Inflációtól való félelem is hajtja az arany piacát

Az aranypiac.hu tájékoztatása szerint az USA tízéves államkötvényeinek hozama 2 százalék körül alakul, miközben az amerikai infláció jelenleg eléri a 3 százalékot. Aki tehát washingtoni kormánykötvényekbe teszi a megtakarításait, az tudatosan vállal fel vagyonvesztést, hacsak azzal nem számol, hogy a pénzromlás hamarosan megfordul, és az árak további növekedés helyett inkább csökkenni fognak.

Ezzel egy időben a felerősödött kereslet fűti az arany árfolyamát, minek következtében a sárga nemesfém jegyzése mindenkori történelmi csúcsa közelében tartózkodik. Akik aranyat vásárolnak, azok közismerten a pénzük értékvesztésétől félnek a leginkább, és a bizonyítottan értéktartó nemesfémbe való meneküléssel éppen az esetleges drágulás ellen kívánnak védekezni.

A magas inflációhoz a pénzmennyiség növekedése és gyors forgási sebessége is szükséges

Az amerikai Fed az elmúlt évek mennyiségi lazító intézkedéseivel állandó napirendi kérdéssé tette az infláció jövőbeni alakulását. A jegybankok világszerte előszeretettel nyúlnak ahhoz az eszközhöz, hogy olcsó pénzzel pörgessék fel a gazdaság motorját. Ugyanakkor minél több pénz áll szemben egy adott árumennyiséggel, annál nagyobb az infláció, ez a képlet persze nem pontosan fedi a valóságot, hiszen nem csak a pénz mennyisége számít, hanem annak forgási sebessége is.

A pénz forgási sebessége igen változatos képet mutat, gazdaságilag nehéz időkben csökken, mely szerint pumpálhatnak a jegybankok megannyi pénzt a rendszerbe, ha az a bizalomhiányos hangulatban a bankoknál parkoló pályára kerül, és nem jut el a reálgazdaságba, akkor az egész mit sem ér. A pénzmennyiség növekedése csak akkor pörgeti fel az inflációt, ha az a pénz kering is. Mindezek alapján a likviditásbővítés egyértelműen növeli az infláció kialakulásának veszélyét, de még nem jelent azonnal mérhető inflációnövekedést.

A defláció a gazdaság lassulásával jár

Japán alacsony alapkamata és állampapírjainak alacsony hozama ellenére a szigetország jegybankja mégsem az inflációval, hanem a deflációs tendenciákkal kell, hogy megküzdjön. A csökkenő árszínvonal ugyanis megfojtja a vállalkozásokat, amelyek egyre kevesebb pénzt kapnak a termékeikért és szolgáltatásaikért. Ilyenkor a fogyasztók elhalasztják vásárlásaikat annak reményében, hogy az árak a jövőben esetleg még tovább csökkennek, az üzleti vállalkozások pedig visszafogják a beruházásaikat. A gyengülő keresletre a gazdaság szereplői maguk is az áraik csökkentésével reagálnak, ami aztán végül egy ördögi spirálba torkollik, és önmagát kényszeríti lassulásra az egész gazdaság.

A bajok tetőzéseként a fejlett világ számos országa a szokványos, ciklikusan visszatérő, strukturális okokból fakadó dekonjunktúra mellett az úgy nevezett „Balance Sheet Recession” (mérlegrecesszió) állapotában is van jelenleg, miként Japán az 1990-es évek óta. Ez utóbbi egy a magánszféra és/vagy az állam túlzott eladósodottságból fakadó gazdasági lassulás, amelyből nem az olcsó pénz vezet gyors kilábaláshoz, hanem egyedül a fegyelmezett, hosszú éveken át eltartó adósságcsökkentés egyidejű szerves növekedés mellett.

Reális veszélyt jelent az infláció felpörgése

Az aranypiac.hu elemzése szerint akiknek ezzel szemben megtakarításaik vannak, azok jelenleg előszeretettel vásárolnak aranyat. És nem csak azok, akik az inflációtól tartanak. Jól látható, hogy a befektetőket még a defláció lehetősége sem tántorítja el jelenleg az aranyvásárlástól. Ez annyira nem egyértelmű jelenség, hiszen ha a pénz azzal kecsegtet, hogy egyre többet fog érni a jövőben, akkor a legjobb stratégia elméletileg a készpénztartás is lehetne.

Az egyetlen racionális magyarázatként erre a magatartásra a válság okozta általános elbizonytalanodás kínálkozik, amelyben a befektetők a biztos igazodási pontnak tartott arany felé fordulnak. A jegybankok a defláció elleni küzdelmükben a végletekig is elmennek, így nem túl valószínű egy tényleges defláció kialakulása, hosszabb távon sokkal reálisabb veszély a likviditásbővítések okozta infláció felpörgése.