Gyakorlatilag az orosz-ukrán háború 2022. február 24-i kitörése óta téma, hogy vajon a Mol, és így Magyarország mikor tud függetlenedni az orosz olajtól. Most, 2025 októberében éppen ott tart a történet, hogy a magyar olajtársaság arra kérte a Földközi-tenger felől kőolajat szállító Janaf horvát vállalatot, hogy tesztekkel mutassa ki, az év minden napján fel tud-e hozni elegendő kőolajat az Adria-vezetéken. A vállalat szerint a régió ellátásbiztonságához legalább két, nagy teljesítményű és versenyképes árakon dolgozó kőolajvezetékre van szükség, hogy bármilyen havaria esetén is legyen megbízható kőolajellátás.
A magyar és a horvát vállalat azóta folytat intenzívebb tárgyalásokat, hogy szeptember óta az Európai Bizottság mellett már Donald Trump amerikai elnök is sürgette az orosz olajvásárlás leállítását Európában.
A horvátok közölték: készen állnak arra, hogy elegendő mennyiségű kőolajat szállítsanak a Mol magyarországi és szlovákiai finomítói teljes kapacitásainak kihasználásához. A zágrábi székhelyű vállalat üzemelteti az 1974 és 1979 között megépült Adria-kőolajvezeték horvátországi szakaszát, amely hazai és külföldi felhasználók számára is lehetővé teszi a nyersolaj szállítását. A Janaf a mediterrán olajipari csoportnak, a MOIG-nak (Mediterranean Oil Industry Group) a tagja.
Fotó: MTI
A háború 2022-es kitörésekor még az volt a halovány remény, hogy mostanra már egy csepp orosz olaj sem fog érkezni Magyarországra, így a magyar adófizetők nem fogják finanszírozni Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai háborúját. Az internet nem felejt, így gyorsan kikereshető, hogy a Mol 2022-ben még mivel kábította a közvéleményt.
A Dunai Finomító működését alapvetően oroszországi keverék kőolaj (REB) feldolgozására tervezték, más típusú kőolajat legfeljebb 35 százalékos arányban tud felhasználni. Egy esetleges, az orosz kőolajra és kőolaj-termékekre bevezetett embargó jelentős hatással lenne a finomító működésére és az ellátásbiztonságra, hiszen az eltérő minőségű kőolaj-keverék használata minőségi, mennyiségi és operációs következményekkel jár, ami teljesítménycsökkenéshez, finomítói meghibásodásokhoz vezethet
– közölte a Mol 2022 márciusában. Hozzátették: a Dunai Finomító működését át lehet állítani arra, hogy teljesen rugalmasan és fenntarthatóan dolgozzon fel 100 százalékban alternatív típusú kőolajat, azonban ennek átfutási ideje a kockázatok minimalizálásával akár 2-4 év is lehet, és több száz millió dolláros beszerzési és beruházási többletköltséggel járna. Tehát ha ezt akkor azonnal elkezdték volna, akkor most már lassan végeznének a munkával. Élt a remény 2023 januárjában, amikor olajszállítási szerződést kötött a Janaf és a Mol: a 2023. március 31-ig hatályos szerződés félmillió tonna nyersolaj szállítását tette lehetővé a Molnak.
A beharangozott 2-4 év azonban szépen lassan tágulni kezdett: egy 2023. január végi háttérbeszélgetésen elhangzott, hogy a Dunai Finomító 3-4 év múlva lehet képes az akár 100 százalékban is orosztól eltérő kőolajat feldolgozni. Sőt, igazából már a háború kitörése előtt elkezdték az átalakítást, de még komoly beruházások hiányoznak. Nagyjából 2024 óta lehet biztosan sejteni, hogy sem üzleti, sem kormányzati szándék nincs arra, hogy az ország leváljon az orosz olajról.
Beszéljünk őszintén: semmilyen piaci racionalitás mentén nem lehet amellett érvelni, hogy az orosz kitettséget radikálisan csökkentsük és egy másikra cseréljük. Ez az elvárás nem üzleti, hanem politikai logika mentén fogalmazódott meg. A morális szempontok, a politika által megfogalmazott értékválasztások és célok most megelőzik a piaci racionalitás
– mondta az Indexnek adott interjúban Hernádi Zsolt Mol-vezér 2024 januárban.
A tények azonban makacs dolgok: a Mol hihetetlen nagy pénzt keresett az orosz olajjal, a Népszava számításai szerint pedig 2024-ben Magyarország jelentősen, 78-ról 86 százalékra növelte az összes nyersolaj-beszerzésén belül az orosz arányát. A munkálatok elvileg zajlanak: a jelenlegi mondás szerint 2026 végére képessé válnak akár kizárólag tengeri szállítású – az Adria-vezetéken felszivattyúzott – nyersolaj feldolgozására. Kérdés, hogy akkor még tartani fog-e a háború, ki lesz akkor kormányon Magyarországon és milyen lesz a kapcsolata Oroszországgal és Brüsszellel.
Brüsszel és Tokió közös fellépést sürget. 
