Ki mit vár egy részvénytől?
A részvény egy cégben tulajdonjogot megtestesítő értékpapír, amit alapesetben a befektetők két okból tartanak: árfolyamnövekedés reményében és osztalékért. A tulajdonjog önmagában nem sokat jelent a kisbefektetőknek, bár előfordul, hogy néha a közgyűlésen együttesen érvényesíthetik akaratukat egyes kérdésekben.
A nagybefektetőknél már egész más a helyzet. Ők akár a cég vezetésébe is beleszólhatnak, de ami a gyakoribb, különösen mostanában Amerikában, hogy a cégben felgyülemlett pénzre fáj a foguk, és ha nem látnak nagy növekedési lehetőséget a cég tevékenységében, akkor követelni kezdik a pénz részvényesekhez juttatását, ami ilyenkor lehet osztalékfizetés, vagy a cég általi sajátrészvény-vásárlás.
Osztalékpapírok (fejőstehenek)
De térjünk vissza a hazai vizekre, és az osztalék helyzetre. Van néhány papír, amik hagyományosan stabil, viszonylag magas osztalékot fizettek sokáig: az áramszolgáltatók és a Telekom. Nemhogy osztalékuk, de még osztalék hozamuk (az osztalék mértéke százalékosan az árfolyamhoz viszonyítva) is elérte időnként a 8-10 százalékot.
Ezek az idők aztán a rezsicsökkentések és a telekomadó megjelenésével véget értek, az osztalékok visszaestek, sőt a Telekomnál el is maradt az osztalékfizetés. Az idei év után viszont már 15 forintos osztalékot tervez a cég, ami a jelenlegi árfolyammal számolva nagyjából 4 százalék. Az Elmű most 1200, az Émász 900 forint kifizetését tervezi részvényenként, ami a papírok 19 ezer forintos árfolyamát figyelembe véve az előbbinél bő 6 százalék, utóbbinál közel 5 százalék. A jelenlegi kamatszintet figyelembe véve ezek már vonzó szintek, ha nem tartunk árfolyameséstől.
A nagyok
A Molnál közel 500 forintos osztalék várható, ez 4 százalékos hozam. Az OTP-nél 145 forint az osztalékjavaslat, ez a mostani 5300 forintos árfolyammal 2,7 százalék, ami viszonylag szerény, de tekintetben kell vennünk, hogy a tavalyi év veszteséges volt, a továbbiakban viszont vastagon nyereséges éveket várunk, ennek megfelelően nőhet az osztalékfizetés mértéke is. A Richter 33 forint osztalékot javasol, ami viszont még az 1 százalékot sem éri el.
Összességében az látszik, hogy tőzsdei részvényeink között már akad vonzó osztalékhozam. Az Elmű és az Émász mindenképpen kedvező, és a Mol 4 százaléka sem rossz. Az OTP és a Telekom esetében pedig jövőre lehet hasonló a helyzet: 4 százalék körüli osztalékhozamra számíthatunk náluk is (változatlan árfolyammal kalkulálva).
Tényleges hozam
Ezek után már csak az a kérdés, hogy számolhatjuk ki tényleges várható hozamunkat, hisz az osztalékhozam egy adott árfolyamra vonatkozik, de az árfolyam állandóan változhat. Ezért két dolgot kell figyelembe venni, mikor a tényleges, illetve jövőbeni osztalékhozamot próbáljuk kalkulálni: hogy milyen árfolyamváltozásra számítunk, illetve hogy milyen jövőbeli osztalékot tudunk elképzelni.
A legegyszerűbbe eset, ha stabil árfolyammal és stabil osztalékkal számolunk. Ebben az esetben a kalkulálható osztalékhozam hosszú távon is fennmarad. Rövidtávon elérhetünk nagyobb hozamot is, ha arra számítunk, hogy egy részvény árfolyama az osztalékfizetés után kevesebbet esik vissza, mint maga az osztalék.
A leglényegesebb viszont az, hogy a papír árfolyamában ne várjunk komolyabb esést. Ez ugyanis lerontja hozamunkat, erodálja tőkénket, kivéve egy esetet: ha a részvényben a következő évekre hosszú masszív osztalékemelkedésre számítunk. Persze az is igaz, hogy ha nagyon megemelkedik az osztalék, akkor óhatatlanul az árfolyam is növekedni kezd.
Az ellenzéki párt várható győzelmére, kisebb részben pedig az iráni tűzszünet hírére a hazai fizetőeszköz nagyot erősödött a héten. 
