeztetnek arra, hogy az európai, Eurózónás szabályozás nagyon megnehezíti a bankok feltőkésítését, főleg az adófizetők pénzéből. Ugyanakkor a bajba jutott, tőkéjét felélő Banca Monte dei Paschi di Siena esete rávilágított arra, hogy az EU-nak lehetővé kell tennie az olasz kormány bankmentési lépéseit.

Ezért kéne állami juttatás

A Deutsche Bank relatív gyenge eredménye is remélhetőleg rádöbbenti a német kormányt, hogy a feltőkésítés prioritást kell élvezzen, akár eurózónás intézmények (alapok) tőkéjéből is. Ha ezzel megerősítették a pénzintézetek iránti bizalmat, a magántőke bevonása is lehetővé válhat, mint az USA bankjainál 2009-ben.

A Bloomberg másik kommentárja szemléletes grafikonokon mutatja be, hogy a múltban a különböző stressz-tesztek után az európai bankrészvények mindig alulteljesítették a piacot. Most is így történt, csak napok vagy hetek helyett órák alatt valósult meg a forgatókönyv. A szerző úgy véli, hogy a stressz-teszt vajmi kevés újdonságot mondott a bankok hosszabb távú jövőjéről.

Zuhanórepülésben a Commerzbank

Gyenge eredményt közölt a Commerzbank – írja az Erste Befektetési Zrt. reggeli hírlevele. A bank 209 millió eurós adózott eredményt ért el a második félévben, szemben a tavalyi 307 millió euróval. A fő problémaforrás továbbra is az alacsony kamatmarzs, a bank nettó kamatjövedelme ugyanis több mint 200 millió euróval csökkent. Egy profitwarning-ot is közzétett a bank, bár a piac már eddig is az eredmény csökkenésére számított. A részvény azonban ma kora délután nyolc százalékos mínuszban volt.

Ellenségük a negatív kamat

Ez eléggé hajaz arra a kritikára, amit a Bloomberg már a teszt eredményének közzététele előtt megfogalmazott: a teszt során vizsgálják egy válság negatív hatásait, többek között az emelkedő kamatok hatását a kötvénypiacra. Azt azonban nem, mi lesz, ha nem jön ugyan válság, de marad a jelenlegi alacsony és negatív kamatkörnyezet. Ez ugyanis a bankoknak folyamatos veszteségeket okoz.

A piac egésze biztosan nem vette jó hírnek a stressz teszt eredményét, az európai bankrészvények második napja zuhannak. A tegnapi 1,6 százalék után ma a Stoxx 600 Banks index újabb 2,5 százalékkal esik, 127 pontra. A Brexit utáni napokban mélypontja 116-117 pont között volt, ami sok éves, 2011 eleje óta nem látott gödör volt.