A Magyar Nemzeti Bank mai ülésén 25 bázisponttal 4,5 százalékra csökkentette az alapkamatot. A döntés teljesen megfelelt az előzetes várakozásoknak. Az infláció áprilisban 2 százalék alá csökkent, s az éves átlagos infláció az idén várhatóan jóval a jegybanki 3 százalékos cél alatt marad majd. Emellett a külső piaci környezet továbbra is támogatónak mondható. A legnagyobb meglepetést így az okozta volna, ha nem csökkenti tovább a jegybank ma az alapkamatot - írja a Privátbankárnak küldött friss elemzésében Nyeste Orsolya, az Erste makrogazdasági elemzője.
Ha leáll a pénznyomda, vége a magyar kamatvágásoknak is?
|
Nemzetközi összehasonlításban még mindig magas a kamat A nyár óta végrehajtott jelentős kamatcsökkentés ellenére a magyar kamatszint nominálisan és reálértékben is a legmagasabbak között van a világon, miközben folyó jellegű mutatóink (külső egyensúly, költségvetési hiány, infláció) nemzetközi összehasonlításban kifejezetten jónak mondhatók - írja kommentárjában Duronelly Péter. A monetáris tanács már korábban kifejezésre juttatta, hogy a kamatpolitika célja egyben a növekedés támogatása is, így egészen addig, míg a piac a kamatvágást erős vagy stabil árfolyammal, illetve a hosszabb lejáratú kamatok csökkenésével visszaigazolja, további kamatvágásokra számíthatunk. A Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a ciklust egyelőre csak egy instabilabb tőkepiaci hangulat állíthatja meg, de egyelőre legfeljebb kisebb korrekciókat figyelhetünk meg a kockázatokat egyébként kedvelő nemzetközi trendben. |
A legfontosabb kérdés továbbra is az, hogy meddig tudja még vágni a jegybank az irányadó rátát, mikor fejeződik be a tavaly augusztusban elkezdődött kamatcsökkentési ciklus. A hazai alapkamat folyamatos és kiegyensúlyozott csökkentését nagymértékben segítette a támogató nemzetközi környezet. A nagy jegybankok folyamatos likviditásbővítő programjaiból s a befektetők hozamvadász attitűdjéből a hazai forint- és állampapírpiac is tudott profitálni.
Ugyanakkor az elmúlt héten közzétett Fed jegyzőkönyv, illetve Bernanke Fed elnök meghallgatásán elhangzottak azt sugallták a piacok számára, hogy az amerikai gazdaság erősödésével párhuzamosan a Fed likviditásbővítő programjainak lassítására kell számítani, sőt belátható időn belül véget is érhet a program. Ennek hatására a magyar piacon is megindult egy enyhébb korrekció, s a 10 éves kötvényhozam az elmúlt napokban visszaemelkedett 5 százalék környékére. A mai 3 hónapos DKJ aukción pedig - a szokásosnál visszafogottabbnak mutatkozó kereslet mellett - megállt a hozamszintek csökkenése.
A fenti tényezők azt sugallják, hogy a kamatcsökkenési ciklus alja már nincs annyira messze.
Bekavarhat, ha tovább erősödik a forint
Fundamentálisan nézve pedig, a magyar külső adósság és devizaadósság még mindig magasnak számít, ami az Erste elemzői szerint továbbra is indokolja a forint javára szóló pozitív kamatkülönbözet fenntartását. Bonyolítja a képet a forint ma délelőtt látott szárnyalása, ami összefüggésben lehet azokkal a pozitív várakozásokkal, melyek szerint az Európai Bizottság holnap javasolni fogja Magyarország kiengedését a túlzott deficit eljárás alól.
Mindenesetre, ha a ma látott felértékelődési hullám tartósnak bizonyul, esetleg még tovább erősödik a forint, akár további kamatcsökkentések is jöhetnek. Összességében azonban az Erste alap-előrejelzése azzal számol, hogy az alapkamat július végére 4 százalékra csökken, s itt véget ér a kamatcsökkentési ciklus.
Délutánra erősödött a főbb devizákkal szemben a hazai fizetőeszköz. 
