Mik az előnyei az online brókerszolgáltatásoknak?
A különbséget a hagyományoshoz képest főleg abban látom, hogy az online platformok ki tudnak szolgálni egy olyan kisbefektetői kört is, amelyet a hagyományos brókerszolgáltatásokkal nem lehet lefedni. A kisbefektetők egy része ugyanis nem képes akkora tőkét bevonni, amely a hagyományos szolgáltatásoknál szükséges, nincs meg a szükséges méretnagyság.
Mi változik a Xetra december 6-i bevezetésével a piacon?
A Xetra bevezetésével még semmi nem változik, hiszen az egy szoftver, önmagában nem jelent új értékpapírokat, új kibocsátásokat, új tőzsdetagokat, csak a feltételeket teremti meg számukra. Ha ugyanazzal a szoftverrel kapcsolódunk a tőzsdéhez, mint a német tőzsdéhez is, akkor megnyílhat számunkra a német értékpapírpiac is. De ez nem automatikus, a világ nem nyílik ki számunkra automatikusan.
A Xetra bevezetésével ugyanakkor az összes európai uniós befektetési bank könnyebben csatlakozhat a BÉT-hez, az újabb kereskedők pedig további keresletet generálnak. Öngerjesztő folyamat indulhat be, ami az árfolyamok emelkedésében is megmutatkozhat.
A kisbefektetők érezni fognak valamit a rendszercseréből?
Azok, akik telefonon vagy a fiókhálózatban adják le a megbízásaikat, azok nem érzékelnek semmit. Az online felületeken kereskedőknél már más a helyzet. De a platformot úgy alakították ki, hogy akik eddig megszoktak egy bizonyos fajta kereskedési technikát, kereskedési elvet, bizonyos ajánlattípusokat használtak, azok ez után is zavartalanul tudják ezeket alkalmazni.
Ugyanakkor új ajánlattípusok lesznek, változások lesznek a kereskedési időben, a kereskedés rendjében, változik több ponton a szabályrendszer, bevezették a T kategóriát is. Az online kereskedők ezekkel a változásokkal sokkal inkább találkozni fognak.
A brókercégek már felkészültek a Xetra-átállásra?
Igen, hiszen már hónapok óta teszteljük a rendszert.
A kamatcsökkenés miatt rengeteg kisbefektető keres alternatívákat, a pénz a bankbetétből más felé, befektetési jegyekbe, állampapírokba megy. Érezhető ez a részvénypiacon is?
Vége a 7-8-9 százalékos kamatok korszakának, és valóban sokan keresnek bankbetét helyett más befektetést. Mivel a tőkepiacot nem nagyon ismerik, egyelőre főleg a befektetési alapokat találják meg. Az állampapírok hozama szintén lefelé tart, így nem biztos, hogy hosszabb távon az lesz a legkeresettebb eszköz.
A befektetési alapok múltbeli hozamai viszont nagyon jók voltak, ami vonzóvá teszi az alapokat. Csakhogy 1-2 év múlva ez a hozamkörnyezet is meg fog változni, a hozam a befektetési alapok jelentős részénél szintén csökkenni fog. (A Privátbankár erről többek között itt írt – a szerk.) Így az ügyfelek ismét más, jobb hozamú befektetéseket fognak majd keresni.
Ekkor várakozásaink szerint sokan a tőzsdei kereskedés felé fordulnak majd, az alacsony kamatok rákényszerítik őket, hogy kitanulják a tőzsdézést, megismerkedjenek a magasabb kockázatú termékekkel.
Akik eddig a tőzsdézést választották, azok elsősorban mit vesznek?
A Random Capital ügyfeleinek 90 százaléka részvényt vesz.
Magyar, vagy külföldi részvényeket?
Túlnyomórészt hazai papírokat. Külföldön is rendszerint 75-80 százalék az adott ország saját részvényeinek aránya a lakossági részvényportfólióban, nálunk úgy tűnik még magasabb, 90 százalék feletti. Ez egyébként teljesen rendben is van így, pozitív jelenség.
Szofisztikáltabb termékekkel, mint a certifikátok, vállalati kötvények, devizapozíciók és hasonlók, ezek szerint csak egy szűk réteg foglalkozik?
Igen, nálunk csak egy szűk réteg foglalkozik strukturált termékekkel.
Mik az online kereskedés veszélyei?
Szerintem a legfontosabb az, hogy az ügyfél magára van utalva a számítógépe előtt, nincsen közvetlen kapcsolatban a brókerével, és nem rendelkezik annyi információval, valamint magának kell saját kezűleg bevinnie az ajánlatokat. Ám ezek nem bonyolult rendszerek, meg lehet tanulni, ki lehet ismerni ezeket.
Az online rendszerek között nagyon nagyok a különbségek, információellátottságban, díjakban, bonyolultabbak is lehetnek, ám lényegesen olcsóbbak is. Szerintem az előnyeik nagyobbak a hátrányaiknál.
Milyen eredménnyel tőzsdéznek a hazai befektetők? A devizakereskedőkről, az „FX”-ről például sok rossz történetet hallani.
Meg kell különböztetni a kereskedőket és a befektetőket. A folyamatos rövid távú kereskedés nehéz dolog, sok éves tapasztalat, tanulás kell hozzá, az ügyfelek többségénél az elején veszteséges ez a tevékenység. Ilyen az FX-kereskedés is. A másik kategória, a hosszabb távú befektetés ugyanakkor nagyon eredményes szokott lenni. Például a Richtert majdnem egy éve ajánlottuk az ügyfeleinknek, azóta közel 30 százalékos hozamot lehetett vele elérni.
Milyen tanácsot lehetne adni az online tőzsdézőknek?
Az első időkben csak ismerkedjenek a hazai piaccal, a kereskedés feltételeivel, akár hónapokig is, tanuljanak sokat, és csak utána vágjanak bele.
Shavkat Mirzijujev vasárnap egy „Közép-ázsiai Közösség” felállítását javasolta. 
