Brutális adóemelés
"Az elmúlt hetekben brutálisan meglódultak az üzemanyagárak, köszönhetően a benzin és gázolaj Orbánék által megemelt jövedéki adójának. A Fidesz durva adóemelése miatt még Ausztriánál is drágább lett így nyárra nálunk az üzemanyag. A Demokratikus Koalíció emlékeztet mindenkit, előre szóltunk, hogy a jövedéki adó brutális emelésével iszonyúan el fognak szállni az üzemanyagárak" - áll a párt hétfőn kiadott közleményében. Miután a hazai politikai élet mindkét oldalán előfordulnak költői túlzások, kézenfekvőnek tűnik megnézni, hogy most is erről van szó, vagy valóban horror árakon lehet itthon tankolni.
Mielőtt nemzetközi kitekintésbe fognánk, érdemes megnézni a fent említett jövedéki adóemelés hatását. A 2016-ban hozott szabályozás szerint, ha túl olcsó az olaj – ami egyébként fontos tétel a finomítói árrés és a forint árfolyam mellett a nagykereskedelmi árban -, akkor a jövedéki adó emelkedik. Az olaj esetében időszakosan tekintik át az átlagárat, és 50 dollár az a lélektani határ, amely alatt magasabb jövedéki adó terheli az üzemanyagokat. Érdekesség, hogy az árak év elején a geopolitikai feszültségek miatt még viszonylag magasan voltak, így az első negyedévben megúszták az adóemelést az autósok.
Miután tavasszal az 50 dolláros hordonkénti árnál jóval alacsonyabb árak voltak, és még egy jelentős emelkedés után is bőven ez alatt áll az energiahordozó hordónkénti ára, július 1-től nőtt az adó mértéke. Ez az árakban is érvényesült: az adótartalom emelkedése miatt 12,7 forinttal drágul a gázolaj és 6,35 forinttal nő a benzin bruttó ára.
Az árak ilyen mértékű változása heti összevetésben nevezhető esetleg brutálisnak, de ha megnézzük, hogy a benzin és a dízel is nagyjából 120 forintos elmozdulást produkált az év eleje és az áprilisi mélypont között, akkor még a közel 13 forintos emelést sem indokolt – véleményünk szerint – brutális jelzővel illetni. Az olajár és a finomítói árrések olyan tételek, amelyre a magyar kormány aligha tud tekintettel lenni, de azt el kell ismerni, hogy a forint viszonylag gyenge kurzusa, a tetemes jövedéki adó és áfa révén azért van szerepe az árak alakulásában. Korábbi cikkünkben egyébként az árak összetételét vizsgálva arra jutottunk, minden liter üzemanyag tankolása esetén a lakosság által fizetett összegnek legalább a fele az államkasszában landol.
Az viszont inkább politikai, mint szakmai vita tárgya lehet, hogy a mostani gazdasági visszaesés közepette hogyan érdemes értékelni az adóemelést. Már csak azért is, mert a tehetősebbek vélhetőleg sokkal többet használják a járműveiket, így ők több adót fizetnek be ilyen formában. Ahogy az is egyértelmű, hogy ha a kieső állami bevételek egy részét próbálja az állam pótolni, akkor a fogyasztási típusú adók emelése inkább tekinthető fairnek, mint a munkajövedelmek adóemelése. (Természetesen egy vagyonadó lenne úgymond a legigazságosabb, ám ennek bevezetése jogilag sokkal nehézkesebb, mint a jövedéki adó emelése.)
Horror áron lehet tankolni
Az első kijelentés után érdemes megnézni a környező országok üzemanyag árait. Ennek kapcsán érdemes rögtön az elején leszögezni, hogy ellentétben Magyarországgal, számos helyen a gázolaj ára olcsóbb, mint a benziné. Emiatt minden általános kijelentéssel érdemes csínján bánni, hiszen előfordulhat, hogy a dízel valóban többe kerül külföldön, mint nálunk, miközben a 95-ös benzin olcsóbb.
Hétfőn cikkünk írásakor a Mol által korábban közzétett ár 372 forint volt a benzin, míg 385 forint a gázolaj esetében. Ehhez képest a holtankoljak.hu adatai szerint Ausztriában a DK állításával szemben csak utóbbi kerül kevesebbe, 364 forint egy liter, ami valóban jelentősnek mondható árkülönbséget jelent, ám a benzin a sógoroknál többe kerül.
Ha valaki a miniszterelnöki intelem ellenére – miszerint több Balaton, kevesebb Adria – mégis Horvátország felé venné az irányt, akkor dél szomszédunkban 400 forint feletti árakkal fog találkozni (benzin: 414, gázolaj: 410). A benzin egyébként Szlovákiában is hasonló árszinten van (414), ám ott a gázolaj (371) a magyar árszint alatti. Mivel a járvány miatt "vörös zónás", ezért Ukrajnát nem érdemes viszonyítási alapnak venni, más kérdés, hogy ott rendre jóval alacsonyabb (100 forinttal vagy még többel) az ár.
Ha valaki a keleti országrészben lakik, akkor a romániai árak azért "bosszantóak" lehetnek a magyar autósoknak, hiszen ott is nagyjából 50 forinttal alacsonyabbak az árak (benzin: 325, gázolaj: 336). Szerbiába viszont nem érdemes tankolni menni, hiszen a hazai szint felett alakulnak az árak (benzin: 389, gázolaj: 421). Érdekesség, hogy miközben két dél-szláv szomszédos országban (Szerbia és Horvátország) is a magyarországinál magasabb árak vannak a kutakon, addig Szlovéniában olcsóbb az üzemanyag, mint nálunk.
Ha a közvetlen szomszédainknál nyugatabbra tekintünk, akkor azt láthatjuk, hogy Olaszországban sokkal drágább a benzin (499) és a gázolaj is (456), és Németországban (benzin: 460, gázolaj 389) sem járunk jól, ha tankolunk.
Összességében tehát a magyar árak a régiós szintekkel összevetve nem tekinthetőek kirívónak vagy horrorisztikusnak. Ha pedig Ausztriával vetjük össze azokat, akkor érdemes figyelembe venni, hogy hasonló árak mellett jelentős a különbség vásárlóerőben a szomszédok javára.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2733,88 pontos, 1,9 százalékos emelkedéssel, 146 629,75 ponton zárt kedden.
