Tegnap már csak szerény mínuszban végeztek az amerikai tőzsdemutatók, ma Európában pedig kiderült az ég. A javuláshoz hozzájárulhatott az amerikai jegybankelnök tegnap esti beszéde, ami ugyan sok újdonságot nem tartalmazott, de megnyugtatólag hatott. Az infláció ellen is készek harcolni, de a gazdaságot sem szeretnék recesszióba taszítani – foglalhatjuk össze a klasszikus jegybanki dilemmát.
Így ma a német DAX-index 1,3, a francia és a brit vezető mutató pedig 1,5 százalékos pluszban van. Az amerikai határidős indexek is hasonló emelkedést mutatnak. A hazai BUX-index felülteljesítő, a 2,5 százalékos pluszt az OTP 3,5 százalékos szárnyalása alapozta meg. A Mol 1,7, a Richter 1,8, a Telekom 0,9 százalékkal drágul.
Megvan a végleges OTP-osztalék
Az OTP ezzel visszatért tízezer fölé, dél körül 10 160 forint volt. Egyébként közzétették az osztalékfizetés végleges feltételeit is, a végösszeg a saját részvények miatt picit magasabb a közgyűlésen megszavazottnál. A bank így 430,41 forintot fizet értékpapíronként, május 30-tól. Utoljára május 19-én forog még "osztalékszelvénnyel" (osztalékra való jogosultsággal) a részvény.
Miért gyenge a forint?
A forint azonban ma sem túl izmos, az euró 384,10, ezzel 1,3 forinttal drágább a tegnap estinél. Ebben szerepe lehet az MNB-alelnök tegnapi nyilatkozatának is. Ennek lényege, hogy a jegybank folytatja ugyan a kamatemelési sorozatot, de az eddiginél lassabb ütemben. Ami a lakáshiteleseknek jó hír lehet, ám a forintot nem támogatja.
Az MNB egyébként tegnap sem nyúlt az egyhetes betéti kamathoz, bár ezt most talán nem is várták tőle. Újra és újra emlegetik viszont az amerikai dollár erejét, ami nem tesz jót a kelet-közép-európai devizáknak sem. Az euró/dollár már 1,04 alá süllyedt, és nem látszik a folyamat vége.
A kriptodeviza-piacon is megnyugvás látható, a bitcoin visszatért 30 ezer, az ether kétezer dollár fölé, de a válságot okozó terra (LUNA) értéke lenullázódott. A rendkívüli kriptodeviza-piaci fejleményekről itt számoltunk be:
Új történelmi csúcson a dollár-forint
A dollár-forint közben új történelmi csúcsra érkezett, miután a forint sem valami erős, a dollár pedig sokat izmosodott az utóbbi hetekben is. Az Equilor Befektetési Zrt. technikai elemzői hírlevele szerint
amennyiben nem esik vissza rövid időn belül a 367,80-es szint alá, folytatódhat az emelkedés a 380-as szint irányába, ahol a 123,6 százalékos Fibonacci-szint található. Az RSI indikátor még mindig nem ért a túlvett tartományba.
Vagyis folytatódhat a dollár-forint emelkedése.
Kemény landolás, vagy puha landolás?
Mennyire okozhat súlyosabb recessziót, úgynevezett kemény földet érést (“hard landing”) a kamatemelési ciklus? – ez foglalkoztatja most a jegybankokat és a befektetőket egyaránt. Az Erste Befektetési Zrt. összefoglalója szerint:
- Itthon Virág Barnabás MNB-alelnök beszélt arról, hogy abból a hét esetből, amikor az USA-ban 5 százalék fölé emelkedett az infláció, ötször „hard landing”, kemény földet érés, azaz recesszió jött.
- A többségi vélemény továbbra is az, hogy „soft landing”, puha földet érés jön, vagyis elkerüljük a recessziót, csak a növekedés lassulását látjuk.
- Miközben csak nyomokban lehet fordulós jeleket látni az inflációban. De ha netán tényleg itt van, az erősíti a hitünket a puha földet érésben.
A mém-részvények és a Robinhood nagy napja
Samuel Bankman-Fried, az FTX kriptotőzsde alapítója jelentősen növelte a Robinhood befektetési alkalmazásban szerzett részesedését, így már a részvények 7,6 százaléka van a tulajdonában – írta a KBC Equitas. Egyelőre nincs hír a két platform egyesítéséről, de pozitívan fogadta a piac a vásárlást, 23 százalék feletti pluszt mutatott az árfolyam.
Komoly ralit mutattak be a kisbefektetők kedvencei, az úgynevezett mémrészvények is, mint a GameStop, amely napon belül 30 százalékos emelkedésig is eljutott. Végül tíz százalék feletti pluszban zárt. Hasonló napon van túl az AMC is, nyolc százalékkal került feljebb.
Mennyire sérülékeny a magyar ingatlanpiac?
Az emelkedő kamatkörnyezet és a stagflációs félelmek közepette mennyire magas a lakhatási válság kockázata? Az Economist húsz fejlettebb ország ingatlanpiacának sérülékenységét vizsgálta meg alapján a Holdblog szerint. A paraméterek:
- Ingatlanár-emelkedés a koronavírus-járvány kitörése óta.
- Jelzáloghiteles ingatlantulajdonosok aránya.
- Változó kamatozású lakossági jelzáloghitelek elterjedtsége.
- Teljes lakhatási célú hitelállomány a háztartások jövedelmének arányában.
A felmérés alapján a skandináv és angolszász országok lakáspiacai a leginkább rizikósak. Magyarország – holtversenyben Spanyolországgal – tizenhatodik a rangsorban.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Ez a „gig economy.” 
