A támogatások azonban, ahogy az már lenni szokott, számos mellékhatással jártak. Voltak olyanok, akik nem feltétlen szorultak rá a pénzre, közülük a szakértők szerint nagyon sokan a tőzsdén fektették be a kapott összeget, amely rövid távon ugyan segített a visszapattanásban. Nem egyértelmű a szakértők álláspontja, de van, aki úgy látja, hogy később azonban ezek a pénzek már túlértékelést hoztak, és az eszközárak elszabadulásához vezettek. Ezt abból a szempontból alá lehet támasztani, hogy az amerikai részvények jövedelem/ár hányadosa extrém magas szinten van.
A másik talán ennél is nagyobb probléma, hogy a felmérések szerin sokak számára az állami támogatás kellően bőkezűnek bizonyult, hogy elkerüljék az álláspiacon a kényszerhelyzetet. Ezek az emberek ugyanis vagy egyáltalán nem akarnak addig munkát vállalni, míg jár Trump "ajándék csekkje", vagy csak olyat, ami anyagilag ennél sokkal jobb ajánlatot jelent. A szakértők egyébként részben ezzel magyarázzák, hogy a válság kirobbanását követően immár lassan négy hónap telt el, de a tartós munkanélküliek száma továbbra is nagyon magas. Ha pedig sokan kimaradnak a munkaerőpiacról, az egyrészt visszafogja az amerikai gazdaság kibocsátását, másrészt az államadósságot a fizetett támogatások miatt erősen terhei. Így végső soron a gazdasági kilábalást lassítja. Nem véletlen egyébként, hogy pénteken megszólta az ügyben az amerikai pénzügyminiszter, Steven Mnuchin azt mondta, hogy megszűnik a "600 dolláros ajándék", és annál senki nem kaphat nagyobb támogatást, mint amennyi a járványt megelőző jövedelme volt.
Ez ugyan a döntés ugyan sokakat kényszerítene vissza a munkaerőpiacra, ám megint csak vitatott, az időzítése, hiszen úgy tűnik a járvány még korántsem csengett le az Egyesült Államokban, így a gazdaság nem biztos, hogy elegendő munkahelyet tud teremteni. A bizonytalanság egyébként a szakértők szerint a tőzsdére is kihat, hiszen ez rövid távon visszafoghatja a fogyasztást, míg előre tekintve, ha valóban tömegesen tudnak elhelyezkedni az emberek, akkor pozitív hatással járhat.
Az amerikai piacok részben ezért, részben a járvánnyal kapcsolatos bizonytalanságok miatt meglehetősen felemásan kezdtek, igaz az európai zárást követően úgy tűnt, hogy megtalálták az irányt, és a legfontosabb mutatók fél és egy százalék közötti emelkedésbe fordultak.
A bizonytalanság egyébként az európai piacokon kevésbé éreztették a hatásukat, a vezető börzék mutatói, a német Dax, az angol FTSE és a francia CAC40 is egy százalék körüli mértékben erősödött.
További és frissebb árfolyamok, grafikonok itt láthatók
Nem volt ugyanakkor ilyen pozitív a kép Budapesten, a BUX ugyanis fél százalékkal gyengült. A vezető papírok közül esett az OTP és a Mol is, míg a Richter kis mértékben erősödött. A forint a csütörtöki szint körül mozog, napközben a 353,5 körüli szint körül állt.
Görögországban 5,7 százalékra, 2023 februárja óta a legmagasabbra emelkedett az éves infláció októberben az egy hónappal korábban jegyzett 5,0 százalékról. 
