Ma már triviális, hogy öregszik a társadalom, a kérdés az, hogy miként készül fel az aktív társadalom, a munkáltatói kör és az állam a közeljövőben egyre nyomasztóbb probléma kezelésére - ismertette az Aegon saját kutatóintézetének nyugdíjkutatásának eredményeit Horváth Gyula, az Aegon pénzügyi vezérigazgató-helyettese. Az Aegon a világban leginkább nyugdíjbiztosítóként van jelen, semmint klasszikus biztosítóként, ez magyarázza a cég saját kutatóbázisának létrehozását – magyarázta a szakember. A társaság 15 országban mérte fel online kérdőíves felmérés során a az emberek véleményét.
A kutatás főbb megállapításai:
1. Javul a nyugdíjra való felkészültség – az emberek kissé optimistábban ítélik meg saját felkészültségüket. Ugyanakkor Magyarország Japán után a legrosszabb értéket érte ebben a tekintetben. Mindezt annak ellenére, hogy a megkérdezettek 53 százaléka nyilatkozta azt, hogy van valamiféle terve arra nézve, hogyan, miből él majd a nyugdíjas években – ez középértéknek számít. A magyar emberek 72 százalékának ugyanakkor nincs vészhelyzeti terve arra nézve, hogy miből is élne meg, ha hamarabb kerülne ki az aktív korosztályból. (A kutatás átlaga 59 százalék.)
2. A megkérdezettek jó része élénk nyugdíjas éveket tervez. A felmérés szerint a megkérdezettek 27 százaléka szeretne tovább dolgozni a nyugdíjba vonulás után.
3. A rendszeres megtakarítók továbbra is 40 év felett „születnek”. A felmérés szerint a 18-24 évesek körében 29 százalék a nyugdíjcélú megtakarítók aránya – ezt a számot vélhetően a nyugat-európai válaszadók nyomták fel, hiszen ott a társadalom már nyugdíjmegtakarításra „szocializálódtak”. A felmérés szerint a férfiak 42, a nők 36 százaléka megtakarító, hazánkban ugyanakkor 30 százalék felett van azok aránya, akik „akarnak” megtakarítani.
4. A nyugdíjcélú megtakarításokban komolyan számítanak a munkavállalók a munkáltatókra – negyedük reméli, hogy munkaadója megteremti annak lehetőségét, hogy tovább dolgozzon, s ötödük hiszi azt, hogy a munkahelye rugalmas nyugdíjpénztári befizetésekkel segíti a megtakarításokat. A megtakarító megkérdezettek több mint kétharmada elfogadhatónak tartja, hogy a munkáltató automatikusan belépteti a nyugdíjpénztárba akkor, ha a cég az tőle e célból levont 8 százaléknyi bérnél némiképp magasabb hozzájárulást fizet, de a megtakarítást tervezők esetében is 50 százalék felett van ez az arány. (Erre a pontra adott válaszokban nem igazán relevánsak a hazai álláspontok.)
5. Magyarországon Spanyolországon kívül a legmagasabb azok aránya (55 százalék), akik az államtól várják a nyugdíjprobléma kezelését. Igaz, az a tény, hogy az emberek 30 százalékában már tudatosult, hogy az öngondoskodástól remélheti a biztos nyugdíjéveket. Ugyanakkor ez esetben komoly gondot jelent Horváth Gyula szerint, hogy a társadalom tagjai nincsenek tisztában azzal, hogy 80-90 százalékban megélik a nyugdíjkorhatárt, s onnantól kezdve is átlagosan 20 évig még élni fognak. Ha megkérdezzük őket, akkor úgy válaszolnak, hogy néhány millió forintnyi megtakarítás elegendő a nyugdíjas évekre.
Az elnök nem is volt ott. 
