Tipptaksaméter 1.: Amikor tíz meghökkentő előrejelzésből egy sem következett be

Év végén, év elején Dunát lehet rekeszteni a különböző előrejelzésekkel, jóslatokkal, tippekkel, elemzésekkel, illetve akárhogy nevezhető írásokkal, amelyek a következő év folyamatait próbálják előrejelezni. Ezeket azután később sokszor simán csak elfelejtik az olvasók, vagy némelyikre maguk a tippadók emlékeztetnek, persze csak akkor, ha az ötletük bejön és tömjénezhetik magukat, mert ha nem, akkor rendszerint hallgatnak. (Tisztelet a kivételnek.)

Katasztrófa-forgatókönyvek futószalagon

(Fotó: Wikimedia Commons)

A tippelők között unikum a Saxo Bank, amely kifejezetten meghökkentő, kevéssé valószínű előrejelzéseket szokott ilyentájt közölni. Valószínűségeket nem rendelnek hozzájuk, maguk sem tartják túlságosan várhatónak ezeket az eseményeket, inkább figyelmeztetésnek, katasztrófa-forgatókönyvnek, extrém szcenáriónak szánják. Egy éve ezt írták:

„A meghökkentő előrejelzésekkel a Saxo Bank olyan eseményeket állít fókuszba, amelyek ugyan valószínűtlenek, mégis szerinte nagyobb eséllyel valósulhatnak meg, mint amire a piac számít. Az előrejelzéseket a bank nem prognózisnak szánja, de szerinte az események bekövetkezésének valószínűsége alulértékelt. Ha mégis megtörténnének, hatalmas horderejű piaci hatást váltanának ki.”

A meghökkentő tippek jól hangzanak, mint a világvége-jóslatok, de nézzük meg, vajon bejött-e bármelyik is az egy évvel ezelőtti tíz forgatókönyvből, vagy legalább megközelítette-e bármelyiket a piac? (Ezekről részletesebben itt írtunk.)

1. Ötven százalékkal zuhan az Apple-részvények árfolyama a 2011. évi csúcshoz képest

Az Apple 2011. októberében 422 dollárnál tetőzött a Yahoo szerint. Ebben az évben viszont pár dollárral 700 felett volt a csúcsa, igaz, azóta visszaesett 519 dollárra. A trend csökkenő, az előrejelzésben van valami, hiszem volt egy csúnya visszaesés. De ha szó szerint vesszük, 211 dollár kéne legyen a részvény, tehát végül csak nem jött be.

2. Az EU 2012-ben növeli a banki munkaszüneti napok számát

Az adósságválság súlyosbodására számítottak, ez tavasszal-nyár elején végül is sok szempontból bejött, a görög probléma súlyosbodott és a spanyolok helyzete is megrendült. Bankszünnapokat és tőzsdeszünnapokat azonban nem rendeltek el emiatt, ahogy a Saxo gondolta, és 25 százalékos tőzsdei áresés sem következett be, amit szintén kilátásba helyeztek. Aki shortolt, tehát részvényár-esésre játszott tavaly, nagyon pórul járhatott.

3. Amerikában olyan jelölt nyeri a választásokat, aki még nem jelezte indulási szándékát

Arra az eshetőségre (is) számítottak, hogy az általános elégedetlenség miatt Amerikában megérett a helyzet egy harmadik párt és egy akkor még teljesen ismeretlen elnök befutására. Elvétették.

4. Ausztrália recesszióba süllyed

A dpa-AFX hírügynökség december 5-i jelentése szerint Ausztrália gazdasága a harmadik negyedévben 0,5 százalékkal emelkedett, ami másfél éve a legalacsonyabb érték. A második negyedévben 0,6, az elsőben 1,3 százalék volt a növekedés, tehát az ország gazdasága lassult, de nem csúszott recesszióba. A BoerseGo.de szerint 2012-ben 3,0-3,5 százalék, de a következő években is évi három százalék körüli lehet a növekedés.

5. Európában 50 bank kerül állami tulajdonba

A Bázel III és a jogszabályok miatt Európában 50 bank kerül állami tulajdonba, miután az ideges betétesek a bankközi hitelezés befagyása láttán megrohamozzák a bankokat – vélte egy éve a Saxo Bank. Az állam több mint 50 bankot vesz át, és sok ismert kereskedelmi bank megszűnik – tették hozzá. Nem történt ilyen, igaz, tavasszal és nyáron görög, spanyol bankokból erős tőkekivonás volt, de ez később a mentőakciók nyomán leállt.

6. Biztonságos kikötőként Svédország és Norvégia lép Svájc helyébe...

...és a tíz éves kötvényeik hozama 100 bázisponttal (egy százalékponttal) alulmúlja majd a biztonság iskolájának tartott német papírok hozamát is. A Tradingeconomics.com szerint legutóbb a norvég tíz éves kötvények 2,21, a svédek 1,60, a németek 1,41 százalékos hozammal forogtak (heti adatok). Tehát ez sem jött be.

7. Nyer a svájci jegybank, és az EUR/CHF árfolyam 1,50-ig katapultál

Ez a jóslat a hazai frankhitelesek szívének különösen kedves lehetett, hiszen a frank durva gyengülését vetítette előre. Olyan szempontból valószínűleg győzött a svájci jegybank, hogy tartani tudta az 1,2-es EUR/CHF árfolyamküszöböt, de emelni nem emelte és a piaci árfolyam nem is távolodott el jelentősen ettől a szinttől. A nagy gyengülés tehát elmaradt, a Stooq.com adatai szerint 1,2242 volt a keresztárfolyam egy éves maximuma, azt is még 2011 utolsó napjaiban érte el. Ha valaki erre épített volna spekulációt, veszített volna (ha 2011 végén száll be).

8. Az USD/jüan árfolyam tíz százalékkal emelkedve eléri a 7-et

Azzal számoltak, hogy a kínai vezetés hagyja leértékelődni a jüant az ország növekedésének megtorpanása miatt, ezért megy fel a keresztárfolyam 7,00-re (tehát több jüant, azaz renminbit kell majd adni egy dollárért). Ehelyett, bár év közben egyszer rövid időre a 6,5-öt is megközelítette az árfolyam, lényegében 6,35-ről 6,22-re süllyedt. Ha ezt megjátszotta volna valaki származékos műveletekkel, nagyot veszíthetett volna (hacsak 6,5-nél ki nem száll).

9. A Baltic Dry Index 100 százalékkal emelkedik

Alacsonyabb olajárak+alacsonyabb vasércárak=élénkülő tengeri szállítás. A Baltic Dry Index, amely a  szállítmányozási árakat ábrázolja, emelkedik majd, szólt a fáma. A Bloomberg szerint az index 2011 legvégén 1700 pont körül volt, pénteken pedig kereken 700. Nem éppen duplázódás.

10. Megduplázódik a búza ára 2012-ben

A Stooq.com szerint a búza határidős árfolyama először 630 dollár közeléből 940-re emelkedett az év során, majd pedig 792 dollárra csorgott vissza. Nem duplázás, de az emelkedés markáns, ez viszonylag közel volt a beteljesüléshez, így is szépen lehetett volna keresni vele mind a mai napig.

Összességében azt mondhatjuk, hogy bár félsikerek akadtak itt-ott, tízből tíz előrejelzés nem jött be. A prognózisok jól hangzottak, akárcsak a világvége-jóslatok, de gyakorlati hasznuk igen kevés volt – sok esetben inkább szerencsére. Ezek után kommentár nélkül közöljük a 2013-ra vonatkozó prognózisokat – a többit meglátjuk egy év múlva.

Nem a hivatalos álláspont

Steen Jakobsen, a Saxo Bank vezető közgazdásza a cég közleménye szerint kijelentette: „Az idei meghökkentő előrejelzéseink ismét főként olyan negatív előjelű események közül tallóznak, amelyek bármelyike képes a pénzügyi világot felforgatni, esetenként a politikai holtpontról a világot elmozdítani. 2012 vége felé akármelyik eszközkategóriát vesszük, rendkívül gyér volatilitást látunk, mert a jegybankok zsarnoki manipulációi miatt a valódi árfeltárás nem működik. (...)

Ugyan ez a tíz előrejelzés nem tekinthető a Saxo Bank 2013-ra szóló hivatalos prognózisának, de ha az új esztendőben mégis megvalósulnak, horderejük miatt annál jelentőségteljesebbek lehetnek a befektetők számára. Mielőtt a befektető kereskedni kezd, vagy elhelyezi a pénzét, tudnia kell, mi az, amire a legrosszabb esetben számíthat: a tőkét meg kell óvni, és a portfólióknak el kell viselnie a tökéletes vihart, illetve akármilyen zivatart” teszik hozzá.

1. A DAX 33 százalékkal 5000 pontra esik vissza

Folytatódik Kínában a gazdaság lassulása, ami gátat vet a német ipari terjeszkedésnek. Ebből adódóan az ipari részvények árfolyama erőteljesen csökken, a fogyasztók bizalma megrendül. A német választások előtt Angela Merkel támogatottsága zuhan, és a gazdaság gyengesége mellett Németországban az EU adósságának közelgő kölcsönös megosztása miatt eluralkodik a politikai bizonytalanság, így a DAX részvénypiaci index 33 százalékkal 5000 pontra esik vissza az év során.

2. Államosítják Japán vezető elektronikai vállalatait

A Japánnak korábban oly sok dicsőséget szerzett elektronikai ipar a Dél-Koreával folytatott versenyben lemaradva végső szakaszba lép. Mivel egyedül a Sharp, a Panasonic és a Sony éves együttes vesztesége 30 milliárd dollár, a vállalatok hitelképessége erőteljesen romlik, ezért a japán kormány az ágazat vezető vállalatait az amerikai autóipar korábbi megmentésének mintájára államosítja.

3. A szója ára 50 százalékkal megugrik

A 2012-es év rossz időjárása az egész világon tönkretette a termést, és az év végére az USA-ban a készlet kilencéves mélypontra esett vissza. Így az új termés ára rendkívüli mértékben függ attól, viszontagságos lesz-e az időjárás az USA-ban, Dél-Amerikában vagy Kínában. A bioüzemanyagok iránt emelkedő kereslet szintén újabb csúcsok felé tereli az árat, így a spekulánsok is készségesen visszatérnek majd a piacra, és az árat akár 50 százalékkal is felverhetik. Az élelmiszer-biztonság lesz a leggyakrabban ismételgetett kifejezés.

4. Az arany unciánkénti ára korrekció után 1200 dollárra módosul

Az amerikai gazdaság erőteljes fellendülése 2013-ban a piacon, de különösen az arany pénzügyi befektetői számára meglepetést okoz. Ezzel párhuzamosan a gyenge növekedéssel és a növekvő munkanélküliséggel küzdő Kínában és Indiában sem emelkedik a fizikai kereslet, ami aztán az aranyban elfoglalt pozíciók nagyarányú likvidálását hozza magával. Így a nemesfém árfolyama 1200 dollárra esik vissza, majd végül az alacsony árat kihasználandó a jegybankok is a piacra lépnek.

5. A WTI nyersolaj árfolyama eléri az 50 dollárt

Az USA energiatermelése elsősorban a palaolajnak és a kitermelés hasonló modern technikáinak köszönhetően folyamatosan emelkedik. Az USA-ban a nyersolaj kitermelés erőteljesen megugrik, és mivel a hazai készletszint 30 éve nem volt ilyen magas, és az exportlehetőségek is korlátozottak, a WTI nyersolaj irányadó árfolyamát ismét az eladások fogják irányítani, így a hordónkénti ár megközelíti az 50 dollárt.

6. Az USD/JPY árfolyam 60 felé veszi az irányt

Japánban állítólag jenellenes programmal tér vissza a hatalomba a Liberális Demokrata Párt. De a párt csak félmegoldásokat vezet be, időközben a piacon elszaporodnak gyenge japán jent feltételező pozícióik, majd a japán befektetők hazaviszik a külföldön befektetett több ezermilliárd dollár egy részét, mire elillan a kockázati étvágy. A jen, mint a világ legerősebb valutája előretör, és az USDJPY a 60,00-as mélypont felé veszi az irányt, ám ezzel a sors fintoraként hozzásegíti az LDP-kormányt és a japán jegybankot ahhoz, hogy a jen gyengítésére az eredetileg ígért jóval radikálisabb intézkedéseket foganatosíthassa.

7. Az EUR/CHF árfolyam a rögzítést áttörve eléri a 0,95-es szintet

Az Európai Unióban újra felerősödnek az extrém eseményekhez fűződő kockázatok. Bekövetkezhet ez akár az olasz választások hatására, vagy mert Görögország távozik az EMU-ból, és félő, hogy Spanyolország és Portugália is hasonló sorsra jut. Ettől ismét áradni kezd Svájcba a tőke, melynek láttán a Svájci Nemzeti Bank és az ország kormánya úgy dönt, jobb megoldás bizonyos ideig felszabadítani a svájci frankot az euróhoz való rögzítésből, mint hagyni, hogy a tartalékok a svájci GDP 100 százalékánál nagyobb összegre rúgjanak. Emiatt az EURCHF a paritásos érték alatti új történelmi mélypontot ér el, és Svájc a fizetőeszköz erejének visszafogása érdekében tőkekontroll bevezetésére kényszerül.

8. Hongkong megszünteti a HKD-nek az USD-hez való rögzítését, majd az RMB-hez rögzíti az árfolyamot

Hongkong feloldja a helyi dollár és az USD közötti rögzítést, és inkább a kínai renminbihez rögzíti valutáját. Más ázsiai országok is jelzik, hogy hasonló lépésre készülnek. Mivel Kína kevésbé tartja az árfolyam mozgását ellenőrzése alatt, az RMB volatilitása nő, és a Hongkongból hamar világméretekben is jelentős devizaforgalmi központ alakul ki, amely egyben az RMB kereskedésének legfontosabb helyszíne lesz.

9. Spanyolország újabb lépést tesz a bedőlés felé, miközben a kamatok 10 százalékra emelkednek

A már eleve súlyos spanyol társadalmi feszültségek miatt a közszféra képtelen állami kiadásait csökkenteni. 2013-ban a spanyol szuverén adósság a bóvli kategóriába kerül, és a szociális feszültség miatt Spanyolország a szakadék szélére kerül, így az EU hivatalos bővítő-színlelő politikájának megtagadására kényszerül. A hozamok a leminősítést követően rohamosan emelkednek, és a piac kénytelen-kelletlen beárazza a fizetésképtelenséget.

10. A 30 éves USA-kötvény hozama kétszeresére emelkedik

A Federal Reserve zéró-kamatot előirányzó politikája miatt a befektetők kénytelenek kilépni a rögzített hozamú hitelpapírokból. A nulla vagy esetenként negatív hozamú kötvényeknél sokkalta vonzóbbá válik a részvény. A kötvénypiac jóval nagyobb, mint a részvények piaca, így ha a kötvények piacán lekötött pénzösszeg tíz százalékát a befektetők kivonják és a részvénypiacon helyezik el, akkor a részvényalapokba mintegy 30 százalékkal több pénz fog áramlani. Emiatt az USA-ban emelkedhetnek a kamatok, és egy olyan évtized kezdődhet, amelynek során a részvények a kötvényeknél jobban teljesítenek.