Az idén sokat romlott a feltörekvő piacok megítélése, de Közép-Kelet-Európa helyzete javul, csökken az eladósodottság, ellentétben sok más feltörekvő országgal – mondta el Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője egy sajtóreggelin. Az ukrán gazdaság viszont nagyon nagy bajban van, a pénzügyi csőd szélén tántorog, amit nem a mostani hetek eseményei okoztak, hiszen már a válság után is IMF segítségre szorult.
Durva ikerdeficit van Ukrajnában
Gyakorlatilag nincsen növekedés az országban, miközben durva ikerdeficit van. Azaz tíz százalékhoz közeli az államháztartás hiánya és a fizetési mérleg hiánya is. A devizatartalékok vészesen leapadtak, a 2012-es 35 milliárd dollárról körülbelül 12 milliárd dollárra, ami kevesebb, mint kéthavi import.
Az ukrán bankszektorban 40 százalék feletti a nem teljesítő hitelek hiánya, komoly likviditási problémákkal és tőkehiánnyal párosulva. Az ukrán állam nem tudja magát a nemzetközi piacokról finanszírozni, de egyébként sem tudná a piac által valószínűleg elvárt 10-15 százalékos reálhozamokat megfizetni. Félő, hogy nemsokára nyugdíjakat és fizetéseket sem fog tudni fizetni az állam. Nem túlzóak azok a becslések, hogy ha néhány héten belül nem kap komoly külső segítséget, akkor államcsőd fog bekövetkezni.
Még évekig sokkolhat minket Ukrajna
A 800-900 pontos ukrán CDS-felár is egy csőd reális lehetőségét árazza. Ukrajnának 20-25 milliárd dollárra lenne szüksége, de az oroszok által ígért segítséget leállították, lehet, hogy a földgázra sem kapják meg a korábban beígért kedvezményt. Egy EU-IMF mentőövnek viszont nagyon szigorú feltételei lennének, annak pedig jelentős negatív hatásai, mint a gázárak emelése vagy a munkanélküliség növekedése. Ennek ellenére Trippon Mariann nem gondolja, hogy Ukrajna államcsődbe kerül, szerinte érkezni fog segítség. Az viszont biztos, hogy akár évekig napirenden is marad majd a probléma.
Mit tehet a jelenlegi körülmények között itthon az MNB? Trippon Mariann szerint nagyon szűk a tere a további monetáris lazításnak, sőt az évi három százalék alatti kamatszintet is már túlzásnak tartotta. „Nem vak az a ló, csak bátor” – idézte a régi viccet azzal kapcsolatban, meddig mehet el az MNB. (A viccben azt kérdezik egy ló eladójától, miért ment neki az állat a falnak.)
Vissza fog jönni az infláció
Amennyiben a piacok kicsit megnyugszanak, ennek ellenére várhatóan tovább csökkenti majd a kamatot az MNB, és megcélozza a 2,5 százalékos szintet. Azonban az év második felében külső és belső okok miatt is kamatemelkedésnek kell bekövetkeznie.
Tavaly hivatkozási alap volt az újabb és újabb kamatemelésekre az alacsony infláció és alacsony növekedés, az infláció azonban javarészt egyszeri okok eredménye, amit az is mutat, hogy a maginfláció 3,5 százalék körül ingadozik. Ha másért nem, a bázishatás miatt az infláció nőni fog. Egy-másfél évre előre tekintve az infláció várhatóan alulról megközelíti majd a jegybanki inflációs célt (három százalék).
Kinek nem jó a 295 forintos euró?
Vannak olyan vélemények, hogy az MNB tolerálja, sőt esetleg ösztönzi is a kissé gyengébb forintárfolyamot. A CIB elemzői szerint azonban más szempontokat is figyelembe kell venni, az államnak és a gazdaság többi szereplőjének is még mindig nagyon magas az adóssága. További jelentős leértékelődést nem engedhet meg magának ez az ország.
Sokat hallani hogy nem belső, hanem külső okok miatt gyengül a forint, ám ha megnézzük a világ devizáit, akkor a legjobban teljesítő feltörekvő devizák közé semmiképp sem tartozik, inkább a gyengébben teljesítőkhöz áll közel. Alulteljesítő térségünk devizái között is, mint a lengyel zloty.
Lecsoroghat 300-ra az árfolyam
Tavaly a globális optimizmus is csak arra volt jó a forint számára, hogy ne gyengüljön tovább, idén pedig egyértelműen rosszabban teljesít, mint a zloty. Elképzelhető még egy-két kisebb kamatcsökkentés, de a folytatás nagyon attól függ, milyen lesz a nemzetközi hangulat.
A forintárfolyam 12 hónapos távlatban a CIB elemzőinek előrejelzése szerint lassan a 300 forintos szintre csoroghat le. Hasonló a Reuters előrejelzése is. A forint a vezető elemző szerint ugyanis alulértékelt a jelenlegi szinten. „Még nem találkoztam olyan exportőrrel, akinek a 295 forintos árfolyam ne lett volna megfelelő, sőt a 280-290 forint közötti sáv is jó volt” – tette hozzá.
Sehol egy gazdaságpolitikai program
A választások a piacokra valószínűleg nem lesznek hatással, az elemzői konszenzus szerint a papírforma fog érvényesülni, gazdaságpolitikai programokat pedig nem tud értékelni a piac, mert nincsenek. A globális környezet és a szomszédainkban bekövetkező fejlemények lesznek a meghatározók a következő hetekben – mondta Trippon Mariann.