A csütörtöki napon eléggé pirosba, azaz esésbe fordultak a tőzsdék a fejlett világban, amiért több tényező is felelőssé tehető, de főleg az a fránya adóreform. Donald Trump gyengülni látszik, ami abból következik, hogy New Jersey és Virginia államokban simán választást nyertek a demokraták. Ez növeli annak a valószínűségét, hogy az elnöknek a piac által egy éve hiába várt adócsomagját végül nem fogadják el.

Egyébként is egy sor politikai csatározás kereszttüzében van az adócsomag, erősen bizonytalan a játszma kimenetele. A Szenátus éppen halasztani készül az adócsomagról szóló döntést. Ráadásul az USA-ban a vártnál több munkanélkülisegély-kérelem érkezett az utóbbi időben.

A nap folyamán az amerikai indexek esése gyorsult, este fél hétkor az S&P 500 és a Dow Jones egy, a Nasdaq indexe másfél százalék körüli mínuszban van. A dollár is esik. A VIX volatilitás-index, a „félelem-index” 22 százalékkal megy fel, ilyen hónapok óta nem fordult elő.

Négyből három jó

Európában állítólag a csúnyán kinéző amerikai határidős indexek vették el a befektetők kedvét már korán, mindenesetre az EuroStoxx 50 index ott is egy százalékos esést hozott össze. A német index, amely mostanában csúcsot csúcsra halmozott, most másfél százalékkal esett vissza, a francia 1,2 százalékkal, a brit csak 0,6 százalékkal. A dél-európai tőzsdék valamivel kevesebbel megúszták.

A BUX index viszont még fél százalékos plusszal tudott zárni, és vélhetően nemcsak azért, mert korábban van a kereskedés vége. Négyből három nagy papír felment, a jó gyorsjelentést közzétevő Richter és Telekom 1,0 illetve 1,3 százalékkal, a Mol 1,2 százalékkal. Az OTP – amely holnap hajnalban jelent – stagnált, 10 445 forinton. A Mészáros-trió tagjai ma több-kevesebb mínuszban zártak. Az euró/forint 312 körül stagnált.

Fukushima óta nem volt ilyen?

Reggel pedig még több ázsiai tőzsde évtizedes csúcs közelében járt, a japán Nikkei 225 pedig egyes híradások szerint 25 éves csúcson van, végre újra elérte 1992 januári szintjét. (Aminek szépséghibája, hogy ez a mutató nem tartalmazza a kifizetett osztalékokat, mint sok más tőzsdeindex. Az osztalékokat is hordozó Nikkei 225 Total Return index 35 500 pont, a „sima” Nikkei 255 pedig 22 900 pont közelében van.)

Van, aki Fukushima óta a legnagyobb horderejű uránpiaci hírnek, más csak átmeneti jelentőségűnek nevezi, hogy a világtermelés 17 százalékát adó Cameco január végén leállít két veszteséges uránbányát (a világ legnagyobb uránbányáját, a McArthur Rivert, valamint a Key Lake-et). Az uránpiac sok év óta, lényegében a 2011-es katasztrófától kezdve túlkínálattal küzd, a sugárzó anyag ára és a bányák részvényei sok éves mélyponton vannak.

Volt már egy felpattanás

Tavaly év végén-idén év elején már volt egy nagy felpattanás, amikor Kazahsztán tíz százalékos termelés-csökkentést jelentett be, akkor az uránbányák részvényei 60-80 százalékkal emelkedtek hetek alatt. Ma a Cameco részvénye csak 2,4 százalékkal drágul egyes konkurensei viszont 10-20 százalékkal is, az URA jelű részvényalap (ETF) 9 százalékkal ment fel.

Az olaj ma 0,8 százalékkal emelkedik. A palládium árfolyama közel 16 éves csúcson van.

Olajhiány lesz?

A palaolaj-termelők nem olyan rugalmasak, mint sokan gondolják és a szektor jelentős növekedési problémákkal küzd – írta ma Pletser Tamás, az Erste elemzője. Ezért nem elképzelhetetlen, hogy a magasabb kőolajárak ellenére nem lesz robbanás a kitermelésben. Az EIA is figyelmeztetett hasonló kockázatokra. „Nagyon úgy tűnik, hogy 2020 körül komoly hiány lehet kőolajból, ha a kereslet növekedés fennmarad és a hagyományos olajtermelés nem kezd azonnal jelentősebb beruházásokba” – írta.