Nincs megállás a söriparban: az Anheuser-Busch InBev (AB InBev), a világ legnagyobb söripari konszernje ráígért korábbi ajánlatára, hogy rátegye a kezét legnagyobb versenytársára, a második helyen álló SABMiller (SABM) konszernre, a Dreher Sörgyárak anyavállalatára.
Emelik a tétet
A belgiumi központú AB InBev hétfőn közölte, hogy részvényenként 43,50 fontra, összesen 67,4 milliárd fontra emeli ajánlatát. A konszern a múlt héten részvényenként 42,15 fontot kínált a londoni székhelyű SABM részvényeiért, miután korábbi két, 38 fontos, illetve 40 fontos ajánlatát a SABM nem fogadta el. A SABM igazgatótanácsa és több részvényese azonban a 42,15 fontot is kevesellte. A SABM szóvivője nem kívánta kommentálni a legújabb ajánlatot.
Bekerülhet a könyvekbe
Az AB InBev ajánlata nem kötelező érvényű, a brit törvények szerint a konszernnek október 14-ig kell kinyilvánítania "szilárd szándékát" az ajánlattételre, ellenkező esetben hat hónapig nem tehet új ajánlatot. Megegyezés esetén ez lenne a valaha volt legnagyobb vállalati akvizíció a brit gazdaságtörténetben.
Az AB InBev legutóbb azt is felajánlotta, hogy a SABM részvényeinek 41 százaléka erejéig hajlandó részben készpénzzel, részben saját részvényeivel fizetni. Ez adóoptimalizálási okokból feltehetőleg vonzó lehet az összesen 40,6 százalékot birtokló két főrészvényes, az amerikai Altria dohányipari konszern és a Santo Domingo család számára, az AB InBev-nek pedig megkönnyítené az ügylet finanszírozását.
Négy kézben összpontosul
Elemzők szerint a tranzakció a globális söripari konszolidáció végjátéka lehet, miután a "négy nagy", az AB InBev, a SABMiller, a Heineken és a Carlsberg már világméretekben lefedik a piacot, és a világ sörtermelésének több mint felét adják.
A fúzióval az Euromonitor felmérése szerint az új konszern a globális sörpiac 30 százalékát tartaná kézben, jóval megelőzve a 10 százalékos piaci részesedéssel bíró Heineken NV-t. A holland vállalat is erősíti pozícióit, mintegy 700 millió euróért megvásárolja a brit Diageo szeszipari konszern söripari részlegét.
Hernádi Zsolt szerint az Európai Unió az orosz energiát valójában nem kiváltotta, hanem amerikai LNG‑re és kínai technológiára cserélte. 
