Év végi vérfürdő
|
| Lokietek Eszter, az OTP Alapkezelő részvényelemzője |
A török részvények tulajdonosai nem fognak nosztalgikus örömmel visszagondolni 2011 utolsó negyedévére. Az oszmán félhold körül baljós árnyak gyülekeztek, úgy tűnt, a folyó fizetési mérleg hiánya és az infláció szárnyalása megállíthatatlan, a központi bank unortodox politikájával pedig csak ront a helyzeten. Egy rövid decemberi fellángolást követően az MSCI Turkey index újra esésnek indult, hogy ezzel év végére mintegy 20%-al teljesítse alul a MSCI fejlődő piaci indexét.
A hozamok és a líra árfolyam tökéletesen tükrözték azt a befektetői véleményt, miszerint a török gazdaság kemény visszaesés elé néz. Ez - az amúgy sem rózsás év végi hangulatban - hatalmas tőkekivonáshoz vezetett: az év utolsó három hónapjában nettó 686 millió dollár értékű részvénytől szabadultak meg a befektetők. A nagyobb elemzőházak szinte egyöntetűen azt prognosztizálták, hogy az emelkedő hozamkörnyezetben a megdráguló rövid források miatt tovább erodálódnak a banki marzsok, leértékelődnek az állampapír-portfóliók, a zuhanás folytatódni fog és a 2012-es év első fele nem sok örömre ad majd okot. Egyszóval teljes volt a pánik.
Borúra derű: kitört az optimizmus
Ahogy az lenni szokott, az ennyire erős és egységes pesszimizmus egy dolgot készített elő: egy hatalmas ralit. Január első napjaiban a befektetők álmosan ébredeztek téli álmukból, hogy utána annál éhesebben vessék rá magukat a piacokra. A jó amerikai adatoknak és a trükkösen kivitelezett európai likviditásbővítésnek köszönhetően az állampapír-hozamok végre csökkenésnek indultak, a feltörekvő piaci partvonalon váró befektetők újra mozgásba lendültek.
A török tőzsdeindex, a XU100 alakulása az elmúlt 1 évben
A január 9-i mélypont után a török piac akkora hajrába kezdett, hogy február elejére az egyik legjobban teljesítő fejlődő piacként zárta a hónapot, ami dollárban kifejezve mintegy 25%-os emelkedést jelentett. A líra erősödése és a rövid lejáratú kötvényhozamok 200 bázispontos csökkenése jól mutatta, hogy a befektetői bizalom fénysebességgel tér vissza. A likviditás növekedése lehűtötte a folyó fizetési mérleggel kapcsolatos aggodalmakat, a visszatért bizalom pedig pozitív öngerjesztő folyamatként a líra erősödésével az infláció kordában tartását is segíti. Így újra előtérbe kerülhetett az a növekedési potenciál, amelyet ez a piac továbbra is kedvező árazási szintek mellett kínál.
Van még bennük erő
A további tartós emelkedéshez fontos, hogy a külföldről érkező pozitív hírek tovább erősítsék a befektetők kockázatvállalási kedvét - ezen a téren azonban továbbra is nagy kérdőjelek sorakoznak. A gyors tűzoltás után a fő kérdés, hogy Európa a strukturális problémáival is tud-e kezdeni valamit és létrejöhet-e a német-francia páros által szorgalmazott fiskális unió. A hozamok esése miatt az eurózóna perifériaországai lélegzethez jutottak, de kérdés, hogy az így szerzett időt nem használják-e majd ki arra, hogy saját egyéni érdekeiket próbálják érvényesíteni, amire már nem egyszer volt példa. A görög helyzet megnyugtató rendezése pedig továbbra is várat magára.
Törökország az elmúlt néhány évben arra törekedett, hogy diverzifikálja gazdasági kapcsolatait és kézzel fogható előnyt kovácsoljon páratlan geopolitikai előnyéből, szorosabbra fűzve a szálakat a közel-keleti országokkal. Azonban legfontosabb gazdasági partnere még így is az EU maradt, így az ottani kilátások a jövőben is nagymértékben hatnak majd a török gazdaság teljesítményére. Az eddigi emelkedés dacára bőven van még tér a további növekedésre, az utolsó negyedévben kiáramló külföldi tőkének még csak 50%-a tért vissza idén a részvénypiacra, mintegy 286 millió dollár.
Fontos azt is látni, hogy bár rövid távon könnyen elképzelhető egy újabb zökkenő, hosszú távon az elemző szerint egy jól diverzifikált részvényportfólióban a török részvényeknek bérelt helye van. Az elmúlt tíz évben ez a gazdaság olyan fejlődésen ment keresztül, amely bármelyik európai gazdaság becsületére válna. Az államadósság gyakorlatilag öt éve a válság ellenére 40% körül mozog, a 2011-es hiány 1,4%, a gazdasági növekedés üteme pedig továbbra is meghaladja az európai országokét.
Forrás: Bloomberg
A bankrendszer - a gazdaság egyik legfontosabb pillére - tőkeerős, a nem-teljesítő hitelek aránya alacsony és a hitelbővülés továbbra is kétszámjegyű az ország erős demográfiai adottságainak és az élénk belső keresletnek köszönhetően. A török gazdaságra a legnagyobb veszélyt továbbra is az jelenti, ha túl gyorsan növekszik – ami lássuk be, egy olyan kockázat, ami szinte egyedülálló napjaink recessziótól rettegő Európájában.
Törökország hivatalosan is jelölte Feridun Sinirlioglut, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) főtitkárát az ENSZ főtitkári posztra. 
