A külföldön tartott pénz mennyisége a jegybank adatai szerint a júniusig tartó egy év alatt 13,3 százalékkal nőtt, négy év alatt pedig megduplázódott – írja a Világgazdaság Online.
A gyors növekedés miatt a külföldön tartott betétek súlya is nagyobb lett a megtakarításokon belül: míg 2010 közepén alig haladta meg az egy százalékot, idén már az összes pénzügyi eszköz 1,7 százalékát tette ki.
A lap szerint ehhez három tényező járulhatott hozzá az utóbbi néhány évben. Az egyik, hogy 2013 óta rohamosan csökkennek a hazai piacon elérhető lakossági betéti kamatok: az éven belüli lekötéseknél például a 2012. júniusi 6,79-ről idén nyárra 1,04 százalékra mérséklődött az MNB által kalkulált, átlagos, éves kamat, így jelentősen zsugorodott a különbség a fejlettebb uniós tagországokban és a Magyarországon elérhető betéti hozamok között.
A kint élő magyarok pénze is kint van
A másik, hogy a külföldön munkát vállaló magyarok növekvő száma miatt gyorsan emelkedik az ott nyitott bankszámláké is, és a kinn élő magyarok a felhalmozott megtakarításaiknak csak egy részét hozzák vagy küldik haza.
A harmadik ok pedig az lehet, hogy 2012 környékén kissé megcsappant a lakosság pénzügyi rendszerbe vetett bizalma: ehhez hozzájárult az ország leminősítése, a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások korábbi beolvasztása az állami pillérbe, de az újabb, pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó terhek bevezetése is.
Több mint 800 kilométerre az ukrán határtól. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
