Több mint 10 éves mélypontra zuhant nemrég a tengerentúli földgáz árfolyama. Az Erste Befektetési Zrt. elemzése felhívja a figyelmet arra, hogy az eső trend évek óta stabilan uralja a nyersanyag kurzusát. Az olaj árfolyamával ellentétben, ezt az energiahordozót egyelőre kerülik a befektetők, de hamarosan ismét a figyelem középpontjába kerülhet, és megfordulhat a trend. Az elemzők szerint ebben az esetben nagy emelkedési potenciál rejtőzik a termék árfolyamában, ezért érdemes figyelni a kialakuló mozgásokat.
Az elemzés szerint a palagázzal szembeni ellenállás várhatóan nem fogja gátolni a kitermelés robbanásszerű növekedését. Az Amerikai Energiahivatal becslése szerint míg 2010-ben a teljes kitermelés alig több mint 20 százaléka volt palagáz, addig 2035-ben a kitermelés 49 százalékát fogja adni. A hagyományos gázkitermelés a következő évtizedekben tehát várhatóan jelentősen háttérbe szorul. Persze ez abban az esetben igaz, ha az árfolyam ismét emelkedő irányba fordul. A palagáz kitermelési költsége magasabb, mint a hagyományos technológiával felszínre hozott gáz, ezért ez a 2010-es becslés csak akkor lehet igaz, ha a palagáz termelési ára fölé emelkedik a kurzus.
Az elemzés emlékeztet arra, hogy egyre gazdaságosabban felszínre hozható palagáznak köszönhetően jelentősen növekedtek a kitermelhető készletek az utóbbi időben. Korábban a földgáz árfolyama együtt mozgott a kőolajjal, az elmúlt években viszont a két nyersanyag árfolyama elvált egymástól. Ennek oka, hogy a kőolaj kitermelése egyre drágább és kockázatosabb, az elhibázott mélytengeri fúrások miatt komoly veszteséget szenvedhetnek el a kitermeléssel foglalkozó cégek (a BP-nek pl 20 milliárd dollár kártérítést kellett fizetnie a 2010-es áprilisi olajkatasztrófa miatt).
Amerikában és Európában (főleg Lengyelországban) is jelentős „nem hagyományos” gázkészletek vannak, ugyanakkor a palagáz kitermelés egyelőre még nagyon költséges és az olajtársaságoknak nem a lelőhelyek felkutatása okozza az igazi kihívást, hanem azok gazdaságos kitermelése. Ráadásul egyes országok nem is támogatják a mélyebb rétegekből felszínre hozható földgázt (pl. Franciaország már betiltotta), mert a legtöbb technológia jelentős levegő és vízszennyezéssel jár. Ennek ellenére azért egyes országokban megkezdték a fúrásokat és sokan látnak fantáziát benne, mert a nagy mennyiségben rendelkezésre álló palagáz más energiahordozók helyettesítésével hozzájárulhatna a széndioxid kibocsátás csökkentéséhez.
Az Erste Befektetési Zrt. elemzői szerint rövidtávon árcsökkentő tényező, hogy a szokatlanul meleg tél miatt a tározókban felhalmozott készletek nem a várakozásoknak megfelelően csökkentek. Az EIA adatai alapján 20 éve nem voltak olyan magasan a készletek mint most. A palagáz kitermelési költségével kapcsolatban pontos adataink nincsenek, de az Erste szerint biztos, hogy ezt a fajta gázt drágábban lehet felszínre hozni. A jelenlegi technológiákkal ugyanis a hagyományos gázkitermelésnél többe kerül palagázt kitermelni, ami a jelenlegi gázárak mellett még nagyobb veszteséget okoz a cégeknek. Ha tartósan alacsonyan marad az árfolyam, akkor a kínálati oldal folyamatosan szűkülhet, ami viszont hosszabb távon lökést adhat az áraknak.
Az Erste elemzése összefoglalva megállapítja, hogy rövidtávon a magas tározói készletszintek továbbra is nyomás alatt tarthatják a gáz árfolyamát, de hosszabb távon az aktuális földgáz árfolyam feletti kitermelési költségek miatt a cégek csökkenthetik a termelést, amely lendületet adhat az árfolyamnak (Hosszú ideig nem maradhat az árfolyam a kitermelési költségek alatt). Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy a kitermelhető hatalmas palagáz készletek felülről limitálja az árfolyamot, amelyet azonban ellensúlyozhat az egyre növekvő kereslet.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
