Egy euróért ma már csak 1,0922 dollárt kellett fizetni a nemzetközi bankközi devizapiacon. A hat főbb devizával szemben kalkulált dollárindex pedig 0,1 százalékkal, 99,107 pontra nőtt, közelítve a napokban elért 99,37 pontot. Ez 2017 májusa óta a legmagasabb érték volt.
Az amerikai fizetőeszköz erősödését Donald Trump amerikai elnök szerdán, újságírók előtt tett azon kijelentése váltotta ki, miszerint az Egyesült Államok és Kína „jó beszélgetéseket” folytatott, és minden remény megvan arra, hogy hamarabb megállapodást köthetnek a felek, mint azt bárki gondolja. Ugyanakkor az Egyesült Államok szankcionálná azokat a kínai cégeket, akik Irántól vesznek olajat – hűtötte le a KBC Equitas elemzése a közeli megállapodásban reménykedők kedélyeit.
Japán példa
Japánnal viszont már részlegesen le is boltolt az amerikai elnök a mezőgazdasági termékek kereskedelméről, miközben kijelentette, hogy újabb vámokat nem tervez kivetni a távol-keleti szigetországi autóexportra. Első szakaszban Japán 7 milliárd dollár értékű, amerikai termékre vonatkozóan csökkenti, vagy szünteti meg a vámtarifákat, melyek nagyrészt agrártermékek. A digitális kereskedelemben kölcsönösen nem fognak vámot kivetni egymás termékeire. Közös nyilatkozatban fejezték ki a felek, hogy a végső megállapodásra 4 hónapon belül sor kerülhet. Japán szempontjából a legfontosabb az autóipari termékek vámja lehet, hiszen ez az egyik legfontosabb exportcikke az országnak.
Az is a dollár malmára hajthatja a vizet, hogy annak ellenére, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatvágásba kezdett, más devizák egyáltalán nem tűnnek vonzóbbnak, méghozzá a világgazdaság növekedési kilátásait beárnyékoló viharfelhők miatt. Különösen igaz ez az eurózónára, nem utolsósorban az öreg kontinenst fenyegető recessziós veszély miatt – ez is közrejátszhat az uniós pénz gyengélkedésében.
Közel két évtizedes forintmélypont
Nem mindenki véli úgy ugyanakkor, hogy a dollár mostani tündöklése tartós lesz. „Az amerikai deviza most azért rallizik, mert pont azok a gazdaságok gyengélkednek, amelyek alapvetően az Egyesült Államokban hajtanak végre tőkebefektetéseket. Egy kereskedelmi paktum hatására azonban átmenetileg enyhülhetne a globális kereskedelmen lévő nyomás, ami segíthetné az erős iparral rendelkező gazdaságokat, ennek következtében az USA-ba irányuló tőkeexportjuk mérséklődne, ez pedig a dollárerősödés egyik faktorát enyhítené” – idézte a CNBC a Morgan Stanley stratégáinak okfejtését.
A dollár egyébként értelemszerűen a forinttal szemben is nagyot erősödött. Utoljára közel két évtizede kellett ilyen sokat, egészen pontosan 306 forintot fizetni a zöldhasú egységéért, mint most.
Az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei december 12-én szavaznak Brüsszelben Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. 
