Az utóbbi évtizedekben a magyar műkereskedelemben kialakult az a gyakorlat, hogy a nagy árverőházak évente három, komolyabb művészeti árverést tartanak: májusban a tavaszit, szeptemberben az őszit és decemberben a karácsonyit. Most éppen a karácsonyi van soron, egymás után nyíltak meg az aukciós kiállítások és egy hetes-tíz napos időtartam után következnek-következtek az árverések. A kalapács alá vitt tételek számtól függően egy-, két-, vagy akár négynaposak is.
A hasonlóságok és különbözőségek miatt külön tárgyaljuk előbb a BÁV és a Nagyházi Galéria eseményeit, hiszen időben is korábban tartják-tartották aukcióikat, majd pedig a VJG és a KG következik. Mire e sorok az olvasók elé kerülnek addigra a BÁV már letudta a 82. művészeti aukciójának mindkét napját (december 5-én és 6-án), a Nagyházi Galéria pedig december 12-13-14-én és 16-án tartja évtizedes bevált szokása szerint a 287.és 288. árverését.
Most ennek a két cégnek az árveréséről lesz szó. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a VJG december 16-án, szombaton tartja a 74. aukcióját, három nappal később pedig a 13., háború utáni és kortárs művek című árverését. Ugyanakkor a KG december 17-én, vasárnap rendezi a 73. aukcióját. Ezekről hamarosan ugyancsak bővebb információt adunk.
A műkereskedelmi tevékenységgel foglalkozó cégek közül a BÁV a legrégebbi: idén 250 éves. A hosszú és érdekes történetéből egyetlen adatot emeljünk ki. Jelenlegi nevét 1951-ben kapta és azóta fut ezen a néven. Az utóbbi 70 évben sokáig volt egyetlen a piacon és ezért „mindenevő” volt. Mind a napi kereskedelmi forgalomban, mind pedig az aukciós eseményeken a lehető legszélesebb karolásban foglalkozott minőségi művészeti tárgyakkal: festmény-grafika, bútor, szőnyeg, üveg, porcelán, kerámia, ezüst, ékszer, óra, és más egyéb régiség. Mindez a mai napig így van, legfeljebb a kor szavára hallgatva, a régi és klasszikus festmények műfaja mellett megjelentek és egyre erősödnek a kortársak műveinek választéka.
Ez a mostani, a 82. művészeti árverésen is így volt. Az első napi aukción – ugyancsak a cég hagyományainak megfelelően – órák, ékszerek és ezüstök kerültek kalapács alá, együttesen 336 tételnyi anyag. A második napon pedig festmények és grafikák, majd pedig bútorok és műtárgyak. A BÁV egyik erőssége az első napi tételek műfaja, a nagyobb versenytársak közül csak a Nagyházi Galéria foglalkozik ezekkel a tárgyakkal (mármint árverési anyagként), mert a szaporodó műkereskedések közül számosan utaznak a hagyományos, értékőrző, nemesfém tárgyakkal. (Egyébként a világ legnagyobb árverőházai sem hagyják elmenni ezeket maguk mellett.) A BÁV mindenesetre piacvezető az óra-ékszer-ezüst hármasban.
Az óra szekcióban 107 tétel indult, kivétel nélkül kiváló világmárkák: Breitling, IWC Schaffhausen, Omega, Tag Heuer, Rado, Longines, Tissot, Burberry 380, Pierre Balmain, férfi és női karórák, a modernebb fazonból, 300-500-1000 méter mélységig vízállóak, két-három napig járnak egy felhúzással, a legtöbbjük acéltokban, ennek ellenére 300-700-950 ezer forintos induló áron. Aztán sorrendben következtek az igazi értékek, a millió feletti induló ár kategóriában, több mint húsz tétel. Felsorolás helyett inkább hirdessünk győztest és dobogós helyezetteket.
A kikiáltási áron mért győztes utcahosszal került a dobogó tetejére: ez egy Patek Philippe Calatrava arany férfi karóra volt, 7,9 millióval. Nézzük, mit tudott: 18 karátos arany tok és csat, rakott arany indexes elefántcsont színű porcelán számlap dátum ablakkal, 28 köves automata szerkezettel, 120,4 gramm súlyban. A második helyet egy 1941-es német A. Lange & Söhne légifelderitő karóra csípte el, mellékeltek hozzá egy hivatalos tanúsítványt, amelyet a Glashütte Német Óramúzeum állított ki 1998-ban az óra eredetiségéről. A harmadik helyen ugyancsak egy komoly múltú régiség futott be, a Girard-Perregaux Vintage 1945-ös arany férfi karórája, 4,2 milliós induló árral.
Mögéjük sorakozott (csak a millión felüli induló áras!) másfél tucatnyi csodás érték, a fentebb említett cégektől, férfi- és női karórák, automaták és kézi felhúzásúak, sőt unisex is volt (csoda, hogy nem vetette ki a kínálatból a szex-felvigyázó különítmény). A sok érdekes és különleges tétel közt említésre méltó egy Hublot Big Bang női karóra, amely ugyan acéltokban díszlett, de 114 gyémánttal körülvéve, mindössze 3,2 milliós kikiáltási áron.
Voltak még értékes asztali-, ébresztő-, és zsebórák a hat számjegyű értéken, de rögtön utánuk következtek az ékszerek, hasonló kikiáltási árakon: gyűrűk, fülbevalók, kar-, és nyakláncok, természetesen 14 és 18 karátos aranyból, drágakövekkel díszítve. Közülük a legalacsonyabb induló ár 150 ezer forint volt, a legmagasabb egy 18 karátos fehérarany briliáns nyakék, 75 darab, konyak-, és pezsgő színű, modern csiszolású briliánssal. 71,26 cent súlyban, 27 milliós induló áron. Ezüstérmes lett egy 18 karátos arany karlánc, úgynevezett tenisz karkötő fazon, benne 28 darab karmos foglalású, modern csiszolású briliáns. 27,10 cent súlyban, ez 10 millióról futott neki a licitálók pénztárcájának.
Végül az ezüsttételek következtek. Aki rendszeresen jár ezüst- és ékszeraukciókra, az tudja, hogy a vételre felkínált nemesfém tárgyak árkategóriájára csak messziről érvényes az éppen aktuális világpiaci arany-ezüst ár. Nyilván, hiszen a tőzsde is más, meg a művészeti árverés is, noha sok hasonlóság van köztük. Azelőtt még több volt a hagyományos, kikiáltásos tőzsdei forgalom idején, bár igaz, hogy az utóbbi időben a művészeti árveréseken is divat lett az internetes, online licitálás, főként a Covid berobbanása óta: akkor lett ennek kirobbanó sikere. A művészeti árveréseken természetesen benne foglaltatik az egyes tételek árában a nemesfém ára, de az ezüsttárgyaknál sokkal többet nyom a latban (nem a karátban!) a tárgy régisége, stílusa, esetleg (ha ismert és megállapítható) az arany- vagy ezüstműves művész kiléte, ismertsége, hírneve. Nem utolsósorban pedig a mestermunka stílusa, megmunkálásának szépsége, művészi kivitele. Így aztán néhány historikus, klasszicista, vagy szecessziós kiöntő, teáskanna, vagy dísztárgy gyakran meglepő magasságokba képes szárnyalni az árverésvezető kalapácsának leütésekor. Ebben a kollekcióban előfordulnak néhány tízezres induló árak is, a legmagasabbról azonban egy 12 személyes, közel hat és fél kilónyi, 140 darabos ezüst bécsi szecessziós evőeszköz készlet indul: 4,2 millióról.
A Nagyházi Galéria 288. árverésén külön van választva az ezüstök és ékszerek kollekciója a többi tárgytól, külön napon is szerepelnek. Már első pillantásra is feltűnik, hogy a kalapács alá vitt tételek árkategóriája igen szolid. Ez annak, aki folyamatosan követi a galéria árveréseit, nem meglepő: az első, 1994-ben tartott árverésük óta azt az üzletpolitikát folyatják, hogy nem feltétlenül a csúcsárakra törnek, hanem a megalapozott és biztos forgalomra. Természetesen ebbe belefért az elmúlt közel három évtizedben néhány csúcsár is, de ahogy a galériák tevékenysége alakult, egyre nyilvánvalóbb, hogy a BÁV „mindenevő” gyakorlatában a Nagyházi Galéria az igazi konkurens. Még akkor is, ha órában, ékszerben a BÁV produkál világszínvonalú tárgyakat és árakat, ugyanakkor festményben, grafikában a Nagyházi Galéria mutat (és bevételez) többet.
Csalogatóan megfizethető árak
Ebből látszik, hogy a Nagyházi Galéria ezüst- és ékszer-felhozatala szolidabb árakon, mintegy a középosztályt megcélzó üzletpolitikával találta meg a helyét a műkereskedelmi piacnak ebben a szegmensében. Ezért alig-alig találni millión felüli kikiáltási áron ezüst- vagy ékszertételt. Mint például azt a XX. század eleji Cartier női tárcát 24 apró gyémánttal és egy rubinnal, amely kerek egy millióról indul. Vagy egy 18 karátos arany cigarettatárcát 200 gramm súlyban a XX. század közepéről 3,6 milliós induló áron. Az ékszerek közt egy 14 karátos, fehérarany szoliter gyűrűt (a szakkifejezés azt jelenti, hogy egyetlen ékkő díszlik a foglalatban – ez esetben 1,35 cent súlyú gyémánt), ennek 1,3 millió a kikiáltási ára.
Még az igazi régiség-kategóriába tartozó tárgyaknak is csalogatóan megfizethető az ára. Például egy kétszáz évvel ezelőtt készült bécsi ezüst tányér 120 ezerről várja a vevőket, egy feltehetően XVIII. század végi francia antik ezüst gyertyatartó pedig 40 ezerről indulva. Még a néhány éve elsöprő sikerű áraknál is barátságosabb szintről indul ez az art deco, ezüst szerelékes karaffa (lásd a mellékelt fotót): 140 ezerről. Hasonló csemege, igaz, majdnem tízszeres áron, egy 60 darabos olasz sterling ezüstérem-gyűjtemény, kifejezetten gyűjtőknek, albumba foglalva, 1975-ből, 1,2 millióért.
A szokásos ezüst-kínálatban gyertyatartó párok, fűszertartók, tálcák, cukortartó dobozok, kínálók általában néhány tízezer forintért kelletik magukat, a 6 és 12 személyes evőeszköz-készletek pedig a többszázezres kategóriában. Az ezüsttárgyak árkategóriáit meghatározhatja az alapanyag minősége, finomsága, a megmunkálás színvonala, a készítő mester (bepecsételt-vésett mesterjegy), valamint a tárgy régisége, stílusa. Az is számít, ha egy ezüsttétel több százéves és jó állapotban van, meg persze az is, hogy szecessziós, vagy art deco stílusban készült-e.
A festmények-grafikák, műtárgyak, bútorok, szőnyegek, porcelánok és kerámiák a következő cikkünkben kerülnek sorra, a „mindenevő” árverőházakról szólva. A leütési árakról pedig nagyjából január elején, amikor befutnak az árverőházak hivatalos leütési listái, vagyis akkor tudunk beszámolni a műkereskedelmi vásárlói piac értékítéletéről.
Igaz, volt honnét erősödni. 
