Kenessei András cikkei

Mennyit egy maradvány?

Az utóbbi hetekben-hónapokban többször is ellátogattunk távoli országok érdekes árveréseire, ahol aukciós világcégek adtak többnyire jó példát arról, hogy miképp is kell bánni egy művészeti értékkel. Most azonban nem megyünk más kontinensekre, csak ide, a szomszédba. Mert érdekesség itt is van.

A Sotheby’s New Yorkban rendezett árverést festményekből és kisplasztikákból, Mesterművek 1300-1900 címmel és ezen az aukción 138 tételt vitt kalapács alá, köztük négy (pontosabban 3+1) magyar művész egy-egy alkotását. Nézzük meg közelebbről, milyen üzleti sikert értek el nem is akármilyen magyar festők művei egy távoli ország jelentős városában.

Ha május, akkor indulnak a fagyosszentek és a tavaszi aukciók, ez a menetrendje az árverési naptárnak itthon már évtizedek óta. Összesen több mint kétezer tétel a felhozatal, amely kilenc árverési napon kerül kalapács alá. Összegyűjtöttük a legfontosabbakat és a legérdekesebbeket.

Egyedülálló díszüveg-gyűjtemény került kalapács alá az antikvarium.hu online árverésén – a szecesszió és az art deco jegyében.

Melyik a világ legértékesebb órája? Egy svájci karóra, amely nem aranyból készült, mégis rekordáron kelt el egy hongkongi aukción. Miért éri meg több millió dollárt egyetlen acél karóra? Megmutatjuk a titkát és a háttértörténetét!

Egy elveszettnek hitt festészeti korszak tárul fel a Megtalált képek kiállításon. Molnos Péter kutatásai új fényt vetnek a 20. századi magyar művészetre.

Január végén három, világszerte ismert és nagyra tartott ikon hagyatéka került kalapács alá Párizsban és Kölnben. A francia fővárosban két divattervező – Yves Saint Laurent és Karl Lagerfeld –, Kölnben pedig Udo Jürgens hátrahagyott értékei, illetve egy részük. Mindhárman a XX. század második felének kimagasló egyéniségei voltak a saját műfajukban, s ezt a XXI. század első negyedének közönsége is méltányolta. Ha másképp nem, legalább a hagyatékban megmaradt holmik ár(fel)verésével.

Idén januárban a szokásos „kezdjük jól az évet” címzetű közhely úgy látszik, bevált a világ legnagyobb (vagy a Christie’s versenytársaként második legnagyobb) árverőházánál. Ugyanis Charles F. Stewart, a Sotheby’s (S’s) vezérigazgatója szokásos év eleji összefoglalójában szégyenkezés nélkül vallott a sikerekről és rá néhány napra elárverezték az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát.

November végén nyílt meg a Szépművészeti Múzeumban az a Munkácsy kiállítás, amely március végéig lesz megtekinthető, és amelynek Krasznai Réka a kurátora. A művészettörténész a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) 19–20. századi Festészeti Gyűjteményének osztályvezető-főmuzeológusa. Jelenlegi feladatai közül említést érdemel a 2024 októberében nyílt zágrábi kiállítás, amely a XIX. századi magyar festészet remekműveit mutatja be, közel 80 festmény segítségével, az MNG-ből. Előkészületben a következő kiállítás, amely 2026-ban lesz látható Párizsban Ferenczy Károllyal a középpontban, ennek is az egyik kurátora. Vele beszélgettünk.

Az idén negyvenéves Nagyházi Galéria az egyetlen a magyar aukciós piacon, amely felveheti a verseny az idén 250 éves BÁV-val, noha csak harminc éve lépett be a hazai aukciós piacra. A verseny természetesen az árverési műfajok sokféleségére is értendő, nemcsak az elért árakra és csúcsárakra.      

Zsolnay, Csontváry, Munkácsy – akárhogy is nézzük, ez a három név határozta meg a Virág Judit Galéria (VJG) 77. árverését és természetesen az aukció sikerét. Semmit sem veszélyeztetett az a tény, hogy a VJG a négy, legnagyobb hazai művészeti aukciós ház közül sorrendben utolsóként lépett a karácsonyi árverések sorába.

A Kieselbach-festményárverések mindig nagyon tartalmasak, a kalapács alá vitt darabok értékesek, a leütési árak pedig (néha szinte váratlanul) magasak. Az idei karácsonyi árverésen 266 tétel volt az árverőház ajánlata, közülük 213 talált vevőre, ami 80 százalékos elkelési arány.

Ahogy tavaly, úgy az idén is a BÁV kezdte a legkorábban a karácsonyi árverések sorozatát  – már ami a legnagyobb árverőházakat illeti.

November közepén negyedik alkalommal tartott árverést a Virág Judit Galéria (VJG). Ezen csak és kizárólag Zsolnay kerámiákat vittek kalapács alá, két, külföldi tulajdonos gyűjteményéből. Azonban nemcsak ez volt újdonság, hanem az árverés helyszíne és egy megváltozott árverési szabály is. Ezek ellenére (vagy talán éppen ezért) az aukció nagy sikerrel zárult.

Folyamatos és állandó a pénzromlás. Nem csak nálunk. Az egész világon. Jegyzet.

Csütörtöktől október 5-éig tekinthető meg Vinkler László (1912-1980) festő- és grafikusművész kiállítása a BÁV Szent István körúti kiállítótermének emeleti részén. 

Idén szeptember 2-án nemcsak az iskolaév indult, hanem Budapest VI. kerületének (Terézváros) önkormányzata szervezésében egy ügydöntő népszavazás is. Az iskolaév tíz hónapig tart, a népszavazás ellenben két hétig.  Utána: eredményhirdetés. A népszavazás témája az Airbnb. Formája pedig a mai kornak megfelelően fizikai és online. 

Ezúttal a Nagyházi Galéria tavaszi festmény-árverésén jártunk.

Három hazai aukciós ház (Virág Judit Galéria, BÁV, Kieselbach Galéria) tavaszi árverésének eredményeiből szemezgettünk.

Az elmúlt években, néhány évtizedben úgy alakult a hazai árverési gyakorlat, hogy három időpont köré tömörültek a legnagyobb árverőházak aukciói: májusban tartották a tavaszi, szeptember-októberben az őszi, decemberben pedig a karácsonyi árveréseket. Május lévén most a tavaszi árverésekre figyelünk, azokon belül is elsősorban a festményekre és grafikákra. Ezúttal a Nagyházi Galéria árverését vesszük górcső alá.

Az elmúlt években, néhány évtizedben úgy alakult a hazai árverési gyakorlat, hogy három időpont köré tömörültek a legnagyobb árverőházak aukciói: májusban tartották a tavaszi, szeptember-októberben az őszi, decemberben pedig a karácsonyi árveréseket. Május lévén most a tavaszi árverésekre figyelünk, azokon belül is elsősorban a festményekre és grafikákra.

Az elmúlt években, néhány évtizedben úgy alakult a hazai árverési gyakorlat, hogy három időpont köré tömörültek a legnagyobb árverőházak aukciói: májusban tartották a tavaszi, szeptember-októberben az őszi, decemberben pedig a karácsonyi árveréseket. Május lévén, most a tavaszi árverésekre figyelünk, azokon belül is elsősorban a festményekre és grafikákra.

Ritkán, de mégiscsak megesik, hogy egy képzőművészeti alkotás (és annak pár darabja) egyidőben, vagy néhány nap eltéréssel felbukkan egymástól távoleső pontokon, más-más árverőházak aukcióin. Legutóbb idén áprilisban volt ilyesmi: Párizsban a Christie’s, Bécsben az imKinsky vitt kalapács alá egy-egy Gustav Klimt grafikát.

A világ egyik legismertebb árverezőháza izgalmas aukción vitte kalapács alá a Föld egyik legismertebb égetett szeszfajtáját, amelynek erőteljes angolszász, pontosabban kelta utódnépi kötődése van. Az árverés, a várakozásokat beváltva, nagy sikerrel zárult.

A világ két legnagyobb árverőháza közül a Sotheby’s (a másik a Christie’s) március 6-án tartotta az évad elejének egyik legfontosabb árverését, mint hangsúlyos évnyitót.

Ezt a kérdést igazán nem könnyű megválaszolni, hiszen nagyon sok, előzetes feltétele van. Csak néhány, kisegítő kérdést tegyünk fel hozzá! Milyen fotó? Mikor készült? Ki fotózta? Milyen állapotban van (mármint a kép)? Hol és hogyan lehet hozzáférni? És így tovább. Úgyhogy mindenekelőtt adjuk meg a választ könnyítő információt: ez a fotó árverési anyag, az antikvarium.hu 21. online árverésén volt hozzáférhető 222 további tétel társaságában. E tételek kivétel nélkül dedikált könyvek, kéziratok és fényképek voltak, és kivétel nélkül elkeltek.

A Virág Judit Galéria (VJG) tavalyi utolsó árverése, amely a 13. Háború utáni és kortárs művek aukciója címet viselte, 124 tételt vitt a licitálók elé. Közülük 96 talált vevőre, ami 77,42 százalékos elkelési arány.

Hogy mi a különbség a remények és a valóság közt, azt a karácsonyi műkereskedelmi árverések eredményeinek ismeretében lehet a valóságnak megfelelően értékelni. Mert ugyan nagyon is igaz a szólásmondás, miszerint „A remény hal meg utoljára”, ugyanakkor halálát, vagy életbenmaradását csak a biztos adatok alapján lehet eldönteni, meghatározni. Főként egy-egy olyan festmény-árverés esetében, amely mind a Kieselbach Galéria (KG), mind pedig a Virág Judit Galéria (VJG) legfontosabb évenkénti árverése: a karácsonyi.

Ahogy azt az ünnepek előtt megígértük, ellátogattunk a nagy aukciósházak árveréseire. Elsőként a BÁV és a Nagyházi Galéria ezüst, óra, ékszer, műtárgy árveréseinek eredményeiről számolunk be.

A négy, legnagyobb árverőház kínálatát mustráló sorozatunkban ezúttal a BÁV és a Nagyházi Galéria festmény-árverési napjainak eseményeire fókuszálunk.  

A négy, legnagyobb árverőház kínálatát mustráló sorozatunkban ezúttal a Virág Judit Galéria (VJG) és a Kieselbach Galéria (KG) eseményeire fókuszálunk. 

Most induló sorozatunkban a négy, legnagyobb árverőház kínálatára figyelünk, sorrendben a BÁV, a Nagyházi Galéria, a Virág Judit Galéria (VJG) és a Kieselbach Galéria (KG) eseményeire. 

A november elején, Kölnben tartott árverésen Közép- és Kelet-Európa számos országából érkezett művek vártak a licitálókra. Megnéztük, hogyan szerepeltek a magyar művészek.