Ma éjszaka végképp lenullázódott a napokban bajba került terra (LUNA) kriptodeviza árfolyama, a vezető kriptodeviza-tőzsde, a Binance le is állította a vele való kereskedést. Másutt elvileg 0,000028 dollárt ér egy érme, amely napokkal ezelőtt még 80, pár hete pedig még 120 dollár körül is forgott. A hozzá szorosan kapcsolódó, elvileg a dollárhoz kötött UST stabilérme értéke is vészesen közeledik a semmihez, jelenleg 14 cent.
Arra, hogy egy ennyire nagy értékű, népszerű, az első tíz-húsz legnagyobb közé tartozó kriptodeviza ilyen tragikus hirtelenséggel, napok alatt összeomoljon, még nem volt példa. Nem véletlenül hívják az eseményt máris a kriptovaluta-szektor “Lehman Brothers-válságának”. (Tegnap este biztonsági okokra hivatkozva magát a Terra blokkláncot is leállították, amire még szintén nem volt példa.)
30 ezer felett a bitcoin, 2000 felett az ether
A teljes kriptodeviza-piac azonban mintha kezdene magához térni a sokkból. A bitcoin visszatért 30 ezer, az ether 2000 dollár fölé, ami tegnap reggelhez képest 14 százalék körüli ugrás. Eközben a piac “félelem és mohóság indexe” mindössze 10-es a 100-ból, ez rekordközeli alacsony szintnek számít, amelyet a múltban gyakran felpattanás követett.
A fontosabb alternatív kriptodevizák közül sok 20-30 százalékkal is javít a tegnap délelőtti gödörhöz képest. Egy egész hétre visszatekintve azonban még mindig jellemzően 20-40 százalékos mínuszban vannak.
Friss kriptodeviza-árfolyamainkat itt találja
Segítség érkezett az ellenségtől
Nem várt helyről érkezett némi segítség, megnyugtatóan hathatott a piacra Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter tegnap esti nyilatkozata, aki pedig egyáltalán nem a kriptovaluták barátja. Kijelentette, saját korábbi szavait is finomítva, hogy a stabilérme-piac nem olyan nagy, hogy az amerikai pénzügyi rendszerre nézve rendszerszintű kockázatot jelentsen.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet a "felelősségteljes innovációk fontosságára" a kriptószektorban. Előhozta a digitális jegybankpénzt, a CBDC-t is, mint ami egyfajta megoldást jelenthet a digitális fizetőeszközökkel kapcsolatos igényekre.
Természetes szelekció, tisztítótűz?
De a történetnek biztosan nincs vége, és sok minden megváltozik. A kockázatokra sokkal jobban odafigyelhetnek a jövőben, ami akár jól is elsülhet. Sokan azonban most attól tartanak, hogy a dotkom-lufi 2000-es kipukkadásához vagy a 2018-2019-es “kriptó-télhez” hasonlóan be fog csődölni a kapcsolódó vállalkozások egy tetemes része.
Így vélekedik Mark Cuban amerikai milliárdos is, aki “tömeges kihalással” riogat. Nagy kérdés, mi mindent ránthat még magával a Terra-rendszer, más projektek (“protokollok”) is juthatnak-e erre a sorsra.
Mi okozta a Terra összeomlását?
Közben rengetegen találgatják, mi okozhatta a Terra-rendszer, a LUNA árfolyam- és az UST stabilérme összeomlását.
- Az egyik magyarázat szerint néhány nagybefektető kockázatos hitelek nyújtásával vagy balul sikerült arbitrázsügylettel okozta volna az összeomlást. (Megnevezték a Citadel Securities, a BlackRock és a Gemini cégeket, de ezek hevesen cáfolták.)
- Egy másik magyarázat egyszerűen a stabilérmék alapvető problémái, strukturális ellentmondásai magyarázzák a jelenséget.
- Mások a túlzott kockázatvállalást, a tőkeáttételes ügyleteket hibáztatják. (Sokan vettek fel olcsó hitelt más kriptodevizákban, majd helyezték el magasabb kamaton UST-ben.)
- Mivel nagyszabású eladások indították be az öngerjesztővé váló folyamatot, az az összeesküvés-elmélet is terjed, hogy szándékos támadás történt. Amelynek az lett volna a célja, hogy a hagyományos pénzügyi rendszer ellenségeit, a stabil érméket és a kriptodevizákat ellehetetlenítse.
A rendszert menedzselő Terraform Labs egyébként egy hárompontos intézkedés-csomagot készített a Terra megmentésére, de egyelőre nem úgy néz ki, hogy ennek lesz érdemleges hatása.
Aggódnak a többi "peg" miatt is
A legtöbb "stabilérme" ma is majdnem pontosan egy dollárt ér, így a kiemelten fontosnak tekinthető, valódi dolláreszközökkel fedezett USDT és USDC is. A "stabilérmék", amelyek dollárhoz, ritkább esetben más hagyományos ("fiat") pénzekhez kötött ("pegged") kriptoeszközök, jelenleg 165 milliárd dollárt érnek a Coingecko szerint.
A listán 83 tétel van, de csak az első tucatnyi igazán jelentős, ezek összértéke (kapitalizációja) éri el vagy közelíti a milliárd dolláros nagyságrendet. Az első tíz közül kettő, az ominózus UST ("Terra USD") és az USDN ára tér el lényegesen az egy dollártól. A lista végén azonban sok kis érme van, amelyek már teljesen elszakadtak tőle. (Az USDN vagy "neutrino USD" a WAVES kriptodevizához tartozik.)
Megrendülhet a bizalom a hidakban
A kriptodeviza-szektorban az utóbbi években számos egymástól függő (interdependens) rendszer alakult ki, a stabilérmék rendszere csak az egyik. Az iparág a multiblokklánc-megoldások ("multichain") irányba ment el, ahol például etherrel vagy bitcoinnal, de más érmékkel is lehet kereskedni egy sor egyéb blokkláncon is. Ehhez hidakat ("bridge") használnak.
Ezeknél az egyik blokkláncon letétbe helyezett érmék helyett a másik blokkláncon okosszerződéssel egy másikat bocsátanak ki. (Hasonlóan a részvényekre szóló letéti igazolások gyakorlatához a hagyományos pénzügyi rendszerben.)
Ez már korábban is okozott gondokat, két nagyobb idei hacker-támadás is ilyen hidakhoz kapcsolódott. (Solana Wormhole Bridge, Axie Infinity Ronin Bridge.) Most pedig a kockázatok előtérbe kerülése miatt az ilyen hídon továbbított, becsomagolt ("wrapped"), letétbe helyezett ("staked") érmék ára is elkezdett elválni a mögöttes terméktől ("depeg"). Például az ETH/stETH ("ethereum/Lido staked ethereum") normál esetben 1:1-es árfolyama most 1,022.
A hitel és a tőkeáttétel az igazi gond?
Ez még nem nagy gond. A nagy baj akkor jöhet, ha ezek a különbségek túl nagyokká válnak. Sok ilyen csomagolt érme ugyanis hitelek fedezetéül szolgál, tőkeáttétel van mögötte. Ha pedig a letétbe helyezett érme piaci ára nem fedezi a hitel értékét, akkor kényszerértékesítés következik. Ami még lejjebb nyomhatja az árfolyamot, az pedig még több pozíció likvidálását okozza, ami pedig még lejjebb nyomja az árfolyamot…
Hasonló öngerjesztő folyamat szerepet játszhatott a Terra halálában is, meg egyébként rengeteg más pénzügyi válság kialakulásában a történelem során. A túlzott tőkeáttétel – és mohóság – problémája örökösnek látszik.
Lehet, hogy Salvadort is csődbe viszi a bitcoin?
A kicsiny és szegény közép-amerikai ország jelentős összegeket fordított korábban bitcoin-vásárlásra, és május 10-én is emelte a tétet. Újabb 500 bitcoint vásárolt 15 millió dollárért.
Mások attól tartanak, hogy ha a bitcoin nem tér magához, ez a pénz nagyon hiányzik majd a kasszából. Akár az ország csődjéhez is hozzájárulhat, főleg, hogy a hitelminősítők is leminősítették, és az IMF is ferde szemmel néz rájuk.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
A külügyminiszter a bővítésért felelős uniós biztossal egyeztetett. 
