|
| Jászai Gellért, a 4iG több mint 40 százalékos tulajdonosa és elnök-vezérigazgatója (Fotó: Konzum) |
Az első tájékoztatást a saját részvényei vásárlásáról december 23-án tette közzé a 4iG a Budapesti Értéktőzsde honlapján. Az akkori ügyletben 120 ezer darabot vett, 598 forintos átlagáron. Majd ezt megismételte még hét alkalommal, az utolsó ilyen tranzakcióra hétfőn került sor. Összesen 688 544 darab saját részvényt vásárolt a 4iG, ezek átlagára a számításaink szerint 651,85 forint volt.
A 4iG részvényesei – akik közül messze Jászai Gellértnek, az informatikai cég elnök-vezérigazgatójának a legnagyobb, 40 százalékot meghaladó a tulajdoni hányada – tavaly szeptemberben egy rendkívüli közgyűlés keretében hatalmazták fel a Jászai által elnökölt igazgatóságot arra, hogy a következő másfél évben a cég mindenkori alaptőkéje 25 százalékának megfelelő darabszámú, egyenként húsz forint névértékű törzsrészvényeit megvásárolja. (Ez a lehetőség és százalékos limit egy az egyben megfelel a hatályos Polgári törvénykönyvben előírtaknak.)
Ez a 4iG esetében jelenleg névértéken 470 milliós felső korlátot jelent, tekintve, hogy az informatikai cég alaptőkéje jelenleg 1,88 milliárd. A közgyűlés azt is megszabta, hogy a cég a vásárlást megelőző tőzsdei záróárnál legfeljebb 30 százalékkal adhat többet a saját részvényeiért.
Mivel a szeptemberi közgyűlésen a részvényesek 3 milliárdos tőkeemelésre, valamint 30 milliárd forint értékű – a Magyar Nemzeti Bank tavaly júliusban elindított programja keretében kibocsátott – úgynevezett növekedési kötvények értékesítésére is az áldásukat adták, annak érdekében, hogy a T-Systems Zrt. két hónappal korábban, július elején kilátásba helyezett felvásárlásának anyagi hátterét megteremtsék, logikusnak tűnt, hogy ugyanezen célt szolgálta a saját részvények vételére adott felhatalmazás. Magyarul, hogy azokkal is lehessen fizetni, a vételár egy részét ily módon rendezze a cég.
A T-Systems adásvételétől december 10-én elálltak a felek, a 4iG és a T-Systems anyacége, a Magyar Telekom (a visszalépés valószínű okairól az Mfor.hu részletesen beszámolt). Alig két héttel később a 4iG mégis elkezdte vásárolni a saját részvényeit. Azok megszerzésére hét ügyletben több mint 410 milliót költött, amelyet követően jelenleg 3,13 százaléknyi saját részvényt birtokol, azaz még távol sem használta ki a közgyűlés által kapott lehetőséget.
De vajon miért vásárol a 4iG, ha nem jött össze a T-Systems-deal?
Az egyik magyarázat lehet, hogy ugyan az „Év üzlete” nem jött össze, azért vannak más, igaz, kisebb kaliberű célpontok, amelyek vételárának kifizetésekor jól jöhetnek a saját részvények. Lapunk információi szerint jelenleg több megvásárlandó céget is vizsgál a 4iG.
A másik ok lehet az árfolyamkarbantartás, ami egy törvényes lehetőség arra, hogy ha egy tőzsdei cég túl alacsonynak ítéli részvényei piaci árát, akkor azt vételeivel feljebb tornássza – természetesen nyilvánosan bejelentve a tranzakció tényét.
Forrásaink szerint azonban ez nem volt szempont. Már csak azért sem, mert a logika fordított: a 4iG azt használta most ki, hogy saját részvényeihez viszonylag olcsón hozzájuthat. A számításaink szerint kijött 651,85 forintos átlagárnál alacsonyabbra utoljára 2019 márciusában volt példa. Azt követően pont a T-Systems megvásárlásának eshetőségére indult felfelé a jegyzés, majd esett nagyot a tranzakció meghiúsulásának bejelentésére.
Ugyanakkor a részvények visszavásárlása arra is alkalmas, hogy a forgalomban lévő értékpapírok csökkentésével növekedjen az egy részvényre jutó nyereség, mivel így kevesebb papírra jut ugyanakkora profit.
Forrásaink szerint alapvetően ez játszhatott szerepet az utóbbi hetek vételeiben, nevezetesen, hogy minél magasabb a saját részvények aránya, a tulajdonosok egy darab részvényére annál magasabb osztalék jut. Márpedig azt Jászai Gellért tavaly decemberben egy interjúban egyértelművé tette, hogy a 2019-es csúcsév után osztalékot akarnak fizetni. Épp a T-Systems-ügylet lefújását követően jelezte előre a cég, hogy 2019-es nyeresége huszonötször (!) magasabb lehet a 2018-asnál. S ne feledjük: amellett, hogy Jászai érdekeltségei több mint 40 százaléknyi 4iG-pakettet birtokolnak, Mészáros Lőrincé közel 10 százaléknyit.
Tilalmi időszakba léptünk
A részvényvisszavásárlásnak ugyanakkor van olyan hatása is, hogy erősítse a befektetők bizalmát a kibocsátó céggel szemben. Eszerint amikor egy társaság nagy összegben vásárol vissza saját részvényeket, akkor azt jelzi a piac felé, hogy pénzügyileg stabil, hisz a saját teljesítményében, illetve a piacon elért eredményei biztatóak. Ez pozitív kilátást közvetít a befektetők számára, ez erősítheti az ő bizalmukat, amelynek következtében az árfolyamok is felfelé indulhatnak. Márpedig ez jól jöhet egy olyan társaságnak, amely éppen cégvásárlásokra készül – úgy, hogy a vételár egy részét vagy egészét saját részvényeivel rendezné, azokból ugyanis magasabb ár esetén értelemszerűen kevesebbet kell adnia.
Mindenesetre most egy ideig biztos, hogy nem duzzasztja tovább a sajátrészvény-állományát a 4iG. A tőzsdei szabályok szerint ugyanis effajta tranzakció a negyedéves gyorsjelentés megjelentetése előtt 30 nappal már tilos. Márpedig az informatikai társaság előrejelzése szerint február 28-án teszi közzé a 2019-es főbb gazdálkodási mutatóit.
Az Európai Unió kérte, beleegyeztek. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
