<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
9p

Bár a magyarországi bizalmi vagyonkezelés az utóbbi években kitört a jogászszakmai körökből, és egyre ismertebbé vált az üzleti életben, még hosszú az út odáig, hogy olyan általánosan elterjedt intézménnyé váljon.

Friss és a magyar polgári jogtól valamelyest rendszeridegen konstrukcióról lévén szó, nem különösebben meglepő, hogy a közgondolkodásban egyelőre számos tévhit tartja magát. Simon Stella, az AegisLegal szakértője segít eloszlatni ezeket:

  1. Aki a bizalmi vagyonkezelést választja, az illegálisan szerzett vagyonát kívánja elrejteni

Talán azért, mert a vagyonrendelés következtében a tulajdonos személye megváltozik, ez lett a bizalmi vagyonkezeléssel összefüggésben legtöbbször hangoztatott tévhit. A valóság ezzel szemben az, hogy illegálisan szerzett vagyonok elrejtésére a vagyonkezelésbe adás nem kifejezetten alkalmas, és ennek nagyon is kézenfekvő oka van.

Ahogy vannak üzletemberek, akik gazdagabbnak szeretik láttatni magukat a valóságosnál, másoknak inkább az felel meg, ha a nyilvánosságnak nincs rálátása a vagyonukra. Ebben nincs semmi kivetnivaló, ez egy régi és jogos magánérdek; és fontos szem előtt tartani, hogy a mai világban igen nehéz helyzetben van, aki a hatóságok elől kívánná elrejteni a vagyonát. Egy ideje már elképzelhetetlen, hogy egy táskányi készpénzzel valaki besétáljon a bankba, ahol aztán a tisztviselő szó nélkül bankszámlára helyezi a pénzt. A pénzmosás elleni összehangolt, nemzetközi fellépés és a különböző államok hatóságai közötti rendszeres információcsere rendkívül beszűkítette a bűncselekményből származó javak elhelyezését a bankrendszerben.

Az üzletszerű vagyonkezelők a Magyar Nemzeti Bank engedélyével működnek, a nem üzletszerű vagyonkezelések pedig az MNB hatósági bizonyítványával jönnek létre. Ahhoz azonban, hogy egy vagyonkezelés a gyakorlatban is működőképes legyen, elengedhetetlen egy bankszámla és adott esetben egy értékpapírszámla megléte. A pénzmosási jogszabályok rendelkezései értelmében a vagyonkezelési jogviszony szinte összes szereplője (vagyonrendelők, vagyonkezelő, kedvezményezettek) tényleges tulajdonosnak minősül, akiket a bank köteles azonosítani. A bankok compliance részlegei viszont bizalmi vagyonkezelők bankszámlanyitáskor jellemzően még ezen túlmenően is fokozottan óvatosak és alaposak, és meggyőződnek róla, hogy a vagyon eredete törvényes. Amennyiben bármilyen problémát találnak, a bank megtagadja a bankszámlanyitást – ismertette a szabályokat Simon Stella, az AegisLegal Ügyvédi Iroda bizalmi vagyonkezeléssel foglalkozó ügyvédje.

A bizalmi vagyonkezelés láthatóan egy olyan jogviszony, ami mozzanatról mozzanatra külső szereplők – hatóságok és bankok – tekintete előtt zajlik, akik az esetleges rendőrségi, ügyészségi megkereséseket értelemszerűen teljesítik. Más szóval, a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon eltűnhet ugyan más magánemberek elől, de a hatóságok elől aligha.

  1. A bizalmi vagyonkezelés egyedüli előnye az anonimitás

Az előző pontban láttuk, hogy bizalmi vagyonkezeléssel valamelyest el lehet rejtőzni a nyilvánosság, de nem a hatóságok elől, ez a fajta névtelenség azonban a gyakorlatban rendszerint a legutolsó oka annak, hogy valaki létrehoz egy ilyen konstrukciót. A bizalmi vagyonkezeléssel elérhető előnyök ugyanis jóval túlmutatnak az anonimitáson.

Simon Stella ügyvéd szerint a bizalmi vagyonkezelés egyik legfontosabb előnye az örökléstervezés és a családi cégek generációváltásának biztosítása. Ezáltal a jogintézmény valós alternatívája a végrendelkezésnek, sőt, a végrendeletnél jóval sokoldalúbban alkalmazható, rugalmas eszközt ad a családfő kezébe. Végrendeleti öröklés esetén ugyanis a hagyaték a halál pillanatában teljes mértékben átszáll az örökösökre. Ezzel szemben bizalmi vagyonkezelés esetén a vagyonkezelő egy adott esetben igen terjedelmes és részletes szerződés alapján kezeli a családi vagyont, és megfelelő ütemezés szerint, meghatározott célokra fordítva adja ki a vagyont (és annak hasznait) a kedvezményezetteknek, jellemzően azok észszerű igényeihez igazodva. Ennek révén úgy lehet gondoskodni a kiskorú vagy fiatal felnőtt örökösökről, hogy azokra nem szakad rá egyben egy komoly vagyon még azelőtt, hogy felelősen tudnának rendelkezni annak sorsáról vagy menedzselni az azt alkotó cégeket. A bizalmi vagyonkezelés ezáltal arra is lehetőséget ad, hogy a vagyonrendelő fokozatosan lépjen vissza a cégei irányításától, és a kijelölt örökösök rendezetten, még a vagyonrendelő életében elkezdjék átvenni azok irányítását.

A másik hangsúlyos előny, ami a konstrukcióban megjelenik, az adótervezés és adóoptimalizálás. Olyan cégek esetében érdemes bizalmi vagyonkezelés választani, amiket exit-re építenek vagy amelyek belátható időn belül felvásárlási célpontok lehetnek. Ilyen esetekben a vagyonkezelés körültekintő felépítésével jelentős adóelőnyöket lehet kiaknázni.

A bizalmi vagyonkezelés betölthet vagyonvédelmi funkciókat is, mivel célja lehet egy kockázatosabb befektetés előtt a magánvagyon egy részének elkülönítése és ezáltal védelme az esetleges hitelezőkkel szemben.

  1. A bizalmi vagyonkezelés csak a szupergazdagok játékszere

Sokan, akik olvasnak a bizalmi vagyonkezelésről, és adott esetben felmérik annak potenciális előnyeit is, végül azért nem lépnek tovább, mert úgy érzik, a vagyonuk nem elegendő hozzá. A valóság azonban az, hogy nincsen jogi előírás a kötelező tőkeminimumra, ellentétben például a családi vagyonkezelő alapítványok legalább 600 milliós induló tőkéjével.

Természetesen létezik egy gazdasági értelemben vett minimum, ami alatt nem feltétlenül racionális döntés egy ilyen struktúra felállítása. Ez a határ mindenki esetében más és más, hiszen függ a fentebb írt céloktól is, amire a vagyonrendelő elsősorban használni akarja. Az alapításnak vannak jogi költségei, a vagyonkezelésnek pedig éves fenntartási költségei (mint a vagyonkezelő díja, a jogi és adótanácsadási költségek, a könyvelő díja, adók), ezért egyedi mérlegelés szükséges, hogy a vagyonrendelő számára az adott esetben nem feltétlenül számszerűsíthető előnyök meghaladják-e a költségeket.

Általánosságban véve elmondható, hogy nincs szükség milliárdos vagyonra ahhoz, hogy megérje bizalmi vagyonkezelést létrehozni. A belépési küszöb sokkal inkább a néhány százmillió forintos vagyonnál van. Mivel ebbe az összegbe nemcsak a likvid befektetések, hanem a cégvagyon is beleszámít, a kör, akinek érdemes a konstrukcióban gondolkoznia, sokkalta szélesebb, mint elsőre gondolnánk.

  1. A vagyonkezelésbe adással a vagyonrendelő elveszíti a vagyon feletti kontrollt

Ez a tévhit oka is minden bizonnyal abban a körülményben keresendő, hogy a vagyontárgyak kikerülnek a vagyonrendelő tulajdonából, és azokon a vagyonkezelő szerez tulajdonjogot. A tulajdonjog azonban messze nem minden, a vagyonkezelő ugyanis – akár a család egy bizalmas barátjáról, akár egy professzionális szolgáltatócégről van szó – köteles a vagyont gondosan, a kedvezményezettek javára és érdekei szerint kezelni. A vagyonrendelő szándékait pedig egy komoly dokumentum, a vagyonkezelési szerződés hivatott érvényre juttatni.

(Fotó: Pixabay.com)(Fotó: Pixabay.com)

”Az általunk szerkesztett vagyonkezelési szerződések igen részletes, nem ritkán akár a száz oldal terjedelmet is elérő okiratok” – összegezte Simon Stella. – Egy ilyen szerződésben a vagyonkezelő részletes és kötelező elvi iránymutatást kap arra, hogy a családi vagyon különféle elemeinek közép és hosszabb távon milyen sorsot szán a vagyonrendelő, és arra is, hogy melyik kedvezményezettnek mikor (például évente vagy egyes meghatározott esetekben) milyen juttatásban kell részesülnie. Egy ilyen szerződés alkalmas rá, hogy kijelölje akár igen tekintélyes és szerteágazó vagyontömegek hosszú távú, hatékony kezelésének kereteit. A vagyonkezelőt pedig a polgári jog szabályai szerinti felelősség terheli annak betartásáért.

Emellett a vagyonrendelő akár protektori testülettel – „vagyonfelügyelőkkel” - is ellenőriztetheti a vagyonkezelő működését, ha pedig mégis megrendül benne a bizalma, úgy egyetlen utasítással le is tudja őt váltani.

  1. A bizalmi vagyonkezelés örökre szól

A magyar jogszabályok szerint a vagyonkezelési szerződést határozott vagy határozatlan időtartamra lehet létrehozni, azonban a szerződés ötven év elteltével megszűnik. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy egy létrehozott vagyonkezelést fenn kellene tartani ötven évig vagy a határozott idő lejártáig. A bizalmi vagyonkezelés egyik legnagyobb előnye ugyanis pontosan az, hogy a rendszer rugalmasan alakítható és visszacsinálható, szemben egy adásvétellel vagy ajándékozással, ahol a tulajdonjog véglegesen átszáll a vevőre vagy a megajándékozottra.

Számos esetben lenne hasznos az, ha a tulajdonjog-átruházás visszacsinálható lenne. Gondoljunk csak a generációváltásra: úgy tűnik, hogy legidősebb gyermek a legrátermettebb a családi cégek vezetésére, ezért a családfő felállít egy bizalmi vagyonkezelési struktúrát, és megbízza, hogy legyen eseti bizalmi vagyonkezelője. A gyermek azonban mégsem alkalmas a feladatra. Ha a cégek átruházása ajándékozással vagy adásvétellel történt volna, úgy nehéz lenne jogilag támadni a szerződéseket, és az eredeti állapotot helyreállítani. A bizalmi vagyonkezelési szerződés viszont akár részben, akár egészben felmondható, a felmondással pedig a vagyon visszaháramlik a vagyonrendelőre.

Bizalmi vagyonkezelés esetén tehát a családfőnek két opciója is van: vagy leváltja a gyermeket és kijelöl egy új vagyonkezelőt (ahogy azt az előző pontban érintettük); vagy felmondja a vagyonkezelési szerződést, és megszünteti a vagyonkezelést. Ezen nagyfokú rugalmasság miatt a bizalmi vagyonkezelés ideális választás lehet a generációváltás problémájával szembenéző családoknak – zárta gondolatait az AegisLegal ügyvédje.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Személyes pénzügyek Hány telefonfülke van még az országban és mennyit használják őket?
Privátbankár.hu / MTI | 2021. július 23. 10:01
Folyamatosan csökken a nyilvános telefonfülkék száma, de még mindig rendszeresen használják azokat, havonta átlagosan ötven hívást indítanak egy-egy nyilvános készülékről.
Személyes pénzügyek Melyik éri meg jobban? A fogyasztóbarát személyi hitel vagy a hagyományos?
Privátbankár.hu | 2021. július 20. 16:37
A Minősített Fogyasztóbarát személyi kölcsön számos olyan jellemzővel bír, ami miatt kedvezőbb egy hagyományos személyi kölcsönnél, a Nemzeti Bank korábbi közlése alapján az idei év első négy hónapjában felvett személyi kölcsönök közül minden ötödik minősített volt. A Bank360 elemzői annak jártak utána, hogy milyen feltételekkel lehet hagyományos, illetve fogyasztóbarát hitelhez jutni júliusban, és jobban megéri-e az új konstrukció.
Személyes pénzügyek A válság ellenére is új történelmi csúcson az Ausztriában dolgozó magyarok száma
Eidenpenz József | 2021. július 20. 12:00
Annak ellenére, hogy a koronavírus-válságnak még koránt sincs vége, és nem a legjobb évként fog bevonulni a turizmus történetébe sem a 2021-es, az Ausztriában dolgozó magyarok száma új történelmi csúcsra emelkedett. Messze a magyarok kapták a legtöbb állást júniusban, amihez hozzájárulhat, hogy osztrák dolgozókból egyre kevesebb van. Az országban azonban megint szigorítanak, így a nyár második fele erősen kérdéses.
Személyes pénzügyek Magyarország sem marad ki az időjárás okozta károkból
Privátbankár.hu | 2021. július 19. 16:27
A Generali Biztosító adatai szerint július második és harmadik hétvégéjének viharai után eddig közel 5500 bejelentés érkezett, összesen 1,5 milliárd forint értékben. 
Személyes pénzügyek Ráerősített az öngondoskodás iránti igényre a járvány
Privátbankár.hu | 2021. július 19. 15:12
Egyre többen veszik saját kezükbe az egészségügyi öngondoskodás kérdését – derült ki a Pénztárszövetség első negyedéves eredményeiből. A hosszú távú, nyugdíjcélú megtakarítások mellett tavaly és a 2021-es év első negyedévében a több mint 930 ezer egészségpénztári tag 8 milliárd forintnyi egyéni befizetéssel gyarapította egészségügyi célú befizetéseit, ami rekordösszegnek számít az elmúlt 20 év első negyedéveit tekintve.   
Személyes pénzügyek Jól meglökte a koronavírus az asztali számítógépek iránti keresletet
MTI | 2021. július 19. 12:20
Az elmúlt három negyedévben világszerte szépen nőttek a PC-eladások, igaz, a lendület így a végére épp hanyatlásnak indult.
Személyes pénzügyek Két bank is a babaváró hitel növekvő folyósítását jelezte
MTI | 2021. július 14. 06:24
Jelentős növekedésről számolt be a babaváró hitelek folyósításában két pénzintézet.
Személyes pénzügyek Még hogy válság? Egy év alatt közel 900 milliárddal tollasodtak meg a hazai gazdagok - itt a legfrissebb privátbanki körkép!
Csabai Károly | 2021. július 12. 05:21
Nemcsak a meglévő ügyfelek számláját gyarapították a koronavírus-járvány utáni első sokkot követően jelentősen felpattant árfolyamok. Hanem a friss pénzek is, vagyis, hogy több mint másfélezren döntöttek úgy, ezentúl a pénzeik fialtatását profikra bízzák. Mindezek következtében június végén közel 47 ezer számlán már 7 ezer milliárd forintos magánvagyont kezeltek a hazai privátbankárok, akik 30 millió forint alatt szóba sem állnak módosabb honfitársainkkal, a többségnél azonban 100 millió a beugró. Egyéb érdekességek is kiderülnek a legfrissebb körképünkből.
Személyes pénzügyek Az itthon nyaraló magyarok közel fele 50 ezer forintnál kisebb büdzsével tervez
Privátbankár.hu | 2021. július 8. 12:29
32 százalékuk pedig 50 és 100 ezer forint közötti vakációs költségvetéssel számol idén.
Személyes pénzügyek Csak május végéig 460 milliárd forint lakáshitelt vettek fel a magyarok
MTI | 2021. július 8. 07:54
Az év első öt hónapjában már majdnem olyan értékben kötöttek hitelszerződéseket, mint a teljes 2016-os évben.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos