Az OTP részesedése tavaly kissé visszaesett a BÉT forgalmán belül, a Richteré viszont felfutott, már mintegy 25 százalékot képvisel a részvényfelosztás és az MSCI-indexbe való bekerülés után – mondta el Katona Zsolt, a BÉT vezérigazgatója. (A képen középen.) Az Egis viszont kikerült a tőzsdei cégek köréből, „elvesztettünk egy családi ezüstöt”, de ez természetes jelenség a tőzsdék életében – tette hozzá. Remélte, hogy a Magyar Telekom nem fogja elhagyni a parkettet, mint ahogy arra egyes spekulációk utalnak.
A britek megelőzték az USA-t
A piaci forgalom úgy tűnik, 2012-ben érte el a mélypontját, azóta enyhe, hajszálnyi emelkedés volt megfigyelhető, az Egis távozása ellenére is – hangzott el. Régiós összehasonlításban úgy tűnik, teljes mértékben együtt mozgunk társainkkal, a forgalom is hasonló Budapesten, Varsóban és Prágában, valamint a BUX és a Cetop 20 kelet-közép-európai index is eléggé együtt mozognak.
Ami a befektetőket illeti, hagyományosan magas a külföldiek aránya, 49 százalék a részvények kapitalizációján belül, a hazai lakosságé 27 százalék, a hazai intézményeké csak 7,5. A nyugdíjpénztárak államosítása előtt ez utóbbi arány nagyjából a duplája volt. A külföldiek között korábban az USA befektetői voltak elöl, de tavaly a nagy-britanniai befektetők 23 százalékkal előre törtek. A britek után az USA jön, az után pedig Norvégia, ahol az állami nyugdíjalapnak van jelentős hazai részvénycsomagja. A hazai kisbefektetők a Pesten forgó részvények értékének 25 százalékát birtokolják.
Alig csökkent a nyereség
A magyar részvények forgalmának 73 százaléka a BÉT-en forog, bár vannak külföldi piacokra bevezetett magyar papírok is. A tőzsdén kívüli piac aránya 26 százalék, a többi tőzsdéé minimális. A BÉT tavaly 2,35 milliárdos árbevételt ért el a 2012-es 3,41 milliárd után, nyeresége 565 millió forintra csökkent a korábbi 576 millióról. A bevételek nagy része a kereskedésből származik, a második legfontosabb az adatok értékesítése.
A Deutsche Börse kereskedési rendszerének, a Xetrának a december 6-i bevezetése után a CEESEG-csoport négy tőzsdéjének (osztrák, magyar, cseh, szlovén) már ugyanaz a kereskedési rendszere, ami megkönnyíti az elérést, növelheti a likviditást. Első új tagjuk december 6-án a Széchenyi Bank volt, a napokban pedig az első külföldi is megérkezett, a Société Générale. Bíznak benne, hogy az idén új tőzsdetagok fognak belépni, akik eddig még nem voltak jelen, külföldi és magyar cégek egyaránt. Továbbra is várják az úgynevezett high frecuency tradereket is.
Új tőzsdei bevezetések?
Ami az új részvénykibocsátásokat (IPO-kat) illeti, úgy látják, élénkülés tapasztalható, több új cég közel áll a tőzsdei bevezetéshez. A befektetői környezet is kedvező ehhez, például alacsonyak a kamatok és ömlik a pénz a befektetési alapokba. Az évek óta működő T+3-as elszámolási időszak október 4-én az európai harmonizációs törekvések miatt T+2 napra fog lerövidülni – mondta el Katona Zsolt.
Tóth Attila vezérigazgató-helyettes (a képen jobbra) bemutatott egy tanulmányt, amely a gazdasági környezetbe helyezve vizsgálta a tőzsde helyzetét. Az amerikai piacon végzett korábbi vizsgálat szerint az IPO-k előtt a vállalatvezetők a cégük értékének növekedésével számoltak, a tőzsdei jelenlét szerintük önmagában is értéknövelő. A nyilvános működés további komparatív előnyöket biztosít, mint az üzleti partnerek bizalmának növekedése.
Több IPO, több munkahely
A tőzsdei bevezetések után a mérleg megerősítése, a márkaépítés, a növekedés, a beruházások finanszírozása voltak azok a hatások, amelyekről a vállalatok beszámoltak. Ezek is azt bizonyítják, hogy a tőzsdei bevezetés nem finanszírozási, hanem stratégiai kérdés – mondta Tóth.
A kicsi is szép a tőzsdén
A tőzsde nem csak a nagy cégekről szól, az USA-ban sem, Nyugat-Európában sem. Az EU-ban mintegy 9000 tőzsdei cég van, ezek 51 százalékának kapitalizációja kisebb, mint 50 millió euró – hangzott el. Az USA-ban pedig a kilencvenes években, az IPO-piac aranykorában történt több mint 500 tőzsdei bevezetés 80 százaléka volt 50 millió dollár alatt.
Hosszú távon globálisan tőkehiány várható, aminek egyik oka a társadalmak elöregedése, ezzel összefüggésben a befektetők kockázatvállaló készségének csökkenése. Az egész magyar gazdaság is komoly tőkehiánnyal szembesülhet, amit ha nem tud kiküszöbölni, akkor ismét a banki finanszírozás felé mozdulhat el.
Ömlik a pénz, de hova tart?
De működhet-e a tőkepiaci finanszírozás nálunk? – vetette fel Katona Zsolt. Szerinte igen, cégek és sztorik vannak, nap mint nap előfordulnak újabb innovációk, jó ötletek. Óriási összegek mennek a hazai befektetési alapokba, de részvények aránya bennük mindössze hat százalék. Az alacsony kamatszint miatt várhatóan emelkedni fog ez az arány, de nem mindegy, hogy a gomba módra szaporodó határon átnyúló brókerszolgáltatásokon keresztül külföldre távozik-e majd a pénz, vagy a magyar gazdaságban marad.
Össze kéne kombinálni a rendelkezésre álló hazai tőkét a hazai feltörekvő, tőkehiányos cégekkel – mondta a vezérigazgató. Megfelelő szabályrendszerre, esetleg pénzügyi ösztönzőkre is szükség lehet, akár EU-s forrásokból is.
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
