Svájc gazdasági növekedése a vártnál jobban lassulhat idén, a bővülés 1 százaléknál alacsonyabb lehet - idézte a Svájci Nemzeti Bank kormányzótanácsának tagját, Fritz Zurbrüggöt a Dow Jones hírügynökség.
Ha a svájci gazdaság teljesítőképessége romlik, annak egyik következménye az lehet, hogy fordított arányban nő a svájci frank felértékelődése elleni küzdelem terhe. A svájci jegybank devizatartaléka a világválság kezdete óta négyszeresére, majdnem 500 milliárd frankra nőtt, mert a bank frankeladással igyekszik akadályozni a nemzeti valuta drágulását. Ezzel alapvetően a svájci gazdaság exportérdekeit védi, ám ez segítség az adósságukat frankban jegyző kelet-európai devizaadósoknak is.
A devizatartalék az utóbbi időben különösen azért nőtt, mert a Svájci Nemzeti Bank tavaly szeptember 6-án váratlanul piaci módszerekkel védendő tűréshatárt hirdetett 1,20 frankos euró-árfolyamnál azzal, hogy semmi pénzt nem sajnál e cél tartására. Ez azt jelenti, hogy a bank nem engedi az euró árfolyamát 1,20 frank alá süllyedni, kerül, amibe kerül. Előzőleg, az euróövezet viszontagságai miatt a két valuta már majdnem paritásba került, miután a frank módfelett erősödött a menedéket kereső befektetők vásárlásai miatt, akiket még a negatív piaci frankkamat sem riasztott vissza. |
A frank erősödése megviselte a főleg híres márkái exportjából élő Svájc gazdaságát. A központi bank a világválság kezdete óta főleg alapkamat-csökkentéssel, majd zérókamat-politikával és frankeladással kísérletezett. Ez és a világgazdaság általános javulása 2010 tavaszára hozott is némi eredményt, ezért legalábbis a rendszeres frankeladást beszüntették. Tavaly azonban a világgazdaság és az euróövezet megint bajba került, és újrakezdődött a menekülés a frankban jegyzett, biztonságosnak vélt eszközökbe. Ez tetézte annak hatását, hogy Svájc kereskedelmi és folyómérleg-többlete hagyományosan hatalmas: a világ nagy része tartozik Svájcnak, vagyis amúgy is kénytelen svájci frankot vásárolni. Megtette hatását az is, hogy leállt a devizahitelezés Kelet-Közép-Európában: azóta e hitelek piacán gyakorlatilag csak törlesztés van, vagyis az adósok rendszeresen frankot vesznek, de nincs új hitelfelvevő, aki hazai valutájára váltana svájci frankban jegyzett hitelt.
Svájc kereskedelmi többlete a világ országaival szemben 86 százalékkal nőtt az utóbbi öt évben az erősödő frank ellenére is, évi 7,4 milliárd eurónak megfelelő összegről 13,76 milliárd euróra. Ezen belül viszont az EU-val szemben éppen fordítva, Svájc hiánya nőtt, és ez a deficit éppen az utóbbi két évben ugrott meg az euró frankárfolyamának gyengülése miatt. Svájc kereskedelmi hiánya a múlt évtizedben rendszerint évi 15-16 milliárd volt az EU-val szemben, majd a hiány 2010-ben 22 milliárdra, tavaly több mint 30 milliárd euróra szökött. |
A svájci frank tavaly augusztusban már szinte minden nap új árfolyamrekordot döntött euróban számolva, mígnem a központi bank szeptember elején meghirdette a tűrésküszöböt. Azóta sokszor híresztelték, hogy ha kell, 1,25 vagy akár 1,30 frankra emeli az euró alsó korlátját, a negatív betétkamat hivatalos bevezetésével és a pénzmozgások korlátozásával is fenyegetőztek, ezekre azonban eddig nem került sor.
A frank tavaly augusztus eleji csúcspontján egy euró 1,0083 frankot ért, a tűrésküszöb tavaly szeptemberi meghirdetése óta az euró tavaly október 19-én volt a legdrágább, 1,2474 frankon, majd idén tavasz óta az euró beragadt 1,20-1,21 frank közé. Ám közben az euró aránya minden más devizáét messze meghaladta a svájci jegybank devizatartalékában: 48 százalékra nőtt, míg a második helyezett amerikai dollár aránya csak 28 százalékos volt most november elején.