A CIG Pannónia hazai és nemzetközi statisztikákat feldolgozó elemzése szerint az elmúlt években folyamatosan gyarapodtak a magyar háztartások megtakarításai – csak az elmúlt 1 év alatt több mint 2200 milliárd forinttal. Az egy háztartásra jutó nettó pénzügyi vagyon ugyanakkor – a vásárlóerő paritást figyelembe véve – az OECD tagországok átlagának alig egyharmada, a brit vagy az olasz átlag egynegyede.
A régióban már a középmezőnyben szerepel hazánk: az egy háztartásra jutó közel 3,3 millió forintos összeggel megelőzzük például Szlovákiát (2,3 millió Ft) vagy Lengyelországot (2,5 millió Ft), de lemaradunk Csehország (4,3 millió Ft) és Szlovénia (4,5 millió Ft) mögött.
Miben tartjuk?
A megtakarítások szerkezete első ránézésre megfelel az európai átlagnak: magas (közel egyharmad) a készpénz és a betét aránya, de az egyre népszerűbb kötvények (8,6%) és befektetési jegyek (10,6%) is jelentős súlyt képviselnek a lakosság megtakarítási állományában.
Az időtávot vizsgálva azonban már jelentősebb a lemaradás. Nem csak a magas készpénz- és betéti állomány szolgál rövidtávú célokat, de a kötvényeken belül legelterjedtebb állampapírok közel kétharmada is rövid lejáratú, sőt, a befektetési jegyek esetén is a rövidtáv dominál – derül ki a CIG Pannónia elemzéséből.
A biztonságosabb, ugyanakkor alacsonyabb hozamú pénzpiaci alapokban elhelyezett vagyon aránya az összes befektetési alapon belül kimagasló, 54%-os, míg az európai áltag csupán 12% (Lengyelországban 25%, Szlovákiában 3%). A hosszabb távon nagyobb hozampotenciált biztosító részvénypiaci befektetetési jegyek népszerűsége 5%-os részaránnyal viszont messze elmarad a 37%-os európai átlagtól (Lengyelországban 27%, Szlovákiában 10% ez az arány).
A rövid távú szemléletet mutatja az is, hogy a pénzügyi eszközök között az életbiztosítási díjtartalékok aránya (5%) is alacsonyabb az európai (több mint 10%-os) átlagánál. Nagy-Britanniában vagy Franciaországban például jóval nagyobb súllyal kezelik a megtakarítások során a kockázatokat (az életbiztosítási díjtartalékok aránya 52%-os illetve 30,9%), figyelembe véve, hogy egy baleset vagy komolyabb betegség esetén jelentkező kiadások gyorsan kiapaszthatják a tartalékokat. A rövidtávú pénzügyi konstrukciók miatt sokan annak ellenére is jelentős vagyongyarapodásról mondanak le, hogy valójában hosszabb időtávra halmoznak fel megtakarításokat - hívja fel a figyelmet az elemzés.
Megéri jó előre gondolkodni
Sokan esnek el a hosszabb távú, konkrét (pl. nyugdíj) célhoz kötött megtakarítások után járó állami kedvezményektől, vagy a tőkepiacokon hosszabb távon elérhető jelentősebb hozamlehetőségektől. Korlátozza az anyagi mozgásteret az is, hogy későn kezdenek el a legfontosabb megtakarítási célokkal foglalkozni.
Ha valaki például 10 évvel a nyugdíjba vonulás előtt köt nyugdíjbiztosítást és havi 12 500 forintos díjat fizet 2,5 millió forint tartalékra tehet szert a nyugdíjig. Ha 25 évvel a nyugdíj előtt vág bele, ugyanekkora díjfizetéssel a felhalmozott összeg ennek több mint négyszerese, 11,3 millió forint lehet.
„A megtakarítások szerkezete még azt tükrözi, hogy sokan a válság miatt kezdtek tartalékképzésbe, és a bizonytalan helyzet miatt inkább biztonságos és likvid megoldásokat választott a lakosság” – mondta el Kádár Gabriella, a CIG Pannónia vezérigazgatója.
Tovább gyűrűzik az alkotmánybíróság körül kialakult botrány. 
