7p

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

A november elején, Kölnben tartott árverésen Közép- és Kelet-Európa számos országából érkezett művek vártak a licitálókra. Megnéztük, hogyan szerepeltek a magyar művészek.

A Sotheby’s (S’s) a világ legnagyobb (vagy második legnagyobb) aukciós háza, szoros versenyben a Christie’s-szel, eredetileg mindkettő angol alapítású. Míg azonban ma a Christie’s Londonban székel, de francia tulajdonban, addig az S’s központja New Yorkban található és tulajdonosa egy izraeli-francia befektető. Az S’s a világ 40 országában van jelen, 80 helyszínen, a rendszerváltás táján Budapesten is volt irodája. Annak ellenére, hogy már több mint egy évtizede nincs jelen folyamatosan a magyar fővárosban, mégis tartja a kapcsolatot a magyar aukciósházakkal, gyűjtőkkel és kortárs művészekkel.

Másik nézőpont

Ennek nyomát lehetett megfigyelni a november elején, Kölnben tartott árverésén, amelyen Közép- és Kelet-Európa számos országából érkezett művek vártak a licitálókra. Kölnben évenként rendeznek szokás szerint erről az említett területről származó alkotásokból (főként festményekből és grafikákból összeállított) néhány napos tárlatot, majd árverést. A covid-járvány beköszönte óta (s főként a járvány első évében) gyakran szerveztek és rendeztek a korábbi 200-300-400 tételes árverések helyett 50 tételes futamokat és megpróbálkoztak az internetes licitálásokkal is. Mindkét újítás annyira bevált, hogy a járvány lecsengése után megtartották ezt a módit, és noha visszatértek a nagy árverésekhez, helyszíni részvétellel, színesítésként (és talán a kor szavára hallgatva, meg a vásárlók kényelmére alapozva) folytatják a virtuális aukciókat, valódi tárgyakra licitálhatóan.

Az árverés címe: 20th Century Art: A Different Perspective (körülbelül: másik nézőpont). Az 57 tételes aukción jelentős súllyal szerepeltek lengyel, cseh és magyar művészek alkotásai, mellettük egy-egy orosz, görög, ukrán, szlovák, de még egy osztrák festmény is.

A világ két legnagyobb aukciós házának egyike. Fotó: Depositphotos
A világ két legnagyobb aukciós házának egyike. Fotó: Depositphotos

Legnagyobbrészt élő kortársak műveivel lehetett találkozni, de akadtak a múlt század elején élt és alkotott klasszikus modernek is. Például a cseh František Kupka, Jiří Kolár, vagy Alphonse Mucha. A számunkra ismertebb hazaiak közül pedig Basilides Barna, Farkasházy Miklós, Frank Frigyes, Gyarmathy Tihamér, Korb Erzsébet és Tihanyi Lajos. Összesen 19 magyar művész 24 alkotása vett részt a kiállításon és az azt követő árverésen, számunkra természetesen a hazai művészek és műveik szereplése a fontos.

Nézzük részletesebben, mi történt. A nagy nemzetközi aukciós házak gyakorlatában már elég régóta kialakult szokás szerint (főként a nagy tételszámú árveréseken) úgy állítják össze a licitálásra előkészített tételsort, hogy az igazán nagy értékű, nagy érdeklődésre számot tartó műveket az árverés első harmadába-negyedébe sorolják. Ennek többféle, gazdasági és lélektani oka is lehet, egy, ezt szépen példázó árverés elemzésével be lehet mutatni a közeljövőben, mondjuk az idei karácsonyi nemzetközi árverési sürgés-forgásban. Ez a Másik nézőpont címet kapott kiállítás és árverés azonban nem ebbe a műfajba tartozott, amit az árverés eredményei a licitversenyek végén világosan megmutattak. Ez persze annak a következménye is lehet, hogy a beválogatott művek (főként az élő kortársak alkotásai) még nem érték el a nemzetközi piacokon azt a szintet, amely kellő információval szolgálhatna a mű várható leütési áráról.

Hosszú távú haszon

Az S’s, mint minden más, nagy, nemzetközi aukciósház persze igyekszik kizárni, vagy legalább elkerülni a dezinformáltságot, tehát nyilvánvalóan utánanéztek annak, hogy az adott kelet- vagy közép-európai művész milyen árakat ért el korábban az otthoni aukciókon, ha ugyan volt egyáltalán bármely művük ilyen megmérettetésen. Vagy esetleg, ha kortárs galéria, vagy magángyűjtemény tulajdonából került Kölnbe a válogatás során, akkor mennyiért kelt el a magánforgalomban azt megelőzően. A magyar művészek közül még a klasszikus modernek néhányával is megtörténhetett, hogy mostanáig nem vitték árverésre néhány művüket a beadók. Ne felejtsük el, hogy a hazai műkereskedelmi galériák és árverő házak számára nemcsak a feltételezett anyagi siker jön jól, ha egy ilyen megmozduláson (mint amilyen az évenként ismétlődő kölni árverés) elkel az általuk oda beadott festmény, és főként, ha jó áron veszik meg, hanem ennek a feltételezett sikernek hosszú távú haszna is van. Nevezetesen a későbbiekben megkérdőjelezhetetlen hivatkozási alap lesz a kialakítandó árra. Mind az alkotó, mind pedig a művek anyagi szintjét illetően.

Balla Attila: Moszkitó isten mandalája (részlet). Fotó: Balla Attila
Balla Attila: Moszkitó isten mandalája (részlet). Fotó: Balla Attila

Visszatérve az árverésre beadott művekhez, ma már itthon is bevett gyakorlat, hogy az árverési kiállításon, illetve az árverési katalógusban nem a kikiáltási árat jelölik (ami a korábbi hazai módi volt), hanem a becsértékét, mégpedig tól-ig formában. Például: 10 000-15 000 forint (vagy Kölnben euró), és ilyenkor a becsérték alsó határának a 70-75 százalékáról indítják a licitet. Ennél fogva megeshet, hogy rossz esetben a leütési ár nem éri el a becsérték alsó szintjét, ami nyilvánvalóan hatással lesz a művész legközelebbi árverésre beadott, hasonló jellegű és méretű művének az árára. (Még Picasso-alkotások esetében is, de ez megint olyan messzire vezet, hogy esetleg erről is érdemes lenne egy önálló cikkben megemlékezni.) Ha viszont az adott mű feltűnő sikert arat (például a becsérték felső határát jóval meghaladó leütési árat ér el), akkor annak természetesen fordított hatása lesz (ez a téma is kapcsolódik az előző zárójelhez).

Végül, ami ilyenkor talán a legfontosabb: sikerül-e olyan vásárlóközönséget találni, amelynek tagjai megtisztelik a fizikai jelenlétükkel a kiállítást és az árverést, vagy legalább a virtuális valóságban hajlandók követni, mert fel tudták kelteni az érdeklődésüket. Röviden: sok munka előz meg egy ilyen eseményt (és aztán talán még több az aukció befejeződése után). Ez egy újabb cikk lehetne, Hogyan rendezzünk árverést? címmel. Helyette azonban nézzük inkább a következő bekezdést, Hogyan szerepeltek Kölnben a magyar művészek? címmel.

Mi tagadás, azt kell megállapítanunk, hogy nem a várakozásnak megfelelően. A fentebb említett klasszikus modernek közül például egyetlen alkotásuk sem kelt el. Igaz, hogy nemcsak nekik, hanem a néhány éve, vagy idén elhunyt modern kortársaknak (Bartl. Lukoviczky) sem volt sikerük. Sovány vigasz, hogy az igazán komoly minőséget képviselő Mucha, vagy a lengyel Witkiewicz sem lett sikeres. Végül is négy magyar művész öt alkotása talált gazdára. A legmagasabb szintet Majoros Áron Zsolt érte el, 1,5 méter magas acélszobrával, amely 16 500 eurós áron kelt el. Őt Noon Azaki (vagyis Kovács Lajos) akril-vászon festménye követte a leütési ranglétrán 15 240 euróval, több mint kétszeresen felülmúlva a becsérték felső határát, majd Balla Attila festménye, a Moszkitó isten mandalája, amely 7650 eurót ért meg valakinek. Pálfalvi Attila zománcfestménye 6350 eurós áron ment el, végül Noon Azaki zárta a sort (olaj-farost) 2540 eurós áron.

Ennek az aukciónak a legmagasabb áron elkelt tételét a cseh Mikuláš Medek (1926-1974) festette két évvel a halála előtt, Arany torony címmel, vegyes technikával vászonra, 70x55 centiméteres méretben. Becsértéke 80 000-120 000 euró volt, leütési ára pedig 177 800 euró.

A nála jóval ismertebb és a nemzetközi mezőnyben többre becsült František Kupka (1871-1957) 69 850 eurós árat ért el, hasonló méretű, de igaz, hogy vízfestékkel papírra festett képével.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Kultúra Párhuzamok a Kádár-kori második nyilvánosság és a mai független média között - Klasszis podcast Haraszti Miklóssal és Danyi Gáborral
Szarvas György | 2024. január 20. 18:07
A napokban jelent meg Danyi Gábor Az írógép és az utazótáska című monográfiája a magyarországi szamizdat irodalom történetéről. Bár az 1980-as években, és annak főleg a második felében már gyakorlatilag nagyüzemi módszerekkel, gyakran állami nyomdákban, feketén folyt a hazai illegális  könyvek és folyóiratok nyomtatása, a szamizdatok kiadása és annak gyökerei az 1950-es évekre nyúlnak vissza. Ennek szerteágazó történetét, illetve a nagyon is sokszínű résztvevői kört idézi meg Danyi Gábor most megjelent munkájában. A Klasszis podcast adásában vele és a szamizdat Beszélő korabeli szerkesztőjével, Haraszti Miklóssal közösen azt kutattuk, miféle hasonlóságot lehet felfedezni a kádári és a mai Magyarország nyilvánosságában.
Kultúra A nap képe: újabb elképesztő tiltás a magyar könyvesboltokban
Kormos Olga | 2024. január 17. 10:03
Az Alexandra egyik könyvesboltjában olyan tájékoztató táblát tettek ki, amely már a fóliázáson is túlmutat. 
Kultúra Matrózpulcsi 500 dollárért - itt az új, nemzeti orosz divat
Elek Lenke | 2024. január 1. 18:15
Nem járja, hogy az oroszok a hanyatló Nyugat termékeiben parádézzanak. Ezen változtatna többek közt a Nina Donis divatház is - a cári és a nyugati kulturális panelek kevergetésével.
Kultúra Willy Wonka – a nagy csokiüzlet és filmbiznisz
Elek Lenke | 2023. december 17. 18:41
Mese és csokoládé – gyerekeknek biztos recept, de már évtizedek óta tudjuk, hogy nemcsak nekik. Mintha a XXI. században menekülnének a valóság elől a felnőttek, lásd a Harry Potter őrületet, meg a különféle fantasy-k és animációk sikerét.
Kultúra A legnagyobb karácsonyi sikerre Gyurcsány Ferenc is táncolt
Elek Lenke | 2023. december 16. 18:23
Mi a töretlen siker titka, és hányféle módon hoz pénzt máig is a karácsonyi romkomok koronázatlan királya?
Kultúra A botránymúzeum: miért áll a bál a világ egyik leghíresebb intézménye körül?
Kollár Dóra | 2023. december 10. 15:08
A British Museum jelentősége nem kérdéses, ám az intézmény így is problematikus több szempontból is.  
Kultúra Végetért Hollywood eddigi leghosszabb színészsztrájkja
Privátbankár.hu | 2023. november 9. 16:29
A hollywoodi színészcéh (SAG-AFTRA) szerdán előzetes megállapodásra jutott a film- és televízióstúdiókkal, és bejelentették, hogy csütörtökön délben véget ért Hollywood történetének mindeddig leghosszabb, 118 napig tartó színészsztrájkja.
Kultúra Komoly dilemma előtt Silvio Berlusconi örökösei
Kormos Olga | 2023. október 23. 17:52
A volt olasz miniszterelnök élete utolsó éveiben becslések szerint 20 millió eurót költött műalkotásokra. Gyakran televíziós aukciókon keresztül vásárolt álmatlan éjszakáin, ám ezek a művek nem feltétlenül képviseltek nagy értéket.
Kultúra Milyen válság? A Disney 60 milliárd dollárt költ vidámparkjaira
Mester Nándor | 2023. szeptember 30. 18:39
Az Egyesült Álamokban műküdő szórakoztató komplexumok felemásan muzsikálnak, miközben az európai és az ázsiai egységek jól futnak. Tíz év alatt 60 milliárdos beruházás készül, mely érinti az óceánjáró hajós üzletágat is.
Kultúra Putyin kíméletlenül legyalulja az ukrajnai kulturális bázist 
Mester Nándor | 2023. szeptember 28. 18:47
Már 300 kulturális és vallási létesítményben okoztak kárt az oroszok Ukrajnában. Az UNESCO folyamatosan frissíti a jegyzéket, ami egyre csak bővül. Közben folytatódnak a nemzetközi gyűjtőakciók a későbbi helyreállításhoz.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG