Az Airbnb (eredeti formájában és eredeti nyelvén, angolul) AirBed & Breakfast - vagyis gumimatrac és reggeli - világszerte elterjedt rövidítése az egyszerű szálláshelynek. Az ötlet, hogy nem szállodai célra épült épületeket és lakásokat rövid távra (akár 1-2 napos időtartamra is) kiadjanak olyan turistáknak, akik drágállják a szállodai szobaárakat, 2008-ban szökött szárba San Franciscóban.
Azóta a világ egyik legnagyobb szálláshely-iparává nőtte ki magát. Manapság a világ 34 ezer településén több mint kétmillió szálláshely várja a kispénzű, vagy a szálláshely költségein takarékoskodni akaró tehetősebb utazókat. Ezek a szálláshelyek városokban főként lakások, másutt kastélyok, üdülőhelyi házak, vityillók, lakóautók, fákra telepített lombházak (itthon hungarikumként még lombkorona-sétányok is). Az Airbnb-re egész iparágak települtek rá (takarítás, őrzés, jogi védelem) és természetesen megjelentek a magán-szálláshelyek érdekvédelmi szervezetei.
Ugyanakkor a turizmus világméretű fellendülésével, főként a Covid utáni nekirugaszkodás után az európai nagyvárosok egyre jobban kitettek a tömegturizmus negatív hatásainak.
Az idegenforgalom növekedése természetesen jót tesz a városi bevételeknek, az állami adók növekedésének, de egyre erősebb a helyben lakók ellenkezése. Főként azért, mert a minőséginek nem nagyon nevezhető turistatömegek az egy-kétnapos ott-tartózkodásuk idején sok mindent megengednek maguknak, amit hazájukban, vagy a lakhelyükön nem. Az európai nagyvárosok egyre elégedetlenebbek a turistatömegek bezúdulása miatt, Velencében belépési díjat fizettetnek velük, Barcelonában egyszerűen ki akarják tiltani az egy-kétnapos látogatókat, de Prágában, Bécsben és Amszterdamban is intézkedéseket fontolgatnak, illetve hoztak is már.
Budapesten hosszú évek óta egyre erősebb probléma a nem nagyon kulturált turistatömegek mindennapi léte a főváros belső részeiben (az úgynevezett bulinegyedben). Biztonsági és közbiztonsági kérdéseket kell(ene) szabályozni, ami nem lenne komoly ügy, hiszen idén márciusban az Európai Parlament (EP) hatalmas többséggel fogadott el egy szabályozást a rövid távú bérleti szolgáltatásokra vonatkozóan.
Hasonló gondokkal küzdenek az Atlanti-óceán túlsó partján is. New York városának vezetése tavaly ősszel hozott jogszabályt, amely előírja, hogy a házigazdáknak állandó lakóként kell élniük a kiadott ingatlanban, valamint regisztrálniuk kell magukat a városnál a hirdetés feladása előtt.
Budapesti specialitás
Ide még visszatérünk, de most nézzük inkább a hazai helyzetet, amely főképp Budapest gondja. Kevésbé a vidéki városoké, és legkevésbé a kisebb településeké, pedig ott is rengeteg turistaélmény van.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi, 2022-es statisztikája szerint Budapesten közel 900 ezer a lakások száma, a lakosságé meg tavalyelőtt 1 644 146 volt, ami lakásonként elvileg 1,83 személyt feltételez. Ám mivel általában 2-3-4 személyes családok élnek a fővárosban, ez azt jelenti, hogy néhány tízezer azoknak a lakásoknak a száma, amelyek üresen állnak. Ebből következően könnyedén lehetne kiadó lakást, bérletet, szobát találni, aránylag kedvező áron.
Fotó: Depositphotos
A valóság pont az ellenkezője. Nincs kiadó lakás, és ha akadna is, csak csillagászati áron lehet beköltözni. Ennek oka az Airbnb. Nem is annyira az egy-egy lakást tulajdonló magánszemélyek haszonszerzési vágya a fő ok (bár az is), hanem azoknak az üzleti vállalkozásoknak a tevékenysége, amelyek felvásárolják magánszemélyektől a lakástulajdonukat (vagy átveszik tőlük a bérbeadási jogot) és ők diktálnak. Ehhez kapcsolódó kérdés, hogy vajon a sok (de legalább négy-öt) érdekvédelmi szervezet munkatársai ingyenes társadalmi munkát végeznek-e, vagy miből tartják el (és fenn) magukat?
Budapesten a Nagykörúton belüli területek (V,. VI., VII., VIII. kerület), de akár még a Róbert Károly-Hungária-Könyves Kálmán körúton belüliek is az Airbnb kedvelt részei. Ugyanis közel vannak a városközponthoz (vagy éppen ezek azok), nem kell messze menni a legközelebbi streetfood helyhez, vagy kocsmához.
Jelenleg nincs Budapesten fővárosi közgyűlési rendelet, vagy határozat, aminek egyik oka az lehet, hogy például ami a belső kerületek számára égető probléma, az alig, vagy egyáltalán nem érinti Csepel, vagy Rákosszentmihály lakóit és önkormányzatát.
A fővárosi VI. kerület – Terézváros – önkormányzata azonban már évek óta gondolkodik a megoldáson. Három évvel ezelőtt már volt egy aránylag működőképes elképzelése a megoldásra, azt azonban a kormányhivatal nem engedélyezte. Az idén júniusi EP- és önkormányzati választásokon azonban egyértelmű bizalmat szavazott a korábbi kerületvezetésnek a helyi lakosokból álló választók jelentős többsége és ezért elérkezettnek látták az időt egy ügydöntő népszavazáshoz a rövidtávú lakáskiadások (Airbnb) szabályozásához. Ugyanis a helyi választópolgároktól túl sok panasz érkezett az Airbnb-k miatt és az önkormányzat végül is nem a ki tudja hol élő lakástulajdonosok, vagy a lakásokat egy-két napra bérbevevők érdekeit kell hogy nézzék, hanem az őket megválasztókét. Vagyis: bizalmat – bizalomért.
Az önkormányzat hangsúlyosan kinyilvánította, hogy igyekszik felelősségteljes felnőttként kezelni a helyi lakosokat, választópolgárokat, de még a tizenéveseket is, akik – ha betöltötték a 16. életévüket – részt vehetnek az Airbnb-k jövőjéről kiírt népszavazáson. A felnőtt,értelmes emberekhez szól egyebek közt az az információ is, hogy
az önkormányzat tisztában van vele: évente mintegy 870 millió forint adóbevételtől esik el, ha a helyi lakosok az Airbnb kerületi megszüntetése ellen foglalnak állást.
Ennél a nem lebecsülendő összegnél értékesebbnek tartja a választópolgárok nyugalmát, a lakóházak tisztaságát, valamint a lakhatási költségek mérséklését.
Tévedés ne essék: nem a lakáskiadást szándékozik betiltani az önkormányzat. A hosszútávú lakáskiadást minden további nélkül támogatná, hiszen abból is szép bevételre tehetne szert és azzal kevésbé lehet kibújni az adózás alól. Mi több: a társasházi albetétek tulajdonosai, akik valóban ott is laknak, szívesebben fogadnák a hónapokra, netán évekre oda költözőket.
Bécsben például a bérlakások abszolút többségben vannak az öröklakásokkal szemben, Budapesten pedig a rendszerváltás óta alig van efféle (amit érthetetlen és buta módon albérletnek nevez a hazai közvélemény). Az egyebek közt az Airbnb-nek felróható lakhatási ínség következtében ma Budapest belső kerületeiben – ha egyáltalán hozzá lehet jutni egy bérelhető lakáshoz, annak – havonta 300 ezer forint körül van a havi bérleti díja.
Miközben a nettó átlagbér a KSH friss adatai szerint 438 ezer forint. Egyébként az Airbnb-k tulajdonosai (lakáskiadói) átlagban évi 34 500 forint adót fizetnek, egy társasházi lakás (albetét) havi közös költsége nagyjából ennyi.
A magán-szálláshelyek a lakásszám 7,54 százalékát teszik ki, ez az adat azonban csak a bejelentett, legálisan működőket takarja. Az önkormányzat feltételezése szerint azonban ennél jóval több az illegálisan, feketén, vagy a szürkezónában működő magánszállások száma, ami jelentős bevételkiesést okozhat.
Az önkormányzatnak azonban sem jogi, sem pedig anyagi és fizikai lehetősége nincs, hogy akár nap mint nap ellenőrizze a feketeszférát. Ezért élt azzal a lehetőséggel, amellyel az Országgyűlés felhatalmazta az önkormányzatokat.
A terézvárosi népszavazás kezdőnapja előtt egy héttel minden kerületi lakos postaládájába bedobtak egy színes, nyomtatott prospektust, hogy kellő információval lássák el a reménybeli szavazókat. Ebben egyebek közt négy-négy pontban felsorolták az Airbnb-k megtartását, illetve megszüntetését alátámasztó érveket. Ezzel (bármi lesz is a népszavazás eredménye) máris kiérdemelték a fair play díjat, amely a mai Magyarországon olyan fehér holló, mintha Terézváros csatlakozna külső kantonként Svájchoz. Már maga az ügydöntő népszavazás is erős lépés arrafelé.
A szeptember 15-éig tartó népszavazás kérdése, amelyre igennel, vagy nemmel lehet válaszolni, a következő:
Egyetért azzal, hogy a VI. kerületben tiltsák meg a társasházi lakások kiadását Airbnb-típusú szálláshelyként?
Lássuk az érveket. Előbb a NEM válaszokéit:
1. Az Airbnb sok pénzt hoz a kerületnek. Kár lenne lemondani róla
2. Az Airbnb jó a kerületi vállalkozásoknak és a lakáskiadóknak (mármint anyagilag)
3. Olcsóbbá teszi a turizmust
4. Mert Terézváros egy világváros szíve
Ezek pedig az IGEN válaszok érvei:
1. Az otthon nem szálloda
2. A haszon a nagybefektetőké lesz
3. Nehezíti és drágítja a lakhatást
4. Az Airbnb nem partner a szabályozásban
Az önkormányzat rendelkezése szerint az szavazhat, aki igazolja magát érvényes személyi igazolvánnyal és lakcímkártyával. Utóbbit 2024. július 31. előtt kellett kiállíttatni (hogy ne lehessen csalni, mert e dátum után hirdették meg a népszavazást). Minden 16 éven felüli terézvárosi lakos szavazhat. Nincs érvényességi és eredményességi küszöb. Amennyiben az IGEN szavazatok lesznek többségben, akkor a szabályozás 2026. január 1-jén lép hatályba.
