"Azelőtt naponta 30 ezer liter dízelolajat kaptam. Ma háromnaponta érkezik 13 ezer liter" - panaszkodott egy benzinkút-tulajdonos Fajjúmban, Kairótól délre. "Miért az embereket hibáztatják? Miért nem vallják be, hogy az országnak egyszerűen nincs elég külföldi valutája?" - tette föl a kérdést. |
Sok benzinkút zárva maradt Egyiptomban, azoknál pedig, amelyek kinyitottak, hosszú sorok alakultak ki. Kairóban több órát kellett várniuk az autósoknak egy tankolásra. Vidéken több helyütt dulakodás tört ki, állítólag késelés is történt, sőt egy benzinkútnál feldühödött taxisok fegyverrel hadonásztak, és a levegőbe lőttek. A kormány megvádolta a töltőállomások tulajdonosait, hogy az üzemanyagot - amely után állami támogatás jár - a feketepiacon értékesítik. A benzinkutasok szerint viszont a kormány a hibás, rossz a gazdaságirányítás.
Az egyiptomi gazdaság nagyon megsínylette a Hoszni Mubarak elnök megbuktatásához vezető tavalyi felkelést. Az ingatag politikai helyzet és az erőszakba torkolló utcai megmozdulások tönkretették a turizmust - amely az észak-afrikai ország első számú valutabevételi forrása -, és a külföldi befektetések zuhanásszerűen visszaestek. A június 30-án befejeződő pénzügyi évben az arab ország költségvetési hiánya várhatóan eléri a 19 milliárd dollárt, a GDP 8,7 százalékát. Egyiptom átszámítva több mint 16,5 milliárd dollárt költ évente az üzemanyagok és más alapvető áruk állami támogatására.