Az MNB ötmillió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki egy magánszemélyre tiltott piaci manipulációnak minősülő tőzsdei kereskedése miatt. A magánszemély gyors ütemben, nagy volumenben értékesítette egy kibocsátó részvényeit, ami nyomán – még úgy is, hogy magatartását a saját szempontjából racionálisnak gondolt gazdasági cél vezette – félrevezető kép alakulhatott ki a befektetőkben az értékpapír valós forgalmáról, keresletéről.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból piacfelügyeleti eljárást folytatott, melyben azt vizsgálta, hogy egy magánszemély egyes tőzsdei ügyletei kapcsán sérültek-e a piaci visszaélések tilalmára vonatkozó európai uniós rendelkezések (MAR).
A beszerzett bizonyítékok alapján az MNB megállapította, hogy a magánszemély a vizsgált napon – állítása szerint meghatározott összeg felszabadítása és egyéb befektetés céljából – rövid időn belül, alig egy óra alatt nagy volumenben adott el a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) egy Prémium tőzsdei kategóriába tartozó részvényből. Bár az érintett részvény adott napi forgalma kiemelkedő volt, a magánszemély megbízásai az érintett kereskedési napon a pénzügyi eszköz teljes kereskedett mennyiségének még így is közel 40 százalékát tették ki. Mindez jelentősen csökkentette az adott papír árfolyamát.
E tevékenység alkalmas volt arra, hogy hamis vagy félrevezető jelzéseket adjon a befektetők számára az adott részvény keresleti-kínálati viszonyairól, árfolyamáról. Így sértette a pénzügyi eszközök kereskedésének tisztaságát és átláthatóságát, ezáltal a tőkepiac integritását.
Piaci manipulációt valósíthat meg valaki akkor is, ha az adott ügyletek kötésére a saját szempontjából akár racionálisnak tekinthető gazdasági cél – így jelen esetben a befektetett összeg felszabadítása – vezeti. A piaci manipuláció ugyanakkor generálisan tilos, és a szabályozás nem teszi lehetővé, hogy valaki – szubjektív szempontjait a tőkepiac többi szereplőjének a megbízható kereskedési adatokhoz fűződő érdeke elé helyezve – olyan tőzsdei ügyletet kössön, ami ugyanakkor félrevezetheti a tőkepiac többi szereplőjét a kereskedés valós volumenét vagy az árfolyamot illetően.
A jogsértő magatartás elkerülhető lett volna, ha a magánszemély az eladásait nem egy napra, azon belül is nem egy rövid időintervallumra koncentrálja, hanem dinamikusan hozzáigazítja azt az ajánlati könyvben látott keresleti mennyiségekhez és árfolyamokhoz. Alternatív megoldásként továbbá limitáras megbízások alkalmazására is lehetőség van, amelyek kevésbé engednek teret az árfolyamingadozásnak.
A jegybank mindezek miatt megtiltotta az érintett magánszemélynek a piaci manipulációra vonatkozó rendelkezések ismételt megsértését és 5 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki rá. A bírságösszeg megállapításánál súlyosító körülménynek számított, hogy az adott értékpapírhoz határidős termék kapcsolódik a BÉT-en. Emellett a részvény Prémium tőzsdei kategóriába tartozik, valamint a BUX és BUMIX indexkosarakban is szerepel. Mint minden ilyen ügyben, az MNB tiltott piacbefolyásolás gyanújával jelen esetben is büntetőeljárást kezdeményez.
A magyar kétszintű bankrendszer megalakulása óta közel négy évtized telt el, amely idő alatt gyökeresen átalakultak a hazai pénzügyi szolgáltatások. 
