Az Egyesült Államokban hétfőn ünnepnap volt, ami azzal járt, hogy szünetelt a tőzsdei kereskedés is. Előzetesen több elemző is úgy vélte, hogy ez nem olyan nagy baj, hiszen a múlt hét utolsó két napja masszív esést hozott a tőzsdéken. A gyengén teljesítő papírok közül kiemelkedtek a technológiai részvények, az erre szakosodott tőzsde, a Nasdaq indexe a szerdai csúcsponthoz képest a pénteki mélypontján 10 százalékos veszteséget mutatott. Igaz onnan némileg visszakapaszkodott, és sokan úgy vélték, hogy hétfőn szusszannak egyet a befektetők, majd kedden ismét megveszik az esést, ahogy az gyakorlatilag évek óta történik.
A vevők azonban nem bírtak az eladói nyomással, így folytatódott a zuhanás az amerikai részvénypiacokon, a gyengülésben élenjárt a Nasdaq Composite mutató 4,11 százalékot csökkent a tegnapi kereskedés folyamán. Így a néhány napja még 12074 ponttal történelmi rekordot elérő mutató 10847 pontig zuhant vissza. Hozzá kell tenni, hogy a hét második felében a keddi mélyponthoz képest javult a helyzet, ám az elmúlt hónapok megtörhetelenségének mítosza szertefoszlani látszik.
A három egymást követő kereskedési nap (még ha meg is törte egy hosszú hétvége) látott jelentős esés után ugyanis csak egy mérsékelt korrekciót láthattunk, így felerősödtek a szakmai viták, hogy merre mehetnek tovább a piacok. A szakértők továbbra sem értenek egyet abban, hogy az elmúlt hónapok szakadatlan emelkedését követő korrekciót látunk, vagy itt a trendforduló. Mindkét állítás mellett és ellen is lehet érveket felhozni.
Lehet, hogy csak korrekció, vagy mégsem?
Számos szakértő vélekedik úgy, hogy a javuló gazdasági fundamentumok, és az amerikai jegybank továbbra is határozottnak tűnő kiállása megtámasztja a piacokat. Tény, hogy a járvány hatására ezer milliárd dollárokat a piacra pumpáló Fed azt jelezte, hogy a gazdaság stabilizálása fontosabb, mint az infláció, ami több szakértők szerint is azt jelenti, hogy akár hosszú évekig maradhat az ultralaza monetáris politika.
A piacra öntött végtelennek tűnő dollármennyiség pedig részben a tőzsdéken csapódik le. De a nullás kamatkörnyezet egyébként is a részvények felé irányítja a befektetőket, így amíg ezek a körülmények nem változnak, addig az esések csak átmenetiek lesznek. Minden egyes nagyobb korrekció pedig felkérés lesz egy keringőre, és a befektetők jó beszállónak tartják majd ezeket.
A másik oldalon azok állnak, akik szerint a piac túlértékelt, és a befektetők már minden pozitívumot (sőt még annál többet) is beáraztak. A Privátbankár oldalain rendszeresen publikáló piaci szakértő, Barlai Róbert például a napokban megjelent írásában úgy vélekedett, hogy mást áraznak a tőzsdék, mint ami a világban valójában zajlik. Így egy nagyobb visszaesés indokolt lenne.
A Financial Timesban megjelent publicisztikájában Andrew Parlin ennél sokkal szigorúbb ítéletet mondott, úgy látja ugyanis, hogy az Egyesült Államokban még soha nem láttunk ekkora tőzsdei buborékot. A kijelentés már csak azért is erős, mert sokan emlékeznek még, amikor 2000-ben az internetes korszak hajnalán elképesztő lufit fújtak a befektetők. Minden olyan vállalat részvénye, amelyeknek köze volt a nethez (illetve néhány komikus esetben az is elég volt, hogy azt hitték, hogy ilyen jellegű tevékenységet folytatnak) elképesztő árfolyamemelkedést ért el.
Legyinthetnénk erre a kijelentésre, de érdemes megnézni, hogy néhány napja a tőzsde egyik legfényesebb csillaga, a Tesla P/E mutatója (amely azt mutatja meg, hogy hány évi nyereségből térül meg a részvény ára) megközelítette az 1000-es értéket. Ez pedig azt jelzi, hogy még exponenciális növekedés esetén is extrém hosszú idő lenne ez, miközben a hagyományos iparágak esetén 10 alatti értéket tartanak az elemzők elfogadhatónak, a nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalatoknál pedig nagyjából a 25-ös érték, ami még elfogadható. De a karantén miatt ismertté vált Zoom esetében is több százas P/E értékkel találkozhattunk.
Ha már lufi, akkor érdemes megemlíteni az első félév legjobban teljesítő részvényét, amely esetében tényleg visszaköszön a 2000-es dotkom lufi érzet. A Nikola részvényeiről van szó, amely az első félévben 550 százalékkal emelkedett. A vállalat értékesebb, mint a Ford, a nyár folyamán a piaci értéke meghaladta a 15 milliárd dollárt úgy, hogy nincs kész terméke, amit gyártani tudna, és így az alaptevékenységéből nem volt bevétele. Az elektromos járművekkel foglalkozó start-up mellett persze további érdekes vállalatok is vannak, megnéztük hát miként teljesítenek a piacokon az első félévben óriási árfolyamnyereséget elérő vállalatok.
Nikola
2020 első félévének legnagyobb nyertese egy hatalmas ígéret. Persze ebben nem csak a jóhiszemű kisbefektetők hisznek, hanem olyan autóipari nagyágyú is, mint a General Motors. A legeredményesebb európai és távol-keleti gyártóktól egyre inkább lemaradó detroiti társaság vezetői vélhetőleg valamifél utolsó szalmaszálnak hihetik, amely a Teslához hasonlóan piacvezető technológiával tud kirukkolni. Ez azonban egyelőre korántsem biztos, de ha a Nikola know-how-ja tényleg forradalmi, akkor is még számos nehézség áll a cég előtt, hiszen például a Tesla számára is évekig megugorhatatlan akadálynak tűnt az, hogy standard minőségben képesek legyenek sorozatgyártásra.
Mindenesetre a Nikola papírokról elmondható, hogy szívbetegeknek nem ajánlott. A járvány előtt 10 dollár körül mozgó papír ugyanis június folyamán megközelítette a 94 dollárt, majd július közepén már 30 dollár alatt is meg lehetett venni. Ezt követően 30-40 dollár között mozgott az elmúlt hetekben. Kedden viszont ismét kilőtt az árfolyama, és 40 százalékkal megugrott a kurzus, miután bejelentették, hogy a General Motors beszállt az elektromos teherautókat gyártó vállalatba. A General Motors 11 százalékos részesedést vásárolt a Nikolába, és a 2 milliárd dolláros beruházás keretében a General Motors egy tagot delegálhat a vállalat igazgatótanácsába. A GM a Nikola üzemanyagcelláinak globálisan szállításában is részt vesz. Más kérdés, hogy ez a nagybevásárlás sem tudott újra tartós lendületet adni a Nikola papírjainak, így a részény a hét végére ismét 32 dollárig esett.
Zoom
A videókonferenciás vállalkozás is nagy nyertese volt az idei évnek, hiszen 273 százalékkal ugrott meg az árfolyama az első félévben, és a nyarat követően is tovább tudott menetelni a részvény. Ezt elsősorban annak köszönhette, hogy kedvező második negyedéves adatokat közölt. Az persze más lapra tartozik, hogy az éves bázison történő látványos növekedés prognosztizálható volt, hiszen egy évvel ezelőtt kis túlzással még a kutya nem ismerte a Zoom szolgáltatását, míg a koronavírus-járvány miatti távolságtartásnak köszönhetően rengeteg új ügyfelet nyertek.
Egy korábbi cikkben viszont azt fogalmaztuk meg, hogy a tavalyi számokhoz viszonyított növekedés finoman szólva sem garancia arra, hogy a jövőben is hasonló exponenciális növekedésre lesz képes a társaság. A befektetők viszont a részvényárak alapján azonban még a mostaninál is nagyobb bővülést áraztak, ami irreálisnak tűnik. Vélhetőleg szép számmal voltak olyan befektetők, akik szerint a társaság növekedési kilátásai hiába jók, a piac által diktált tempót elérhetetlennek tartják. Talán ezze magyarázható, hogy az egy hete 478 dolláron tetőző papír kurzusa a keddi záráskor már csak 350 dollár volt. Innen szerdán volt egy nagy ugrása felfele, majd a hét végére lassú csorgást láthattunk. Így a múlt heti csúcponttól közel 100 dollárral lentebb zárt pénteken.
Moderna
A Moderna ugyan egy hagyományosnak mondható üzletágban, a gyógyszeriparban működik, ám a Covid miatt globálisan ismert lett. A társaság ugyanis azon gyógyszercégek között van, amelyek előrehaladottak a vakcina fejlesztésében. A fejlesztésekről érkező hírek rendre újabb és újabb lökést adtak a részvények, így az első félévben a gyógyszercég is elképesztő 228 százalékos növekedést ért el.
A részvény 95 dolláron tetőzött július közepén, és azóta lejtmenetben van a Moderna. Erősen túlértékelté vált a nyár derekán a papír, amire talán az a legjobb jelzés, hogy amikor augusztusban bejelentették, hogy óriási – 1,5 milliárd dolláros - üzletet kötöttek az amerikai kormánnyal, akkor sem tudott tovább emelkedni a Moderna kurzusa.
A gyógyszergyártónál is gyengülést láthattunk a hét elején, majd az a hír, hogy az egyik konkurens vállalat, az AstraZeneca időlegesen felfüggesztette a koronavírus elleni oltás kísérleteit, némileg segített a Moderna papírjainak, amely a hét második felében emelkedni tudtak.
Draftkings
A kvázi sportfogadási oldalt üzemeltető vállalkozás kicsit kakukktojás, hiszen annak ellenére tudott az első félévben 210 százalékkal növekedni az árfolyama, hogy világszerte (szinte) minden sportesemény leállt tavasszal. Igaz a részvény esetén az exponenciális gyorsulás a korlátozások lazításával indult meg, és a márciusi 10 dolláros szintről június elejére 44 dollárig szaladt fel. Ezt követően 30 dollárig korrigált, majd az elmúlt két hónapban egy kb. 10 dolláros sávban mozgott. Ennél a papírnál is elfogyóban van a lendület, erre utal legalábbis az, hogy a világ egyik legikonikusabb sportolója, Michael Jordan hiába szállt be a vállalatba, ennek a hírnek csupán egy napig volt hatása a részvényekre.
A cég részvényei némileg erősödtek a héten, igaz ez annak is betudható, hogy - ha fokozott egészségügyi eőírások mellett, de - elindult csütörtökön az NFL idénye, amely potenciálisan az egyik nagy bevétellel kecsegtetp sportág a vállalat számára. Ennek köszönhetően a részvény 40 dollár felett fejezte be a hetet.
Tesla
Az elektromos autózás egyik úttörője kicsit kilóg ebből a sorból, hiszen piacképes termékkel rendelkezik, amelyet képes immár sorozatban gyártani. Ennek ellenére (vagy talán éppen ezért?) a befektetők értékítélete a realitásoktól elrugaszkodottnak tűnt. Azzal, hogy a társaság kapitalizációja meghaladta a 400 milliárd dollárt - amivel értékesebb lett, mint az autópiac két legnagyobb szereplője a Volkswagen, és a Toyota – együtt átlépett egy olyan határt, ami sokakban kérdőjeleket vethetett fel. Igaz augusztusban ennek ellenére a Tesla részvények szárnyalása töretlen volt.
A hihetetlennek tűnő emelkedés egyébként két olyan tényre vezethető vissza, amelyeknek a vállalat valódi teljesítményéhez sok köze nincs. Az egyik, hogy a Tesla arról döntött, hogy felaprózza a részvényeit, emiatt pedig sok befektető hitte azt, hogy így még kelendőbb lesz a papír. A másik ok, amire sokan spekuláltak az volt, úgy hitték bekerül a részvény az S&P 500-as részvénykosárba. Ez azért lett volna fontos, mert sok befektetési alap követi az indexet és ezek, hogy lefedjék a mutatót új vásárlóként léphettek volna a Tesla részvények piacára.
A részvényfelosztás hatásairól a közelmúltban hosszabb anyagban értekeztük, az indexből viszont kimaradt a Tesla, ezt viszont sokan erős csalódással vették tudomásul. A részvénynek egyébként az sem tett túl jót, hogy a rekordközeli szintet látva a menedzsment új papírok kibocsátásáról döntött. A casht folyamatosan égető vállalat számára persze jól jön az az 5 milliárd dollár, amit sikerült így bevonni, ugyanakkor ezzel a részvényállományt tovább hígították.
Az elmúlt időszakban megállíthatatlannak tűnő részvény már a múlt héten is bukdácsolt, kedden viszont akkorát zuhant, amire korábban még sohasem volt példa. Az elektromos autókat gyártó cég papírjai egyetlen nap alatt 21 százalékot veszítettek értékükből.
A részvény egy hete még 500 dollárig jutott, ami történelmi rekord (a felosztás előtt ez 2500 dollárnak felelt volna meg), kedden viszont már csak 330 dollárt ért, ami augusztus 28-át megelőzően 1650 dollárnak felelt volna meg. A keddi történelmi zuhanás után a papír ugyan szerdán korrigált, ám a hét végére ismét lejtőre került a vállalat, igaz a keddi mélypont felett tudott maradni a kurzus.
Merre tovább?
Ahogy a cikk elején jeleztük továbbra is sokan vannak, akik csak átmeneti megingásról beszélnek. A Privátbankár keddi cikkében például a Goldman Sachs elemzőire hivatkozva tíz fontos érvet sorakoztatott fel, miért fog a mostani esést követően folytatódni az emelkedés.
Ugyanakkor azok a pesszimista elemzők is, akik a 2000-es dotkom érával állítják párhuzamba az elmúlt hónapokban látott féktelen árfolyamemelkedést, többféle forgatókönyvet látnak. Van, aki annak ellenére újabb emelkedő hullámot prognosztizál, hogy már most is túlértékeltnek véli a piacot. Ők azt mondják, a tavasszal beszálló befektetők még nincsenek kényszerpályán, így nagy eladói nyomásra nem kell számítani. Azok viszont, akik lemaradtak az emelkedésről most lehetőségként élhetik meg a korrekciót. Amikor azonban ezeket a pénzeket is betolják részvényekbe, és lecseng a pótlólagos vásárlóerő generálta utolsó emelkedő hullám, akkor pusztító áresés jöhet.
A másik szcenárió szerint viszont már arra sem fog sor kerülni, hogy még egyszer csúcsra járassák a tőzsdéket. Az eddig egyirányú utcának tűnő kereskedés után ugyanis sok tapasztalatlan befektető józanodik ki, látva, például a Tesla esetén, hogy akár egyetlen nap alatt is mekkora veszteség érheti őket. A gyér vételi érdeklődés, és a pánikszerűen menekülő befektetők pedig a tőzsdei álmoskönyvek szerint meglehetősen rossz kombinációt alkotnak, és akár hosszú időre elintézhetik az idei évben látott álomszerű emelkedést. Miközben a tőzsdei hangulat mostanában igen gyorsan képes hirtelen változásokra, tehát lefutott játszmáról semmiképpen sem lehet beszélni, ám az figyelmeztető lehet, hogy a szerdai korrekciót követően nem tudtak érdei erőt mutatni a nagy amerikai tőzsdeindexek.
Trump visszavenné a Panama-csatornát a magas használati díjak miatt. 
