|
| Az egyik banktól kapott tájékoztató. MTI Fotó: Balázs Attila |
Nem maga a probléma, hanem az orvosság az elszámolás – jelentette ki az MNB rendkívüli sajtótájékoztatóján Binder István, a jegybank felügyeleti szóvivője annak kapcsán, hogy az elmúlt napokban számos pontatlan hír látott a sajtóban a folyamattal kapcsolatban. Az elszámolás nem mentőakció volt, hanem az ügyfelek számára jogtalanul felszámított összegek visszatértése. A törvény az árfolyamkockázatot nem kezeli, ezért sokak hiú reményeket tápláltak a tartozásuk alakulásával kapcsolatban.
Mihez mérünk?
Pusztán a törlesztőrészlet-csökkentés ráadásul sok esetben nem mutatja megfelelően a terhek csökkentését, hiszen a tőketartozás (a tőke, vagy a késedelmi kamat, stb.) minden esetben csökkent. Azt ugyanakkor nem árt pontosítani, hogy mihez érdemes mérni a tőketartozást. Sok ügyfél most azt panaszolja, hogy nem volt információja tőketartozásának mértékéről, holott a hitelintézetek évente egyszer tájékoztattak az aktuális tőketartozásról – ez törvényi kötelezettségük volt.
Binder István szerint kérdéses, hogy hányan elégedetlenek az elszámolással. Tájékoztatása szerint a 2,1 millió fogyasztó közül
- 1,15 millióan már korábban lezárt szerződés után pénzt kaptak vissza,
- 48 ezren épp az elszámolással zárhatták le a szerződést,
- 245 ezer szerződés a követeléskezelőknél van. Ezen szerződések súlyos késedelmi költségeit jelentősen csökkentette az elszámolás
- a 657 ezer még élő szerződés esetében 77-80 százalékban csökkent, vagy jelentősen csökkent a tartozás.
- a mintegy 170 ezer árfolyamgátas számára a korábbi védelem fennmaradt, eközben a tartozás (a gyűjtőszámla összege) csak hetedüknél maradt fenn.
1 százalék alatti a panasz
|
A Privátbankár. hu javaslata Ahogy az elszámolás kapcsán, úgy vélhetően a jogorvoslati eljárások kapcsán is sok ügyfél téved, lehetnek olyan ügyfelek, akik az információkérést is panasznak értékelik. A fentiek okán ésszerűnek tűnik, hogy a bankok és az MNB minden olyan írásos és személyes megkeresést panasz-eljárás megindításaként értékeljen, ahol az ügyfél nem csak a telefont vette fel. Így elkerülhető lenne, hogy később jó néhányan azt sérelmezzék, hogy nem foglalkoztak panaszukkal. Egyes ügyvédi irodák ugyanakkor azt kezdeményezték, hogy a jogorvoslati határidőt további 60 vagy 90 nappal tolják ki, ez azonban a folyamat végeláthatatlan elhúzódásához vezetne, amelyben aligha a fogyasztók, inkább a több időhöz jutó zavarosban halászók kapnának érdemi előnyt... |
A panaszosok eddigi számáról Szabó József igazgató arról beszélt, hogy az MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjához eddig zömmel általános megkeresések, információkérések érkeztek, ezek száma 11,5 ezer volt. A megkeresések írásban, telefonon és személyesen történtek. A panasznak minősíthető beadványok száma 308 volt eddig.
Érdemes a bankhoz fordulni?
A Pénzügyi Békéltető Testülethez 323 beadvány érkezett eddig. Ez a 2,1 millió ügyfélhez képest bőven 1 százalék alatti számot jelent. Ezen felül 18 133-an bankjuknál tettek panaszt. Ezek közül közel 5400-at a bankok meg is válaszoltak. Fontos, hogy ezen panaszok közül több, mint 1600 esetben helyt is adott a bank a panasznak.
Ennek kapcsán Binder István arra emlékeztetett, hogy 237 ezer ügyfélnél már márciusban kopogtatott a postás, s április közepéig 500 ezerre nőtt a kiértesítettek köre. Esetükben a 30 napos panasztételi határidő lejárt vagy a napokban jár le. Ehhez a számhoz hasonlítva a panaszok száma még időarányosan is alacsonynak mondható, bár a felügyeleti képviselők szerint fontos hangsúlyozni, hogy még a jogorvoslati időszak elején járunk.
A Privátbankár.hu kérdésére Szabó József elmondta: a megkeresések, információkérések esetében minden esetben felhívják az ügyfelek figyelmét arra, hogy beadványuk nem minősül panasznak, s arra is, hogy hogyan, milyen módon tudnak élni a jogorvoslati lehetőségükkel.
Freisleben Vilmos fogyasztóvédelmi igazgató az MNB témavizsgálatának állásáról szólva elmondta: minden jelzést soron kívül vizsgálnak ki. A jegybank a késedelmes értesítő kiküldéséért – 54 ezer ügyfélnél fordult késedelem – 4 pénzügyi intézményt megbírságolt. Az egyéb vizsgálatokkal kapcsolatban eddig közel 300 alkalommal keresték meg a pénzügyi intézményeket, s hasonló volt a társaságok felé tett jelzések száma is. Ezek zöme a tájékoztatással függött össze. A folyamatban lévő ügyekről, amint
A Pénzügyi Békéltető Testületre vonatkozó új jogszabály – amely nem teszi kötelezővé a személyes meghallgatást – nemhogy hátráltatja, hanem segíti a fogyasztók érdekérvényesítését, hiszen így a bankok nem halogathatják egyértelmű esetekben sem az eljárás lezárását a személyes meghallgatás kezdeményezésével – reagált egyes sajtóvéleményekre Szabó József is.
Tovább gyűrűzik az alkotmánybíróság körül kialakult botrány. 
