A pénteki szép amerikai részvénypiaci rali ma talán nem folytatódik, legalábbis erre lehet abból következtetni, hogy a határidős indexek jelentősebb mínuszban vannak. Főleg a Nasdaq 100 futures, amely -1,8 százalékon áll. Ázsiában komolyabb esés volt reggel, a CSI 300 kínai index 3,5 százalékot veszített értékéből. Európában viszont általános emelkedés van, a német index 0,9, a francia 0,5, a brit 0,8 százalékos pluszban áll.
Ám a kérdés, mihez képest, pénteken ugyanis az amerikai emelkedés későn kezdődött, így Európa abból jórészt kimaradt. Így azt mondhatjuk, hogy Európa most csak behozza lemaradását, kullog az USA után. A vírushírek vegyesek, egyes országokban a nyitás van napirenden, mint a briteknél. Másutt, mint Olaszországban, Franciaországban és Magyarországon is, rosszabbodott a helyzet. (A legutóbbi hazai jelentés itt olvasható, hosszabb távú grafikonokkal.)
Rekordszinthez közelít az euró/forint
Itthon a BUX index 0,6 százalékos pluszban jár délelőtt, ami főleg a Molnak köszönhető, amit az olajszektor általános emelkedése hajthat. A papír 2,9 százalékkal 2274-re ugrott, az OTP eközben 0,1 százalékkal süllyedt, a Richter 0,9 százalékkal esett. A Telekom és az Opus 0,5 százalékos pluszt mutat.
A forint viszont tovább gyengült, 367,70 az euró, de rövid időre érintette a 368-at is. A mindenkori csúcstól, 369,875 forinttól tehát már alig több mint két forinttal marad el. A jelenség régiósnak látszik, ma ugyanis a zloty és a cseh korona is gyengül, még jobban is, mint a forint.
A dollár tovább erősödött, az euró/dollár beesett az 1,19-es határ alá, már csak 1,1870. Mínuszban áll az arany, a réz, a palládium és már az olaj is.
Újra 70 dolláron az olaj
A Brent reggel még tovább drágult, és túllépte a 70 dollárt, a WTI a 67-et, amire a járvány kitörése óta nem volt példa. Ebben nagy szerepe lehet annak, hogy dróntámadás ért Jemenből egyes fontos szaúd-arábiai olajlétesítményeket. Bár komolyabb károkat nem jelentettek, de korábban volt rá példa, hogy egy hasonló támadással jelentős kiesést tudtak okozni a szaúdi exportban. Késő délelőttre szerény mínuszba ment át az olajár, most 65,80 a WTI és 69,00 a Brent.
Igen erős kínai export-adatok is érkeztek, ez is az olaj mellett szól. Az események az olajmultik részvényeit is tovább drágítják, a “db x-trackers MSCI World Energy” energiarészvény-ETF árfolyama például két százalékkal emelkedik Frankfurtban.
Céláremelések érkeztek magyar részvényekre
Az Equilor Befektetési Zrt. gyűjtése szerint három célárat is felfelé módosítottak. A jelenlegi tőzsdei ár mindhárom esetben mélyen az új célár alatt van.
- Az OTP célárfolyamát a JPMorgan emelte 15 875 forintról 16 075 forintra, az ajánlásuk továbbra is felülsúlyozás.
- A Mol célárfolyamát a Renaissance Capital növelte 2600 forintról 2800 forintra, az ajánlás maradt vétel.
- Az HSBC a Richter célárfolyamát módosította 8200 forintról 9000 forintra, az ajánlást azonban vételről tartásra rontotta.
Csányi Sándor elnök-vezérigazgató egyébként pénteken azt monda, tartja magát korábbi véleményéhez, miszerint az OTP-részvény 15 ezer forintot ér, sőt szerinte még többet is.
Jön a magyar inflációs adat
Március 9-én, kedden jön a februári hazai inflációs adat, miután januárban stagnált a mutató (2,7 százalékon).
Várakozásunk szerint februárban ismét 3,2 százalékra gyorsulhatott a mutatószám év/év alapon. A külső, azaz az eurózóna irányából érkező inflációs nyomás továbbra is alacsony. Ugyanakkor az üzemanyagárak tavaly december óta tartó (havi alapon számolt) növekedése februárban is folytatódott, ami az infláció emelkedésének irányába hat – írja a Danube Capital.
Kamatemelésre lehet szükség Magyarországon is?
Hamarosan kamatemelések következnek az ING elemzése szerint – ismertette az Equilor Befektetési Zrt.
A bank elemzői szerint a reflációs folyamat a szigorodó járványügyi intézkedések ellenére folytatódni fog a kelet-európai régióban, és már idén kamatemelésre lehet szükség. Csehországot, Romániát és Magyarországot emelik ki. A cseh jegybank esetében két kamatemelésre számítanak az év második felében, illetve Romániában is szigorodhatnak a monetáris politikai feltételek. A magyar jegybank viszont még az első félévben lépésre kényszerülhet az erősödő inflációs folyamatok és a gyengülő forint miatt, az egyhetes betéti kamatszint nőhet 0,9 százalékra.
Öt fontos dologra figyelnek a héten
Ezen a héten a tőkepiacok szempontjából az öt legfontosabb esemény az Investing.com szerint:
- A Biden-csomag, amelyet a szenátus is elfogadott, még le kell küzdjön pár további adminisztratív akadályt. A csomag hatása kettős, növelheti a gazdasági teljesítményt, de az inflációt is.
- Szerdán és pénteken az USA-ban inflációs adatokat tesznek közzé, az inflációs várakozások a kötvényhozamon keresztül nagybank befolyásolják most a piacokat.
- A befektetők nagy dilemmája, hogy a technológiai részvények esése átmeneti, vagy egy tartósabb trend kezdete.
- Fontos ülést tart csütörtökön az EKB, ahol felmérik az elhúzódó lezárások okozta károkat, és megpróbálnak előrejelzést adni a következő negyedévre.
- Pénteken brit GDP-adat érkezik januárra, ami nemcsak a járvány hatásai miatt érdekes, hanem a Brexit következményeire is lehet belőle következtetni.
NFT-őrület a kriptovilágban, dollármilliókat érő tweet
“Just setting up my twttr” (épp beállítom a Twitter-emet) – ennyi volt a történelem első twitter-üzenetének (tweet-jének) tartalma, amit Jack Dorsey alapító 2006 márciusában fogalmazott meg. A szerző most felugrott az egyedi érmék (non-fungible tokens, NFT) vonatára, csatlakozott a legújabb kriptodeviza-mániához, és elárverezi a tweet jogait.
A legmagasabb ajánlatot jelenleg Sina Estavi, a Bridge Oracle vezérigazgatója tartja, 2,5 millió dollárral. A vevő tanúsítványt kap, digitálisan aláírva Dorsey által, de a bejegyzés továbbra is nyilvánosan elérhető marad a Twitteren. Az egyedi NFT-token az Ethereum blokkláncon van nyilvántartva, és gyűjteményi eszköznek számít. Ilyen NFT-k mögött lehetnek művészeti alkotások, de mémek, GIF képek, dalok, videók vagy videojátékok is. Az NFT-k más spekulatív eszközökhöz hasonlóan működnek, ahol a vásárlók azt remélik, hogy annak értéke emelkedik, így nyereségért lehet eladni – írja a SeekingAlpha.
Sokan azonban óvatosságra intenek, a piacon buborék kialakulása fenyeget. A “Beeple” nevű digitális művész videója nemrégiben 6,6 millió dollárért kelt el, a “Nyan Cat” mém egyik feldolgozása 590 ezer dollárt ért.
Kínai vállalat vásárolt be bitcoinból és etherből
A bitcoin a hétvégén emelkedett, ismét átlépte az 50 ezer dolláros határt, de hétfőre reggelre kissé ez alá süllyedt vissza. Egy kínai képszerkesztő alkalmazás vállalata bevásárolt az Equilor szerint.
A hongkongi tőzsdén jegyzett Meitu részvények 14,4 százalékot emelkednek a hétfői kereskedésben, miután a menedzsment bejelentette, hogy 40 millió dollár értékben vásárolt a legnépszerűbb kriptovalutákból. A cég 22,1 millió dollár értékben vett ethert és 17,9 millió dollár értékben bitcoint. Egy hónappal korábban a Tesla jelentette be, hogy 1,5 milliárd dollárért vásárolt bitcoint, amire a kriptovaluta árfolyama 20 százalékos emelkedéssel reagált.
Csak most ébrednek a japán befektetők évtizedes téli álmukból
A japán Nikkei 225 index 1990 augusztusa, vagyis 30 és fél év óta először nemrég ismét átlépte a 30 ezer pontos határt. A történelmi rekordtól – közel 39 ezer pont 1989/90 fordulóján – azonban még mindig messze van. De sok befektető reménykedik abban, hogy a világ sok más indexéhez hasonlóan már nem sokáig marad érintetlen ez a csúcs. A német Finanzen.net szerint a szigetország részvénypiacát továbbra is segíti több fontos tényező.
- Japán eddig viszonylag jól vészelte át a pandémiát, a fertőzések és a halálozások száma sokkal alacsonyabb, mint Európában vagy az USA-ban.
- A japán részvények továbbra is komoly hátszelet kaphatnak a monetáris politikától. A Bank of Japan által folytatott laza politika két évtizede tart, és az óriási államadósság valószínűtlenné teszi, hogy a nulla kamatok érdemben emelkedjenek.
- A gazdaság szorosan összefonódik Kínával és más ázsiai, nagy növekedési potenciálú piacokkal.
- A közelmúltban elfogadott ázsiai-csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodás, az RCEP is támogatja a régió fejlődését.
- A részvénypiac jelenlegi lendülete újra érdeklődést váltott ki a belföldi kisbefektetők körében, akik “20 éves téli álom után visszatérnek” a piacra.
- A japán részvények értékelése azonban vegyes. Az árfolyam/könyv szerinti érték viszonylag alacsony, 1,5 körül, ám a vállalatok átlagos tőkemegtérülése globális összehasonlításban mérsékelt.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Időt és pénzt takarítana meg a kormány vagy ennél sokkal sötétebb motivációk állnak a mögött, hogy ezután már csak külön kérésre kapnának borítékot a szavazók? 
