A magyar lakosság számottevő része, mintegy fele ma már egyértelműen befektetésnek tekinti az egészség célú ráfordításokat, és meg van győződve arról, hogy egészségéért saját maga teheti a legtöbbet. Nemcsak a magasabb jövedelműekre igaz ez. Jellemzően minden fogyasztói réteg jelentős összegeket költ egészségmegőrzésére és/vagy a visszaszerzésére.
Az állítást az OTP Öngondoskodási Index júniusi adatfelvételének eredményei is alátámasztják: a megkérdezettek az öngondoskodási módok közül a családi összetartás erősítését és az egészségmegőrzést tartották a legfontosabbnak, a megtakarítás csak ez után következett. Októberre az első két terület jelentősége még jobban felértékelődött, és egyre kevesebben említették első helyen a pénzügyeket.
A változásban vélhetően a romló gazdasági kilátásoknak van meghatározó szerepe: a növekvő bizonytalanság, a szűkülő anyagi kilátások hatására nehezebbé vált a pénzügyi tervezés, ugyanakkor a boldogulás reményében jobban összefognak a családok, ami az egészségre fordított összegekben is megmutatkozik.
Az egészség szerepének előtérbe kerülése alapvetően befolyásolja a munkaképességet, és ezáltal a család bevételi lehetőségeit. A gyógyszerköltések mellett egyre többen fizetnek az egészséges élelmiszerekért és vitaminokért is a Multi-Pay kártyával, amellyel a költések átláthatóak, és kényelmesek és a vásárlás akár interneten keresztül is végezhető.
Az egészségügyi költések növekedését és az emberek szemléletváltását igazolják az egészségkasszák eredményei is. A válság hatására csökkenő lakossági jövedelmek sem tudták fékezni az egészségpénztári befizetéseket. A taglétszám 4 203 fővel nőtt az idei első negyedévben az előző év hasonló időszakához képest, és több mint 30 ezerrel az elmúlt egy évben. Ez azt jelenti, hogy ma már több mint egy millióan vezetnek valamely pénztárban számlát. Az egészségre fordítható tagdíjbevételek 4,4 százalékkal emelkedtek, amit elsősorban az egyéni befizetések kétmilliárd forintos bővülése hajtott.
Az Egészséggazdasági Monitor szerint 1252 milliárd forint megy el a gyógyhatásúnak és egészségesnek tartott termékekre, egészségfejlesztésre, gyógyszerre és különböző gyógyászati termékekre, az egészségügyi ellátásokra – ide értve a magánellátásra, kiegészítő szolgáltatásokra, hálapénzre, de a kórházba bevitt ételre is – összességében 381 milliárd forint, egészséges étkezésre 315 milliárd forint és különböző, egészséges életmóddal kapcsolatos szolgáltatásokra 306 milliárd forint a teljes éves lakossági ráfordítás.
A magasabb szintű, professzionálisabb ellátásért a lakosság 55 százaléka hajlandó többet fizetni, továbbá 35 százalék hajlandó többet áldozni az egészségesnek mondott termékekért (élelmiszerekért, párásítóért, biopárnáért, cipőért, stb.). Csaknem ugyanennyien (34 százalék) tesznek ma többet a betegségek kialakulásának megelőzéséért, mint egy évvel korábban és 28 százalék gondolja úgy, hogy érdemes többet költenie az egészségére, mint egy évvel korábban.
(x)
Szép eredményt tettek közzé.
