Németországban a közszolgálati ARD és ZDF médiavállalatok megreformálásáról, szerepének újragondolásáról vitatkoznak, miután sokan drágállják működésüket. Az ARD, a ZDF televíziók és a Deutschlandfunk rádió együtt ugyanis évente 8,1 milliárd eurós költségvetésből gazdálkodnak – ez 314 forintos eurón átszámolva 2543 milliárd forint.
Összehasonlításképpen, a drágasága miatt szintén sokat szidott, erős kormányzati befolyás alatt levő magyar állami MTVA 2016-ban mintegy 88, idén és jövőre nagyjából 80-80 milliárd forintból gazdálkodik, illetve gazdálkodott. Persze Németország lakossága is, nemzeti jövedelme is sokszorosa Magyarországénak.
Gombhoz a kabátot?
A német közszolgálati média most nyújtotta be a következő évekre vonatkozó finanszírozási igényét. Ezt egy állami bizottság vizsgálta meg, és arra jutott, hogy az intézmények túl sok pénzből gazdálkodnak, túl vannak finanszírozva. Másrészt működésük jelentősen torzítja a piaci viszonyokat. Hiba lenne a tevékenységük bővítése csak azért, mert van rá pénz – írja a Faz.net (Frankfurter Allgemeine Zeitung). A finanszírozást kéne a feladathoz igazítani, és nem fordítva – írják.
Az emberek fizetik
Ám a német közmédia nem a költségvetésből él – hanem közvetlenül az emberekkel fizettetik meg. Az országban külön hivatal hajtja be a televízió-rádió díjakat, hasonlóan, ahogy egykor Magyarországon is. Ez most havonta 17,50 euró (5500 forint). A Statiszta.com szerint tavaly majdnem pontosan 8, tavalyelőtt 8,1, az előtt 8,3 milliárd euró folyt be, idén várhatóan nyolcmilliárd alatt lesz, a trend tehát lassan csökkenő.
Ebből a pénzből nemcsak az említett központi adókat, hanem pár tartományt összefogó, regionális médiavállakozásokat is finanszíroznak. (Például a bajor Bayerischer Rundfunk, vagy a Hessischer Rundfunk.)
A britek is megfizetnek érte
A brit BBC, amely a világ legrégebbi közszolgálati médiavállalatának nevezi magát, összes kiadása a legutóbbi, 2016-2017-es üzleti évben 4,99 milliárd font volt, ez mintegy 1787 milliárd forint. A 4,95 milliárdos bevételből 3,79 milliárd font úgynevezett licenszdíjakból származott, mintegy 1,17 milliárd pedig “egyéb”.
A licenszdíjak alatt itt is a lakosság által befizetett tévédíjat kell érteni, tehát alapvetően itt is a nézők fizetik az adást. Más források alapján valószínű, hogy ezen “egyéb” nagyobb része reklámbevételeket és más üzleti bevételeket, kisebb, pár száz milliós hányada pedig állami támogatásokat rejt.
Életünket és vérünket, de
Az emberek egyre kevésbé akarnak televízió-díjat fizetni, Németországban főleg a szegényebb keletnémet területeken. Egyre több idős kisnyugdíjas pedig szociális okokból kap felmentést. A Faz.net említi, hogy Svájcban és Franciaországban is napirenden van a közszolgálati média megszüntetése.
A német közszolgálati média előnye, hogy több adás ingyenesen is fogható az interneten, és sok mindent meg is lehet nézni felvételről is. Például a németül tanulók remek dokumentumfilmeket találnak az adók weboldalain. (Amit meg esetleg földrajzi korlátozások miatt nem lehet megnézni, az néha megtalálható a Youtube-on.)
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
