Magyarországon a várható élettartam az egyik legrövidebb az Európai Unióban: csak 76 év. Hazánk a dohányzásban és az egy főre jutó alkoholfogyasztásban, valamint a túlsúlyproblémákat illetően tartozik az európai élmezőnybe, de itt a legmagasabb az ezer főre jutó rákbetegségek száma is.

A megelőzés, a rendszeres orvosi ellenőrzés, az egészségtudatos életmód és a kiegyensúlyozott táplálkozás a leghatékonyabb fegyverek a betegségek elleni küzdelemben. Csakhogy évek óta probléma, hogy a magyar lakosság távol marad a szűrővizsgálatoktól - mutat rá az NN Biztosító Egészségteszt felmérése.

Nem vizsgáltatjuk ki magunkat

A tényeket megerősítik Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramjának (MÁESZ) eredményei is. Az elmúlt hét év alatt érdemben nem változott a háziorvosi, szakorvosi szűréseken megjelenők aránya. A tavaly a programban vizsgált személyek esetében háziorvosi szűrésen évente mindössze 17,6 százalék jelent meg, míg ötéves gyakorisággal is csupán 21,1 százalék. A szakorvoshoz ennél többen látogatnak el (23,4 százalék évente, 31,2 százalék ötévente). Az adatok szerint a nők egyértelműen nagyobb arányban vesznek részt szűrővizsgálatokon, mint a férfiak.

A rendszeres szűrés jelentőségét növeli, hogy az olyan betegségeket, mint például a magas vérnyomás, nehéz vizsgálat nélkül észrevenni a tünetmentes időszakban. Márpedig a szűrésen részt vett több mint százezer adatait megadó férfi 42%-a, valamint a nők 25-%-a küzd magas vérnyomással, miközben egészségesnek gondolja magát.

A magukat egészségesnek gondoló férfiak 42, a nők 25 százaléka küzd magas vérnyomással – derül ki a MÁÉSZ eredményeiből. A hypertóniával diagnosztizált nők 57, a férfiak 69 százalékának esetében a vérnyomás célérték felett volt, miközben a betegség fő kiváltó okának számító elhízás, dohányzás, italfogyasztás tekintetében romlottak, vagy csak nagyon kis mértékben javultak a mutatók.

A dohányzók száma például minimálisan csökkent az elmúlt hat évben, ám nem növekedett a leszokáson elgondolkozó nikotinfüggők aránya. Tavaly a teljes körű szűrésben részt vevő több mint 14 ezer páciens 24 százaléka dohányzott (ez az arány néhány százalékkal alacsonyabb a 2010-ben mért értéknél) és közülük 36,4 százalék gondolt arra, hogy szeretne megszabadulni káros szenvedélyétől.