A napokban a Privátbankár hosszabb írásban elemezte a legjobban teljesítő részvények kilátásait, ahol természetesen az első félév legfényesebb csillaga, a Nikola is szerepet kapott. Akkor azt írtuk, hogy 2020 első félévének legnagyobb nyertese egy hatalmas ígéret. Persze ebben nem csak a jóhiszemű kisbefektetők hisznek, hanem olyan autóipari nagyágyú is, mint a General Motors. A múlt héten jelentették be, hogy az egykor szebb napokat látott detroiti óriás 11 százalékos részesedést vásárolt a Nikolában egy 2 milliárd dolláros beruházás keretében, és a General Motors egy tagot delegálhat a vállalat igazgatótanácsába.
Szertefoszlik az álom?
Könnyen lehet azonban, hogy a múlt héten bejelentett tranzakció óriási baklövésnek bizonyult, mert úgy tűnik, a Nikola kapcsán a kételyek egyre erősödnek. Ennek hátterében pedig az áll, hogy az elmúlt időszakban a céget alapító és vezető Trevor Milton számos állításáról derült ki, hogy csúsztatás vagy szándékos félrevezetés. Ezek közül a legfontosabb talán az, hogy a vállalatnak - a menedzsment állításával szemben - nagyon úgy tűnik, nincs olyan járműve, mint amiről eddig beszéltek. A hidrogéncellákkal működő elektromos kamionról kiderült, hogy kamu, és így a korábbi ígéretekkel ellentétben természetesen sorozatgyártásra sem képesek.
Mindez pedig a hatóságok figyelmét is a cégre irányította, hiszen a SEC (az Egyesült Államok Értékpapír és Tőzsdei Bizottsága) és az Igazságügyi Minisztérium vizsgálja a társaságot. Könnyen lehet, hogy a közelmúltban még tündérmesének tűnő történetből igazi rémálom lesz. Trevor Milton ugyanis bármire képes az álma beteljesítéséért. A közlekedést forradalmasítani szándékozó cégvezető azonban sajnos az utóbbi időben leginkább csak „félrebeszél”.
Pedig sokáig hihetően állították, hogy olyan tudás és technológia birtokában vannak, amely tényleg egy új korszakot hoz. A hat éve működő start-up ugyanis közismerten a hidrogénmeghajtás egyik úttörője és egy éve azt ígérték, hogy a sorozatgyártásba kerülő kamionjuk akár 1600 kilométert is képes lesz megtenni egy hidrogén feltöltéssel. Ez olyan kimagasló érték, hogy akkor a vállalat vezérigazgatója, Mark Russel csúnyán lehúzta a Tesla akkoriban bemutatott teherjárművét. Úgy vélekedett ugyanis, hogy a Teslának semmije sincs, amivel versenyezni tudna velük nagyobb távolságon.
Csak ügyesen blöfföltek
Lehet, hogy a Teslának nincs olyan tehergépjárműve, amely nagy hatótávolságú, de úgy tűnik ebből a szempontból a verseny döntetlenre áll, hiszen a Nikolának sincs semmije. Ugyan rendszeresen jelezték, hogy forradalmi technológiával rendelkeznek, épp csak azt nem sikerült eddig bizonyítani, hogy az működik is. Pedig a kezdetben szintén akkumulátorokban gondolkodó vállalat váltását nagyon ügyesen megmagyarázták, hiszen szerintük a hidrogéngáz előnye abban rejlik az energiatárolás terén a lítium-ionos energiatárolással szemben, hogy nem használ nehezen hozzáférhető, ritka ásványkincseket, és nem hagy maga után veszélyes hulladékot.
Ha rosszmájúak akarnánk lenni, akkor mondhatnánk, hogy a Nikola járműve valóban nem bocsát ki káros gázokat, hiszen nemrég kiderült, hogy egy bemutató során a prototípusnak kikiáltott nyergesvontatót egy dombról gurították. Így a jármű „némán” suhant és azt a látszatot keltette, hogy a hidrogénhajtás működik.
Nem ez volt az egyetlen kommunikációs trükk, hiszen 2019 végén gyárat is avatott a cég. Trevor Milton büszkén mutatta be az olasz CNH Industrial beruházását, és azt közölte az elektromos Nikola TRE mellett állva, hogy most már készen állnak a gyártósorok indulásra. A probléma az, hogy majd egy évvel később, a németországi Ulmban az Iveco üzemében lévő futószalag még mindig nem indult el, és a prototípusokat kézzel építik.
Arról is érdemes szót ejteni, hogy a vállalat hiába tart ígéret szintjén immár a harmadik (TRE) prototípus gyártásánál, még az elsőből (Nikola One) sem gördült le egyetlen darab sem a gyártósorokról. Pedig a 2016-ban bemutatott prototípusból, ha a korábban elhangzottak igazolódtak volna, már több tucatnyit le kellett volna gyártaniuk. Bár az ígéretek egyre kevésbé hihetőek, most 2021 év végére ígérik a tömeggyártást.
Jön az újabb fordulat?
Miközben immár világossá vált, hogy a járművek gyártása terén igen cudarul áll a cég, most az érintettek új panelt dobtak be. Szerdán Jeff Ubben, az amerikai ValueAct hedge fund (fedezeti alap) alapítója, a Nikola hosszú távú befektetője és igazgatósági tagja a Financial Timesnak már azt mondta, hogy a csoportot alapvetően félreértették. Ugyan a vállalat is a kamionokat állította reflektorfénybe, de mégsem ez van az üzlet fókuszában. A Nikola ugyanis valójában nem egy járműgyártó, hanem hidrogénszolgáltatóként tekint magára.
Ezzel összecseng Trevor Milton szintén szerdán megjelent nyilatkozata, aki úgy definiálta a vállalatot, mint egy hidrogén-technológiai infrastruktúra szereplő, és azt hangoztatta, hogy az üzleti terveik szerint a céljuk az, hogy a bevételeik nagyobb része a hidrogén, mint üzemanyag értékesítésből származik majd.
A történetben persze van egy súlyos logikai bukfenc: ha nincs eladható kamion, akkor ki fog hozzá üzemanyagot venni?
Ugyan egyre több a kétely, de a vállalathoz közel álló források szerint a cégrendelkezik saját hidrogén-technológiával. A probléma az, hogy annak kapcsán viszont erősen megoszlanak a vélemények, hogy ez mennyire számít újnak és előre mutatónak. Egy, a vállalatnál korábban alkalmazásban álló mérnök azt mondta, hogy a piacon elérhető technológiát használtak, és semmi forradalmi nem történt, csak a jobb minőségűből választottak, amit a járművekbe próbálnak beépíteni.
Hasonlóan ellentmondásos a helyzet az üzemanyagként szolgáló hidrogén kapcsán is. Trevor Milton szerint a nyáron a vállalat kilogrammonként 16 dollárról 4 dollár alá csökkentette a hidrogéntermelés árát. Egy azóta már távozott alkalmazott viszont azt jelezte, hogy ugyan jelentős lépéseket tettek, ám egyben cáfolta a vezető állításait.
A Nikola lesz az új Theranos?
A Nikola a nyár folyamán elérte a 15 milliárd dolláros tőzsdei értéket és túlszárnyalta ezzel a Ford piaci értékét. Tette mindezt kvázi nulla dollár bevétel mellett, ami azt feltételezné, hogy a befektetők egy jól működő, kiforrott technológiával rendelkező vállalat részvényeit vásárolnák.
Miután több esetben is bebizonyosodni látszik, hogy a vállalat vezetői nem mondtak igazat, miközben egyes dolgok meglehetősen ellentmondásosnak tűnnek, az árfolyamok a nyári 80 dolláros csúcsról óriási kilengések közepette 30 dollár alá estek (lásd a grafikonunkat).
A történtek és a lassú kijózanodás hatására egyesek megkongatták a vészharangot, és már a Theranos nevű vállalathoz kezdték el hasonlítani a hidrogénes társaságot. Ez ugyanis az amerikai tőzsdetörténelem egyik legnagyobb kamucége. A társaságot Elizabeth Holmes arra az állításra alapította, hogy forradalmian új módszerrel, mindössze egy vércseppből képes hatékony vérvizsgálatot végezni. Több tőkeemelés keretében milliárdos nagyságrendű befektetői pénzt szedtek össze, a cég teljes értékét pedig 10 milliárdosra tartották. A befektetők mellett neves közéleti személyiségeket is megvezettek és három korábbi minisztert (Jim Mattis, Henry Kissinger és George Schultz) is az igazgatóságba tudtak csábítani.
A gond az volt, hogy semmiféle forradalmi módszerrel nem rendelkezett a cég, és a befolyó befektetői pénzek kutatásra fordított összegei révén sem sikerült az ígért csodát megalkotni. A Theranos ellen előbb a SEC indított vizsgálatot, majd később felszámolták és az alapító, illetve az ügyvezető ellen az ügyészség vádat is emelt. Igaz utóbbi még nem zárult le, éppen az idén kitört koronavírus járvány miatt.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendőrségi lépéseket is tesz.
