Művészeti árverések több mint száz éve vannak Magyarországon, amelyeken értékes műalkotások (festmények, bútorok, szőnyegek, iparművészeti tárgyak, órák, nemesfém tárgyak, ékszerek) kerülnek kalapács alá. Könyvárverést viszont 1836 decemberében tartottak első alkalommal, mégpedig Pesten, Ivanics Zsigmond könyvkereskedő szervezésében, a Ferenciek terén álló Podmaniczky-házban. A katalógus 42 oldalon, latin nyelven közölte a tételeket, szám szerint 932 darabot, és ezért ez az árverés három napig tartott. Olyan sikeres volt, hogy a rákövetkező év márciusában jött a következő, ez már 1040 tételes volt.
Online árveréseket kisebb cégek tartanak, amelyek megtakarítanak olyan költségeket, mint az aukciós terembér és a hozzá tartozó költségek (fűtés, világítás, takarítás stb.), beleértve a tételek oda-vissza szállítását és biztosítását, és így tovább. Az online árverések további előnye, hogy a tételek bemutatója (nem-online árverések esetében az aukciós kiállítás) során lehet licitálni az interneten az egyes darabokra, és a bemutató végén, amelynek dátumát előre meghirdetik az indulás napján, az akkor éppen legmagasabb ajánlatot tevő viheti haza az áhított darabot. Persze, miután kifizette. Ezért azután online árverést sokkal könnyebb megszervezni és tartani, mint a hagyományosakat, akár hetenként is lehet. Ha befut annyi piacképes tétel.
Ez a 21. online (hivatalos nevén) Dedikált könyvek és kéziratok árverése éppen 10 napon keresztül volt megtekinthető és licitálható, és fotókkal is bővült a kínálat. Érdekessége (persze csak azoknak, akik először találkoznak ilyen eseménnyel), hogy minden tétel 1 forintos kikiáltási árról indul. Aztán szépen emelkedik a záró pillanatig. Ilyenkor gyakran eszébe jut az embernek a beugrató számtani feladvány, amely így szól. Egy lavórba vizet csöpögtetnek, minden másodpercben dupláját az előzőnek és egy perc alatt telik meg. Hányadik másodpercben telt meg félig? A jó válasz: az 59.-ben. Ugyanis egy nappal a zárás előtt még majdnem féláron lehetett volna megvenni néhány tételt, a leütési árához képest. No, azért nem mindegyiket, de a slágerdarabokat szinte mind.
Különbségek
Van itt még valami, amiről nem szabad megfeledkezni. Mégpedig az, hogy a művészeti árverések (festmény-bútor-műtárgy-óra-ékszer stb.) és a könyvárverések jócskán különböznek egymástól. Ugyanis más-más indítékkal vesznek részt rajtuk a gyűjtők. Hadd ne dicsérjem (vagy ócsároljam?) egyik tábort sem, állapodjunk meg abban, hogy markánsan különböznek! Ha csak arra gondolok, hogy a sokszorosított grafikákat kivéve a művészeti árverések tételei egyetlen példányban léteznek, a könyvek pedig sok-sok példányban (és ebben valóban hasonlítanak a sokszorosított grafikákra), még a dedikált könyvek is, hiszen az 50-300 példányban sokszorosított grafika is szignóval fut. Egyszer érdemes lesz majd összevetni egy grafikai aukciót egy könyvaukcióval, de most térjünk rá az említett online árverés eredményeire és azoknak tanulságaira!
Annál is inkább, mert egy könyvárverésen persze fontos, hogy melyik tétel érte el a legmagasabb leütési árat, de emellett vannak más, érdekes és érdemleges dolgok, amelyekre érdemes odafigyelni. Például, hogy egy dedikált könyv hogyan és miért kerül az árverésre, esetleg még a megajándékozott életében? Vagy hogy ki kinek milyen dedikációval adta a könyvet? Mert hogy el ne felejtsük, a dedikált könyvek önmagukban, csak a szerző, vagy az illusztrátor, vagy a fordító aláírásával jóval értékesebbek (főként évtizedekkel a beírás és esetleg a beíró halála után), mint egy sima, fapados, még ha bibliofil kiadású, jó állapotban levő, aránylag ritka példányról van is szó. Ezen az árverésen azonban minden tétel dedikálva volt. Akkor viszont az lehet a fontos, hogy milyen jeles író, költő, művész, ne adj' Isten politikus vagy más közember a dedikáló. És persze az is értékemelő tényező lehet, hogy kinek a számára dedikálta, és a megajándékozott miként van megnevezve az aláírás fölötti ajánlásban.
Orrvérzésig lehetne sorolni a különböző feltételeket, de rátérve az eredményekre, rögtön kiviláglik, hogy mi mennyit ért és főként miért. Ne feledjük: minden tétel 1 forintról indult!
Rekordok
Az árverés legmagasabb árát Kossuth Lajos 1877-ben készült fotója érte el, melyet az egykori kormányzó, akkoriban a „turini remete” Nagykörös városi írnokának, Póka Lajosnak ajánlott emlékül, aki nyilván meglátogatta őt Torinóban. Ez a fénykép 1,66 millió forintért kel el, a 109. licitlépcsőnél. Azt ugyan nem lehet tudni, hogy hány licitáló lehetett, hiszen bárki akárhányszor licitálhatott, de azt tudjuk, hogy ez a tétel négy nappal a licitzárás előtt még (vagy már?) 450 000 forintnál járt.
Az utána következő darabok a közelébe sem jutottak, igaz, hogy félmilliót vagy afölötti árat összesen csak további három tétel ért el. Ady Endre 1891-es bizonyítványa, melyet a nagykárolyi gimnázium harmadik osztályának elvégzése után kapott, benne csupa „jeles” (magyar, latin, történelem, földrajz, mennyiségtan, vallástan) és „jó” osztályzat olvasható a 14 éves kamasz előmeneteléről. Ez a tétel 97 licitlépcső végén 868 ezer forintot ért meg valakinek.
A bronzérmes Radnóti Miklós: Pogány köszöntő című, 1930-ban, 21 éves korában megjelent, első, önálló, 48 oldalas verseskötete lett, a következő beírással: „Fenyő Lászlónak, kicsit elkésve, szeretettel, 1931” – és az aláírás. A tétel 42 licitlépcső után 603 ezer forintért kelt el.
Végül 501 ezer forinton ért véget Krúdy Gyula: Az élet álom című, nyolc novellát tartalmazó kötete, 134 licitlépcső végén, Szentgyörgyi Ferencnek és feleségének dedikáltan. Ez a könyv Krúdy életében az utolsó megjelent műve volt, és az első, amely az író saját kiadásában látott napvilágot.
Ez a három, aránylag magas áron elkelt tétel a zárás előtt négy nappal még a kanyarban sem volt. Nem úgy, mint Mikszáth Kálmán: Különös házasság című, kétkötetes regénye, amely az író halálának évében (1910.) jelent meg és rajzolt portréja alatt csak tollal írt aláírása szerepel. A tétel 87 licit után 241 ezer forintért kelt el, négy nappal korábban 110 ezernél tartott. Hasonló sorsa lett Jókai Mór: Erdély aranykora című könyvének, amelyet négy nappal korábban még 170 ezerre tartottak, a végkiárusításban 38 licit után 200 ezer forint lett az ára.
Kuriózumok
További 27 tétel volt még a leütés (pontosabban a licitzárás) pillanatában 100 ezer és 500 ezer forint közt az előbb említettekkel együtt. Köztük Kozma Lajos és Karinthy Frigyes közös munkája (Zsuzsa Bergengóciában) 470 ezres leütési áron, 60 licitlépcsővel, Kozma Lajos dedikálásával Kaesz Gyulának ajánlva. Vagy például Fekete István nagy sikerű regénye, a Tüskevár egy nem különösebben ismert nevű barátjának, de a dedikáció és főleg az aláírás szinte professzionális grafikai munka. Ugyanis egyetlen mozdulattal, megszakítás nélkül, egyetlen tollvonással írta alá. Ez 320 ezer forintért volt megszerezhető 97 licitlépcső után. Babits Mihály 1928-ban megjelent, a megelőző 25 év legjobb verseit összegyűjtő kötetét a kimagasló zenekritikus Tóth Aladárnak (az Operaház későbbi igazgatójának) és első feleségének ajánlotta, most 98 licitlépcső után 270 ezer forintért lehetett megszerezni.
Voltak még egyéb, érdekes fényképek is Kossuthén kívül. Például Kodály Zoltánról egy fekete-fehér mellportré, csak aláírással (71 licitlépcső, 170 ezer forint), vagy Blaha Lujza, „a nemzet csalogánya” egészalakos fekete-fehér fotója 1898-ból (62 licitlépcső, 100 ezer forint), „Marcsának emlékül” bejegyzéssel.
Wass Albert regénye, a Csaba királyfi 37 licitlépcsőt követően 120 ezer forinton végzett, ajánlás nélkül, csak szignóval. Hasonlóképpen Kosztolányi Dezső: MÁK című verseskötete, amely az aláíráson kívül a pontos dátumot is mutatja: 1921, bár öt évvel korábban jelent meg, ugyancsak a költő kézírásával (52 licit, 156 ezer leütési ár). Vagy például Márai Sándor 1947-ben megjelent Medvetánc című kötete, amelyet Devecseri Gábornak dedikált (43 licitlépcső, 145 ezer forint).
Az érdekességek közé tartozik (mármint a vásárló és gyűjtői közönség felől nézve), hogy például Göncz Árpád 1980-ban a Magvető Könyvkiadónál megjelent novelláskötete (1956-os tevékenységét követően a szerző börtönből szabadulván előbb tiltott, majd tűrt író volt) 47 licitlépcsőt követően 15 600 forinton állt meg, a dedikáció szerint „Terinek és Tamásnak” – vagyis az író még nem volt támogatott a 3 T akkor világában. Őszintén szólva a mai világban sem nagyon. Akárcsak Konrád György, akinek A cinkos című regénye szamizdatban jelent meg 1983-as dátumozással, melyet két évvel később dedikált egy nem közismert személynek, ez 42 licitlépcső után 12 600 forintnál ért révbe.
Azért ne becsüljük le írni-olvasni-gyűjteni-fizetni tudó honfitársainkat! A Puskás Ferenc aláírásával díszített hitelességi tanúsítvány és a melléje csatolt, itthon nyomtatott műsorfüzet a londoni, 1954-es 6:3-ról, 19 licitlépcső tetején 120 ezer forintért lehetett – nyilván – boldog tulajdonosáé. Az LGT fekete-fehér, 56x81 centiméteres plakátja pedig Presser, Somló, Frenreisz, Solt, Karácsony és Laux aláírásával 23 licitlépcsőt követően 55 555 forintot ért. A licitverseny győztesét valószínűleg az ösztönözhette erre a nem mindennapi, szokatlan ajánlatra, hogy az aláírók közül még öten vannak életben.
A húsvéti tűzszünet okait vizsgálták szakértők.
