A leendő nyugdíjasok több mint kétharmada még mindig az államtól várja, hogy gondoskodjon időskori ellátásáról, ám egyre többen vélekednek úgy, hogy a nyugdíjuk előteremtésében aktívabb szerepet kell vállalniuk – állapítja meg az a kutatás, amelyet 12 országban végeztek el az Aegon megbízásából.
A felmérés szerint a megkérdezettek 70 százaléka úgy gondolja, hogy a kormányzatnak támogatnia kell a lakosságot nyugdíjcéljai elérésében. Emellett a válaszadók 17 százaléka számára a nyugdíjcélú megtakarítások előteremtésének első számú forrása az állam, további 10 százalék pedig a második legfontosabb forrásként tekint az állami járulékbefizetéseire.
Mi a megoldás?
1. Fizessen az állam!
| Miért bíznak egyre kevesebben az állami nyugdíjban? Mert a látszatmegoldások helyét hamarosan a fájdalmas valóság veheti át. |
Ezzel együtt csökken azoknak az aránya, akik elsősorban az államtól várnak segítséget. Ez főleg azokban az országokban tapasztalható, ahol a nyugdíjreformmal kapcsolatosan már komolyabb erőfeszítések történtek. Ilyen például Franciaország, ahol a tavalyi felmérés során még 51 százalék nyilatkozott úgy, hogy semmi gond nincs az állami ellátásra építéssel, idén ennek a csoportnak az aránya már 32 százalékra mérséklődött.
2. Legyen megosztott a felelősség!
Ezzel párhuzamosan folyamatosan növekszik azoknak az aránya, akik a megosztott felelősséget tekintik megoldásnak az állam, a munkáltatók és a munkavállalók között: a válaszadók 68 százaléka egyetértett ennek szükségességével. Érdekes megállapítása emellett a felmérésnek, hogy egy enyhe többség – a megkérdezettek 55 százaléka – szerint az adók emelése és a kifizetett nyugdíjak csökkentése is szükséges lehet az állami nyugdíjpillér működőképességének fenntartásához.
3. Emelkedjen a nyugdíjkorhatár!
A nyugdíjkorhatár emelése, mint eszköz kapcsán ugyanakkor már jobban megoszlanak a vélemények: a válaszadók 44 százaléka szerint a korhatár emelése már nem megoldás, hiszen „már így is éppen elég hosszú időn keresztül kell dolgozni.” Ennek a tábornak az aránya különösen Kelet-Közép-Európában magas: Magyarországon 66, Lengyelországban pedig 60 százalék.
4. Segítsen a munkáltató!
A munkáltatói nyugdíjprogramok ugyanakkor a felmérés tanúsága szerint még nem terjedtek el mindenhol azonos mértékben. A megkérdezettek 22 százaléka számolt be például csak arról, hogy éves rendszerességgel a nyugdíjtervezést segítő háttéranyagot készít a munkáltatója: az arány pedig Magyarországon a legalacsonyabb, mindössze 4 százalékos.
|
Lesz-e nyugdíja? - egy kutatásból kiderül A Privátbankár is megírta, nehéz életkörülmények várhatóak, a magyarok és a franciák különösen pesszimisták. |
Jövő januárban 2500 koronával 24 900 koronára (398 400 forint) emelkedik a minimálbér Csehországban, eléri az átlagbér 44,6 százalékát. 
