|
| Martin Winterkorn, a Volkswagen csoport korábbi vezérigazgatója - időben szólt, hogy csaltak? (MTI/AP/Richard Drew). |
Megnézik, nem trükköztek-e egy kicsit a tőzsdén
Piaci manipulációk gyanúja miatt a braunschweigi ügyészség vizsgálatot indított Martin Winterkorn, a Volkswagen konszern volt vezérigazgatója és egy másik vezető tisztségviselő ellen. A német szövetségi pénzpiaci felügyelet kérésére indított eljárás során azt vizsgálják, hogy Winterkorn és társa időben tájékoztatta-e a pénzpiacokat a károsanyag-kibocsátási adatok manipulálásáról.
Az ügyészség személyiségi jogokra hivatkozva nem nevezte meg a vizsgálatban érintett második személy nevét.
Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége tavaly szeptember 18-án vádolta meg azzal a legnagyobb európai autógyártó vállalatot, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amelynek segítségével kijátszhatók a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó amerikai előírások. A Volkswagen három nappal később elismerte a csalást, és jelezte, hogy az EA 189 típusú motorral üzemelő, mintegy 11 millió jármű esetében "jelentős eltérést" tapasztaltak a tesztüzemmódban és a közúti közlekedés során ténylegesen kibocsátott káros anyagok értékei között. Martin Winterkorn szeptember 23-án lemondott a vezérigazgatói tisztségről.
Mióta tudott róla?
Német lapértesülések szerint a Volkswagennél 2008 óta használták a károsanyag-kibocsátási adatok manipulálására szolgáló szoftvert, és a csalásról sokkal többen tudtak a cégnél, mint ahogy a dízelbotrány elején gondolták.
A Volkswagen március elején közölte, hogy Winterkornt 2014 májusában tájékoztatták a károsanyag-kibocsátási adatok manipulálásáról.
Mindazonáltal a német autógyártó úgy ítéli meg, hogy nem sértette meg a vállalat piaci árfolyamának befolyásolására alkalmas információk közzétételére vonatkozó kötelezettségét.
A Volkswagen és a tőzsde: volt már csúnya kaland, a Volkswagen short
Az ilyen horderejű hírek és az azokat követő erőteljes piaci mozgások természetükből fakadóan alkalmasak arra, hogy egyes befektetők óriásit nyerjenek, míg mások óriásit bukjanak rajtuk. Ilyen esetekben a felügyeleteknek gyakorlatilag kötelességük megvizsgálni, nem segített-e esetleg rá valaki arra törvénytelen eszközökkel, hogy inkább a nyertesek közé keveredjen, vagy legalábbis megkapták-e a kellő tájékoztatást a befektetők, amikor vételi vagy eladási döntéseiket meghozták.
Ha a Volkswagen és a tőzsde kapcsolatát vizsgáljuk, óhatatlanul is eszünkbe juthat a 2008. októberi ügy, amiben sok befektető égette meg magát. A Concorde Alapkezelő igazgatóságának elnöke, Szabó László egy korábbi interjúban idézte fel nekünk, mi is történt.
És mi volt a legnagyobb bukta?
Benne voltam a Volkswagen-shortban...
Mikor is volt ez?
2008. október 23-án. A Porsche már korábban elkezdte felvásárolni a Volkswagent, és azt közölte, hogy 50%+1 részvényt szeretne megszerezni. Drága volt a papír, 240-300 euró között mozgott a részvényár, pedig akkor már dübörgött a válság, nekem csak short-pozícióim voltak, irtózatos nagy esések voltak. Nagyon jól álltam, mikor egy hétvégén a Porsche tartott egy sajtótájékoztatót: szóltak a hedge fundoknak, hogy mivel sokan shortolják a papírt, nem árt ha tudják, hogy valójában nem 50+1, hanem 75 százalék a részesedésük a VW-ben, ráadásul az egyik tartománynál közel 20 százalék van, a közkézhányad tehát 6 százalék körül van - és 18 százalék a short. Képzelhetitek mi történt hétfőn. A nyitásban 1000 euróra ment fel az árfolyam... Azóta a német ügyészség vádat emelt értékpapírpiaci bűncselekmény vádjával a Porsche menedzsmentje ellen, ha megáll a vád, remélem, hogy a kártérítési perekből még visszajön egy kis pénz.
A kevesebb közteher szerintük jobb lenne. 
