A turizmusból származó bevétel sokak megélhetését biztosítja. Ám amikor ipari méreteket ölt, és a kontrollálatlanul áramló tömeg igényeinek kiszolgálása miatt a lakosság élettere beszűkül, megélhetésük és lakhatásuk veszélybe kerül, a helyi vezetőknek megoldást kell találniuk, mert a tömegturizmus társadalmi, környezeti és gazdasági szempontból is komoly károkat okozhat. Leterheli az adott területen működő egészségügyi szolgáltatókat, de a hulladékgazdálkodás, a vízellátás és a közlekedés zavartalansága is többletenergiát és ráfordítást igényel.
Fotó: Depositphotos
A kedvelt turisztikai célpontokban vagy azok környékén fokozott ütemben felhúzott szállodák és szolgáltatóközpontok veszélyeztetik a történelmi helyszínek és a természeti erőforrások sértetlenségét, nem utolsó sorban a biológiai diverzitást - gondoljunk csak a szeméttel teleszórt utcákra, partszakaszokra és vizekre. Nem véletlen, hogy egyre több település, város és régió próbálja meghúzni a határt az élhető körülmények megtartása és az egészséges mértékű profitszerzés között. Sokhelyütt az idegenforgalmi adó bevezetésével vagy emelésével, különféle tiltásokkal vagy korlátozásokkal igyekeznek központilag szabályozni a látogatók rohamát. De előfordul az is, hogy a helyiek lépnek akcióba.
Ahol szinte már élni sem hagyják a helyieket
Spanyolországban a sangría-napfény-buli szentháromságon alapuló tömegturizmus egyik legnyomasztóbb következménye az elharapódzó lakhatási válság: az egekbe szökő albérletárak és a helyiek számára elérhető kínálat csökkenése - írja a témával foglalkozó cikkében az Euronews.
Malagában például tiltakozásul egy helyi kocsmatulajdonos kezdeményezésére telematricázták a városközpontot: a falakra és az ajtókra ragasztott cetliken közölték a látogatókkal, mit gondolnak róluk. A feliratok között szerepelt az “ez volt az én otthonom”, a “menj haza”, valamint a “bűzlik a turistáktól” is. Andalúzia egyik legfelkapottabb üdülővárosában a kellemes klíma és a viszonylag alacsony megélhetési költségek miatt mára annyira elszaporodtak a digitális nomádok, hogy a helyiek lakhatási helyzete kritikussá vált. Egyre több bérbeadással foglalkozó lakástulajdonos mondja fel a hosszú távú szerződéseket és specializálódik nagyobb haszon érdekében a külföldi fizetővendégekre. Mások a bérleti díjakat srófolták fel annyira, hogy csak a turisták vagy az ideiglenesen letelepedők engedhetik meg maguknak.
Hasonló a helyzet a Kanári-szigeteken is, ahol nemrégiben egy aktivistacsoport azzal igyekezett felhívni a figyelmet a problémára, hogy éhségsztrájkot hirdetett. Több tízezer helyi lakos pedig tiltakozása jeléül Tenerife, Gran Canaria, Lanzarote és La Palma utcáira vonult, a “Kanári-szigetek kimerült”, a “Kanári-szigetek kiárusítva”, és „Nem akarjuk, hogy a szigetünk elpusztuljon”- feliratú táblákkal. A kétmillió lakosú szigetcsoportra évente több mint tízmillió turista látogat, ami minden szempontból meghaladja a szigetek kapacitását és lehetőségeit. A turisták pénztárcájához igazított ingatlanárak miatt a helyiek egy része alternatív lakhatási megoldásokra kényszerül: vannak, akik barlangban húzzák meg magukat, mások az autójukban alszanak - számol be róla az Euronews.
A velenceiek már régen besokalltak
A lagúnák városában évtizedek óta ki lehetne tenni a “megtelt” táblát főszezonban. A város olyannyira nem bírta a minden irányból érkező terhelést, hogy 2021. augusztus 1-től kitiltották a 25 ezer tonnánál nehezebb óceánjáró hajókat a Giudecca-csatornából. A turistaáradat megfékezésére irányuló törekvések új mérföldköve a napi 5 eurós belépőjegy bevezetése, amelyre kísérleti jelleggel április 25-től került sor. Ennek értelmében a reggel fél 9 és délután 4 óra között érkező látogatóknak fizetniük kell, és ehhez egy regisztrációs oldalon előre le kell foglalniuk a belépőjegyüket.
Velencében egyébként hasonló a helyzet, mint a felkapott spanyol üdülőhelyeken: egyre több szálláshelyet alakítanak át és áraznak be a látogatók pénztárcájához igazodva. Ehhez jön még a város szűk utcáin megállás nélkül zsibongó emberáradat, amit ki kell szolgálni, és ami ellehetetleníti a védett munkahelyek megtartását, a közszolgáltatásokat, a környékbeli boltok működését és a kézművesek megélhetését is. Nem véletlen, hogy Velence elnéptelenedése felgyorsult: a helyiek egy része éppen a már említett körülmények miatt szedi a sátorfáját és költözik nyugodtabb környékre.
A tömegturizmus a világ egyes pontjain – a már említett városokon kívül például Barcelonában, Londonban, Kiotóban és Dubrovnikban is – az utóbbi időben olyan ijesztő méreteket öltött, hogy az ENSZ Turisztikai Világszervezete 2019-ben közölte: felelősségeljesen kell kezelni a növekedést, hogy a lehető legjobban ki lehessen használni a turizmus teremtette lehetőségeket - írja oldalán a Világgazdasági Fórum.
Európa éllovasai megpróbálnak gátat szabni az emberáradatnak
Más világvárosokhoz hasonlóan Amszterdam is megelégelte a bulituristák tobzódását: a holland városban az idegenforgalmi adó összege 2024-től a szállásköltség napi 12,5 százaléka, ami brutális drágulást jelent a korábbi 7 százalékhoz képest. Ezen kívül a városközpontba tilos behajtaniuk a 7,5 tonnánál nagyobb tömegű buszoknak. A helyiek lakhatási problémáinak orvoslására bevezettek egy korlátozó intézkedést: a központi kerületekben nem nyílhatnak új panziók.
Párizs is csatlakozott a megemelt idegenforgalmi adót szedő városokhoz: 2024-től 200 százalékkal nőtt ennek összege. Az így befolyó pénzből a tömegközlekedés fejlesztését szeretnék finanszírozni. Franciaországban mégis alapvetően pozitívan igyekeznek megközelíteni a kérdést: a korlátozások és tilalmak helyett arra törekednek, hogy ismert és népszerű influenszerek segítségével “mentesítsék” a túlzsúfolt turisztikai célpontokat. Mégpedig úgy, hogy ezek helyett más, kevésbé látogatott turisztikai útvonalakat és felfedezésre váró tájakat ajánlanak.
Az osztrák hegyekben fekvő település, Hallstatt lakói viszont szélsőséges megoldáshoz folyamodtak a turisták elrisztására: kerítést húztak fel, hogy az évi többmillió látogató ne tudjon zavartalanul szelfizni a Jégvarázs című Disney-filmet is ihlető festői háttérrel. Ezt később a közösségi médiában megjelenő hírek és méltatlankodás miatt lebontották, de bíznak benne, hogy a céljukat elérték: a turisták megértették, hogy túlzott aktivitásukkal zavarják az itt élőket.
A Galápagos-szigetek nem aprózza el
Az Ecuadorhoz tartozó Galápagos-szigetek 2024 augusztusától bekeményít. A nem környező országokból – például Bolíviából, Kolumbiából, Peruból, Uruguayból – érkező turistáknak fejenként kétszer annyi idegenforgalmi adót számítanak fel, mint korábban, vagyis 200 dollárt (ami több mint 70 ezer forint). A befolyó összeget a tervek szerint természetvédelemre: a sziget egyedülálló élővilágának megőrzésére, az invazív fajok megóvására és az infrastruktúra fejlesztésére fordítják majd. 2022-ben közel 270 ezer turista kereste fel a szigetcsoportot, ami közel majdnem százezerrel több, mint tíz évvel korábban. A Galápagos-szigetek az UNESCO világörökség része, megóvása érdekében moratórium van érvényben az új turisztikai projektek építésével kapcsolatban, valamint a szigetre érkező repülőjáratok számát is korlátozták.
A kitört konfliktus rengeteg életet borított fel.
