A kriptodeviza-piac hosszú együttmozgás után egyértelműen elvált a részvénypiacoktól, és zuhanó üzemmódba kezdett az utóbbi pár napban. A teljes piaci kapitalizáció 18 százalékkal zuhant 24 óra alatt, 1220 milliárd dollárra, vagyis 268 milliárd dollárnyi érték vált köddé. (Elvileg, legalábbis.)
Az utóbbi egy napban a bitcoin mintegy 12 százalékkal 26 944 dollárra, az ether 20 százalékkal 1837 dollárra esett. Egy hét alatt pedig már mínusz 32, illetve 38 százaléknál tartanak. (Az esés alja egyébként 26 911 és 1825 dollárnál volt – eddig.)
Altcoin-jégkorszakban vagyunk
Az igazi zuhanás azonban az “altcoinok”, közepes és kisebb piaci összértékű (kapitalizációjú) érmék piacain bontakozott ki. Például (heti szinten):
- Binance (BNB): –42 százalék
- Solana (SOL): –57
- Cardano (ADA): –52
- Polkadot (DOT): –53
- Avalanche (AVAX): –62
- Polygon (MATIC): –53
- NEAR (NEAR): -58
- Fantom (FTM): –70
Mínusz 99,8 százalék egy hét alatt
De a kisebbek egy része, például a DeFi-alkalmazások érméi még ennél is rosszabbul jár(hat)tak.
A kutya azonban valójában a terra (LUNA) földjén van elásva, amely napok óta izgalomban tartja a teljes szektort. Az utóbbi egy év egyik legsikeresebb érméje egyetlen nap alatt 97 százalékkal, egy hét alatt pedig 99,8 százalékkal zuhant, vagyis értéke lényegében lenullázódott. Nyolcvan dollár környékéről 13 centre ment le. (Frissítés: már csak nyolc cent.) Ez nyomasztja az egész kriptodeviza-szektort, és komoly rendszerszintű kérdéseket, kockázatokat vet fel.
Friss kriptodeviza-árfolyamokat itt talál
Az instabil stabilérme kálváriája
A hozzá szorosan kapcsolódó UST “stabilérme”, amelynek értéke szorosan egy dollár körül kellene legyen, jelenleg 57 cent. A zuhanást okozó lavinát, önmagát erősítő ördögi kört állítólag az okozta, hogy ebből adott el valaki egy nagyobb, százmillió dolláros nagyságrendű tételt. Ettől azután mások pánikba estek, majd pedig egyre többen és többen. (Az UST-re nagyon magas kamatot fizettek, ezért rengetegen vették korábban alacsony kockázatú megtakarításként is.)
Az UST egy “algoritmikus stabilérme”, aminek a lényege, hogy az árfolyamot nem dollár letétbe helyezésével tartják egy dolláron (mint az USDT, azaz tether és az USDC esetében), hanem egy piaci mechanizmus segítségével. Ha az UST árfolyama túl magas lenne, akkor több UST-t bocsátanak ki, és ezzel lefelé nyomják az árat. Ha az árfolyam túl alacsony, akkor UST-t vesznek – LUNA ellenében –, ezzel felfelé húzva az árat. (Persze ezzel nő a piacon levő LUNA mennyisége.)
Bitcoint öntöttek a piacra
Ez eddig elég jól működött, csak kisebb döccenőkkel (ahogy más algoritmikus stabilérméknél is, mint a klasszikus DAI). De most komolyan felborult az algoritmikus kötés, a kapcsolat (a “peg”). Most sem a terra, sem az UST nem kell senkinek, sőt szabadulnának tőle, így az előbbi teljesen, az utóbbi részben értéktelenné vált.
A helyzetet bonyolítja, hogy az UST értékének megőrzése érdekében, plusz biztosítékként a rendszer irányítói (egy koreai programozócsoport és egy kockázatitőke-társaság) az utóbbi időben jelentős mennyiségű, több milliárd dollárnyi (!) bitcoint is felvásároltak. Most ennek eladásával megpróbálták az árfolyamot stabilizálni, de sikertelenül. Így a hirtelen, napok vagy talán órák alatt eladott nagy mennyiségű bitcoin is lefelé nyomta az egész piacot.
Lehman Brothers vagy ukrajnai háború?
Az eset jóval túlmutat az általános kriptopiaci áresésen, amire korábban is volt példa, vagy a Terra protokol valószínűsíthető végzetén. A kritpodeviza-szektor régóta dolgozik azon, hogy meghízható, stabil, a mainstream pénzügyi szektortól független (decentralizált) és jól kezelhető saját fizetőeszköze egyen. Erre az algoritmikus stabilérmék látszottak a legalkalmasabbnak. Ezek az álmok is romba dőlhetnek a Terra kártyavárral együtt.
Az eset jelentősége a kriptodeviza-szektorban hatalmasnak számít, vannak, akik a Lehman Brothers-válsághoz hasonlítják, mások az ukrajnai háború kitöréséhez. A stabilérmék a kriptodevizák kereskedelmének, hitelezési folyamatainak olaját, üzemanyagát jelentik. Az amerikai pénzügyminiszter is szükségesnek tartotta megszólalni az ügyben, neki kiváló ürügy lesz ez a szektor szigorúbb szabályozására. Mindenképpen új korszak kezdődik.
Csalódás volt a Coinbase gyorsjelentés is
A héten egyébként Coinbase gyorsjelentés is érkezett, ez volt az a nagy kriptodeviza-kereskedési platform, amelynek tőzsdére vitele tavaly májusban nagy médiafelhajtás közepette zajlott. De utána a bitcoin is és a cég részvénye is hónapokra visszaesett.
A jelentésben most a várakozásoktól elmaradó bevétel szerepelt, ami csak részben érthető, mert már az év első negyedéve is a lefelé csorgó árfolyamokról és a csökkenő forgalomról szólt a kriptodeviza-piacon.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Laptársunk az Mfor Nyugdíjas Árkosár alapján kiszámolta, mennyi áfa járhat vissza az időseknek. 
