Az elmúlt tíz évben a világban már hatalmas adatbázisok jöttek létre, mondta el Gál András Levente a Trend FM-en. Alapvetően a deperszonalizált adatoknak a mesterséges intelligenciákkal való elemzéséből olyan szolgáltatások fejlődtek, amelyek most a digitális ökoszisztéma legnagyobb motorjának számítanak. Teljesen helytálló az az analógia, hogy az adat az új üzemanyag, vélekedett a szakértő.
Mindeközben azonban azt is látjuk, hogy bizonyos adatmennyiség kiszivárog a hazai tartalomiparból, reklámpiacról, és olyan területekre megy át, amelyek kikerülnek a magyar joghatóság és fogyasztóvédelem hatásköréből.
Gál András Levente szerint a kulcskérdés valójában az, hogy ezek az adatok pontosan minek is számítanak. Ebben pedig, ha minden igaz, valóban a világújdonság felé halad a magyar jogalkotás. Három esztendővel ezelőtt kezdtük el vizsgálni, hogy mégis minek is számít ez az adatvagyon. Ha a jogi intézményeket nézzük, akkor dolognak, titoknak vagy szerzői jognak számít? Hiszen jelenleg egyébként a big data (nagy mennyiségű adatok elemzése) alapvetően szerzői jogi leírás. Mint a szakértő kiemelte ebben a kérdéskörben a magyar jogtudósok arra jutottak, hogy egyedi értelmezésre (sui generis) van szükség, és egy új jószágot kell nevesíteni. Jelenleg ezen dolgoznak, és az erről javaslat is készül a kormány számára.
A szabályozás jelentősége abban rejlik, hogy ha létrejön egy új jószág, aminek van értéke, és lehet vele kereskedni, akkor el tudjuk kezdeni az adatgazdaságot. A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség ügyvezetője kiemelte Magyarország kormánya tavaly szeptember fogadta el hazánk Mesterséges Intelligencia Stratégiáját, amely világosan kimondja, hogy hogy be kell indítani Magyarország adatgazdaságát. Mint mondta, ha ez megvalósul, akkor lesz olyan mennyiségű – jogi, műszaki értelemben is – tiszta és jól használható adat, amellyel táplálni tudjuk a mesterségesintelligencia-alapú fejlesztéseket.
A Gál András Leventével készült teljes anyag itt érhető el.
Megegyezett az ukrán kormány és az IMF.
