Egyre többen ismerik fel azt a tényt, hogy a nyugdíj előteremtésében az államon kívül a munkáltatóknak és az egyéneknek is komoly a felelősségük - állapítja meg az a kilencezer fő megkérdezésével végzett kutatás, amelyet kilenc országban - köztük Magyarországon - végeztek el az Aegon megbízásából.
Korhatár után is dolgozni kell: egyre többen készülnek erre
A kutatás megállapítása szerint a teljes nyugdíjba vonulás időpontja a fejlett országokban fokozatosan kitolódik, és a fokozatos visszavonulás Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is általános jelenségnek számít. Figyelemre méltó, hogy a jelenleg aktív munkavállalók többsége – 60 százaléka – már azzal számol, hogy a nyugdíjkorhatár elérését követően is dolgozik majd. Ez a folyamat pedig – hangsúlyozzák a kutatás készítői – nem visszafordítható, ezért fontos, hogy a munkáltatók is a jelenleginél jobban támogassák dolgozóik ilyen irányú erőfeszítéseit, például továbbképzés, oktatás, illetve részmunkaidő biztosítása útján.
A nyugdíj tudatos tervezésének szükségessége ugyanakkor nem elhanyagolható mértékű kockázatot is jelent a munkavállalók számára, hiszen a jelenleg aktívak többsége nem fordít elég figyelmet erre a kérdésre, és csak nyugdíjba vonulása előtt szembesül azzal a ténnyel, hogy addig felhalmozott megtakarításai nem elegendőek az előtte álló időszakra. A kutatás során megkérdezett cégek szerint ráadásul a legképzettebb munkavállalói réteg sem fordít elég figyelmet a nyugdíj kérdésére.
A nyugdíjhoz a munkáltatónak is hozzá kell tennie
A munkahelyi nyugdíjprogramok elindítását az aktív dolgozók többsége támogatja, ám korántsem tekinti olyan fontos pillérnek, mint az állam juttatásait, vagy a saját megtakarításait. A nyugdíjcélú juttatás - mint a munkaadói jutalom egy formája - a megkérdezettek többségénél elfogadott módszer, a válaszadók 68 százaléka elfogadja, mint kompenzációs formát.
Biztató eredmény, hogy mind a megkérdezett vállalatok, mind az aktív dolgozók egyetértettek abban, hogy a nyugdíj forrásainak meg kell oszlania az egyén megtakarításai, a munkáltató és az állam juttatásai között. Az állam szerepét emellett egyre csökkenőnek látják az érintettek, így a munkavállaló-munkáltató kapcsolatnak egyre hangsúlyosabb szerep juthat a nyugdíjas évekre való felkészülésben.
Biztató az is, hogy a munkavállalók körében egyre nagyobb az elfogadottsága a céges nyugdíjprogramoknak: a megkérdezettek 45 százaléka úgy nyilatkozott, hogy ebben a kérdésben is elfogadná vállalatának tanácsait. Emellett a vállalatok aktivitása is nő: volt olyan cég, amelynél már a munkavállalók 80 százaléka részt vesz nyugdíjtervezéssel kapcsolatos oktatásban.
Magyarország: átlag alatt
A magyar munkavállalók körében ugyanakkor még jóval alacsonyabb a munkáltatók részvételének elfogadottsága a nyugdíjas évekre történő felkészülésben: nálunk az érintettek mindössze 55 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyetért, vagy inkább egyetért a munkáltatói szerepvállalással, míg a kilenc ország átlaga 67 százalékos.
| A felmérést az Aegon megbízásából készítették kilenc országban – az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Hollandiában, Lengyelországban, Magyarországon, Németországban, Spanyolországban, Svédországban és az USA-ban – több mint 9000 aktív, illetve már nyugdíjas megkérdezett részvételével. A kutatás személyes, számos témát felölelő interjú módszerével készült, 2012 januárjában és februárjában. |
Az Integritás Hatóság közzétette a legmagasabb kockázatú vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek listáját csütörtökön a honlapján. 
