Jean-Pierre Danthine egy zürichi konferencián azt mondta: "Komoly válság esetén el vagyunk szánva más eszközöket is bevetni, beleértve a tőkemozgás korlátozását" -, de hozzátette, hogy "pillanatnyilag nincs szükség ilyen eszközökre". Danthine szerint az árfolyamgát létfontosságú a svájci gazdaság számára, amely a gazdasági válság kirobbanása óta "rögös úton jár" a frank felértékelődése miatt. Korábban Thomas Jordan, az SNB elnöke is kijelentette, hogy nem engedik az euró árfolyamát 1,20 frank alá esni. "A frank minden közgazdasági modell alapján túlértékelt, és további erősödése súlyos gondokat okozna az exportfüggő svájci gazdaságnak" - mondta egy sajtótájékoztatón.
A svájci jegybank tavaly szeptemberben, az adósságválság elmélyülésekor jelentette be, hogy 1,20 frankon megvédi az euró árfolyamát, azt követően, hogy óriási pénzek menekültek frankba, felhajtva a svájci valuta jegyzését. Májusban az adósságválság elmélyülésével ismét nagy összegek zúdultak a mentsvár valutának számító frankba, és a jegybank mintegy 60 milliárd frankért volt kénytelen eurót vásárolni, hogy a minimális árfolyam fölött tartsa a közös európai valutát. A svájci devizatartalékok így hatalmasra duzzadtak, amiért politikusok és szakértők bírálták is a jegybankot. Jordan szerint azonban a bank "képes viselni az ebből eredő kockázatokat". Ha az SNB nem tudná tartani az 1,20 frankos euróárfolyamot, akkor a meglévő tartalékokon óriási veszteséget szenvedne el. A jegybankelnök nem óhajtott válaszolni arra a kérdésre, hogy honnan özönlik a pénz Svájcba, mert - mint mondta - a jegybank szempontjából ez közömbös.