Több mint egy éve tart az a folyamat, hogy a betétekből az alacsony kamatok miatt kiáramlik a tőke, az alapokba és az állampapírokba pedig beáramlik, de nem egyenletesen. A nyári hónapok 50-60 milliárd forintos értékei és a szeptemberi 38 milliárd forint után októberben erősödött ez a folyamat, és 109,4 milliárd forintot helyeztek el alapokban.
Mi számít olcsónak?
Ebből most csak 64,1 milliárd forint érkezett forintban, átszámolva 19,8 milliárd forint euróban és 24,0 milliárd dollárban. Ez azért érdekes, mert amióta csak ezt kiszámoljuk, azaz 2011 decembere óta nem volt ekkora, 43,8 milliárd forint a devizában jegyzett befektetési jegyek értéknövekedése. Az is csak egyszer fordult, elő eddig, hogy kissé 40 milliárd forint fölé ment, mégpedig 2012 augusztusában, amikor az euró ára mintegy 275 forintig süllyedt. (A cseh korona és a lengyel złoty, valamint a bolgár leva állománya is változott, ám ez Magyarországról kezelt külföldi alapok változását takarja.)
Bizonyára nem véletlen, hogy mindkét eddigi csúcs olyankor következett be, amikor több hónapos mélyponton volt az euró, tehát viszonylag erős volt a forint. Úgy látszik, míg 2012-ben a 275-280 forintos eurót érezték olcsónak a hazai polgárok, addig idén októberben már a 292-296 forintos sáv is vásárlásra csábította őket. A dollár iránti érdeklődésre is jó magyarázat, hogy – forintban legalábbis – két éves mélypont környékén volt az árfolyama.
Valutázunk, valutázgatunk
Mitől félhet a lakosság, hogy ennyire devizát vásárol? Valószínűleg nem is kell hozzá különösebb félelem, a devizaspekuláció, „valutázás” több évtizedes múltra tekint vissza nálunk. Ha pedig a kamat olyan alacsony, mint most, az még többeket arra csábíthat, hogy kiegészítsék azt a különböző devizák közötti pénzmozgatással. A lakosságnak, kisvállalatoknak is szerepe lehet abban, hogy a forint mostanában viszonylag stabil. (A befektetési jegyek zöme hagyományosan a lakosságnál van.)
Míg nyáron gyakran – de korántsem mindig – olcsó a deviza, addig télen sokszor – de szintén nem mindig – felmegy az ára. Idén év elején is jócskán 300 forint fölé szaladt az euró, tavaly, 2012 elején pedig 320 forint fölött is megfordult. Sokan érezhetik tehát úgy, hogy fel kell készülni a téli forintgyengülésre, pedig az egyáltalán nem törvényszerű, amint azt korábban részletesen bemutattuk. Ugyanakkor közelednek a választások is, az ezzel kapcsolatos bizonytalanság szintén okozhat árfolyam-ingadozásokat.
Még mindig pénzpiaci, de devizában
Ami az egyes alapfajtákat illeti, toronymagasan az „egyéb pénzpiaci” kategóriába ment a legtöbb tőke, 38 milliárd forint. A toplista csúcsán itt az OTP Prémium Tőkegarantált Alap állt 13 milliárd forint feletti pénzbeáramlással, ezt több alapkezelő devizás alapjai követték, vagyis a devizavételek főleg ebben a kategóriában jelentek meg. A likviditási alapokba is több, mint hétmilliárd ment, pedig volt köztük olyan is, ahonnét sok milliárd forint távozott.
Az abszolút hozamú alapok népszerűsége is töretlen, 12,2 milliárd forintot helyeztek el bennük. A részvényalapokat pedig változatlanul utálják, több mint ötmilliárd forintot vittek el belőlük. Elérte a tízmilliárdos nagyságrendet a rövid kötvényalapokba és a tőkevédett (garantált) alapokba menő tőke nagysága is, az ingatlanalapokkal és a hosszú kötvényekkel viszont óvatosak az emberek.
Erős a konkurencia
Mivel a likviditási alapok gyakorlatilag bankbetétek, és szintén visszaesett a várható hozamuk (nagyjából évi 2,0-2,5 százalékra), sok szakember azt várja, hogy tőkekiáramlás fog indulni belőlük. Valamivel, de nem sokkal jobb teljesítmény várható az egyéb pénzpiaci vagy a rövid kötvényalapoktól. Kérdés, hová fog menni az idén beáramló sok százmilliárd forint, ha erre rájönnek a kisbefektetők is?
Az októberi adatokat nem ismerjük, de szeptemberben az állampapírokat is szorgalmasan vette a lakosság, 108 milliárd forintot költött erre. Eközben szintén szeptemberben a bankbetétekből 117 milliárd forintot vettek ki.
Nyilvános alapok vagyona (2013. október) |
|||
Pénzáramlás | Összvagyon | Vagyonmegoszlás | |
(milliárd forint) | (milliárd forint) | (százalék) | |
Abszolút hozamú | 12,2 | 417,3 | 9,7 |
Árupiaci | 0,7 | 11,7 | 0,3 |
Dinamikus vegyes | 0,0 | 2,0 | 0,0 |
Egyéb értékpapír | 0,5 | 10,4 | 0,2 |
Egyéb pénzpiaci | 38,0 | 441,4 | 10,2 |
Hosszú kötvény | -2,3 | 154,3 | 3,6 |
Kiegyensúlyozott vegyes | 9,6 | 212,6 | 4,9 |
Közvetett ingatlan | -0,2 | 32,2 | 0,7 |
Közvetlen ingatlan | 6,8 | 395,1 | 9,2 |
Likviditási | 7,9 | 1 140,6 | 26,5 |
Óvatos vegyes | 2,4 | 77,9 | 1,8 |
Részvény | -5,3 | 241,1 | 5,6 |
Rövid kötvény | 17,1 | 580,3 | 13,5 |
Szabad futamidejű kötv. | 1,2 | 64,7 | 1,5 |
Származtatott | 0,0 | 1,8 | 0,0 |
Tőkevédett | 20,8 | 526,5 | 12,2 |
Összesen: | 109,4 | 4 309,8 | 100,0 |
Alacsony kockázatú (ppiaci, likv., rövid kötv., tőkev.): | 83,8 | 2 688,7 | 62,4 |
Magas kockázatú (rv., abszolút hozamú, árupiaci) | 7,6 | 673,8 | 15,6 |
(Forrás: Bamosz-adatbázis, Privátbankár-számítás) |