33 darab különböző certifikát- és warrant-sorozatnak ma van az utolsó kereskedési napja a Budapesti Értéktőzsdén azok közül, amelyeket az Erste Bank bocsátott ki. További tíz sorozattal utoljára március 17-én lehet kereskedni. Akinek ilyen certifikátja, warrantja van, két választása van: vagy eladja az utolsó kereskedési napon, ekkor akár azonnal is vásárolhat más tőzsdei értékpapírt a bevételből.
|
Warrant vagy certifikát? A certifikátok és a warrantok közötti különbségről, a certifikátok működéséről és árjegyzéséről és még sok másról olvassa el korábbi interjúnkat az árjegyző illetékesével itt>>>>. |
Vagy pedig megvárja, amíg az értékpapír lejárati összegét kifizetik, ez azonban hosszabb ideig – nyolc banki napig – is eltart, addig nem használhatja a pénzét. Ki van téve ráadásul annak, hogy a lejáratig elmozdul a mögöttes spekulációs termék ára, mert a végső elszámolás lejáratkori árfolyamokon történik. Viszont nincs kitéve annak a vételi-eladási árak közötti különbségnek, amit a tőzsdei eladásnál az árjegyző alkalmaz, és egyes esetekben jó pár százalék is lehet. Vagyis jobb árat érhet el. (Kisebb marzsért érdemes lehet külföldi certifikátok között is körülnézni, például Frankfurtban.)
Az persze csak véletlen, hogy az esemény péntek 13-ra esik, a certifikátok végső lejárata valójában március 20-a. A „tömeges certifikát-kihalás” mögött az állhat, hogy különböző derivatív termékek lejáratát a hónap harmadik péntekjére szokták tenni, ez most huszadikára esik. (Minden negyedév harmadik hónapjának harmadik péntekén van ilyen egyes tőzsdéken, ezt hívják „boszorkányszombatnak” is, németül itt, angolul itt olvasható róla, bár a két leírás nem egyezik meg.)
A következő boszorkányszombat, vagy inkább boszorkánypéntek június 19-én lesz. Ezekben a napokban, a származékos termékek lejárata körül előfordul, hogy egyes tőzsdei termékek kereskedése, árfolyama hektikusabban mozog, mert sokan átpozícionálják befektetéseiket. Megújítják, ne újítják meg pozícióikat, a lejáró termék helyett másféle pozíciót vesznek fel, ezt az alkalmat használják ki, hogy növeljék vagy csökkentsék kitettségüket. Jelentősen változhat tehát a kereslet és kínálat egyes befektetéseknél.
A certifikátok vagy warrantok, egyfajta opciós jegyek tipikusan a hazai kisbefektetőknek szóló termékek, mert a tőkeáttétel révén kis összeg befektetésével nagyobb spekulációt tesznek lehetővé. (Legalábbis a tőkeáttételes termékek, mert vannak tőkeáttétel nélküliek is.) Kibocsátójuk rendszerint valamely európai nagybank, a BÉT-en az osztrák Erste Group Bank AG és a szintén bécsi Raiffeisen Centrobank AG. A certifikátok igen kockázatosak, hiszen egy-egy részvény, árupiaci termék, deviza árelmozdulásának rendszerint a sokszorosát produkálják, mindkét irányba.
Ám kevésbé kockázatosak, mint a határidős ügyletek vagy a CFD-k (contract for difference), amelyeknél van úgynevezett margin call is. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a certifikátoknál nagyobb árelmozdulás esetén a papír értéke lenullázódhat, a teljes befektetés elveszhet. A határidős ügyleteknél azonban még rosszabb a helyzet, negatívba fordulhatnak, amikor a befektetett tőkén felül is keletkezik veszteség. Ezt pedig a befektetőn fogják követelni, mint ahogy azt nemrég a svájci frank nagy elmozdulásánál is láthattuk.
A miniszter indulatosan reagált az ICC döntésére.
