Volt, akit meglepett, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva több ponton is javult a magyarok pénzügyi helyzete, mert az infláció mértéke, az árleszállítások népszerűsége és mindenhatósága nem ezt mutatja. De a kutatás szerint – 4500 embert kérdeztek meg - nőtt azok száma, akiknek marad valamennyi pénze a hónap végén és csökkent azoké, akik semmilyen megtakarítással nem rendelkeznek – derül ki a Provident Pénzügyi Zrt. anyavállalatának (International Personal Finance - IPF) megbízásából készült reprezentatív kutatásából, amelyet 2024 júniusában a Kantar készített. Ami a külföldi kitekintést illeti, a csehek és a lengyelek jobban állnak nálunk.
Az egy évvel korábbi adatokhoz képest többen vannak, akik hónap végén félre tudnak tenni valamekkora összeget és azok is, akik magabiztosnak érzik magukat a pénzügyeikben. Átlagszámokról, statisztikáról, reprezentatív mintáról beszélünk persze: más a pénzügyi tudása a kis falvakban élőknek, a nyugdíjasoknak. Léteznek olyan családok, ahol bármekkora a jövedelem, a hónap közepére elfogy a pénz, és vagy a rokonoktól, vagy ismerősöktől kell kölcsönkérni. Ez a kör ritkán tud félretenni, mert egyszerűen nem tud gazdálkodni a pénzzel. Mindez természetesen a képzettségtől, az előre tervezés képességétől függ.
Fotó: Pixabay
A magyarok harmada tud csak félretenni a havi jövedelméből
A magyarok csaknem negyedének (23,5 százalékának) kisebb, vagy akár nagyobb összeg marad a zsebében a hónap végén. Ezen belül a megkérdezettek 20,5 százaléka kisebb, 3 százaléka pedig egy nagyobb összeget tud félretenni a havi jövedelméből. Ezek az adatok jobbak, mint az elmúlt évben, a 2023-as felmérés ugyanis még azt mutatta, hogy 19,7 százaléknak maradt pénze a hónap végén, ezen belül 17 és 2,7 százalék volt a megoszlás.
Minden harmadik magyar (33,3 százalék) tudott havonta kisebb vagy nagyobb összeget félretenni, összesített arányuk az előző évihez képest minimálisan, mindössze 0,2 százalékkal csökkent. Mintegy 11 százalékuk előre meghatározott összeget tesz félre, 22,1 százalékuk esetlegesen, változó nagyságú pénzösszeget tud megtakarítani.
Többnyire lakásfelújításra és utazásra veszünk fel hitelt.
Az idősebbek nem szeretnek kölcsön kérni
A Provident kutatása rávilágított arra is, hogy a megkérdezettek 53,4 százaléka nem vett fel kölcsönt az elmúlt egy évben, ez 2,3 százalékponttal alacsonyabb adat, mint az egy évvel korábbi, amit az is magyarázhat, hogy többen tudtak megtakarítani. Míg a középkorúak (35-54) kicsit több, mint a fele, addig az idősebb korosztály (55-75) csaknem kétharmada nyilatkozott úgy, hogy ha lehet, nem kérnek kölcsön.
Akik kölcsönkértek, azok közül a legtöbben (32,8 százalék) a családjukhoz, azon belül is legnagyobb arányban a szülőkhöz (12,8 százalék) fordultak segítségért, míg a pénzügyi intézmények kölcsönét csak 13,8 százalékuk vette igénybe, 1,6 százalékkal többen, mint egy évvel korábban.
A felmérés adatai szerint a megkérdezettek 52,3 százaléka magabiztosnak érzi tudását a pénzügyi termékekkel kapcsolatban, 46 százalék viszont nem érzi komfortosnak magát ezen a területen. Ez kismértékű javulás tavalyhoz képest, akkor még 50,1 százalék gondolta tudását magabiztosnak, és 47,6 százalék volt bizonytalan.
Oktatási programok a nyugdíjasoknak és a hátrányos helyzetűeknek
Ugyanakkor jelentős eltérések mutatkoznak, nemcsak az életkor, hanem a területi eloszlás tekintetében is. A felmérés adatai szerint a 18-34 évesek között található a legtöbb (54,4 százalék), az 55 év felettiek között pedig a legkevesebb (47,4 százalék) pénzügyileg magabiztos ember; továbbá amíg a nagyvárosban élők 61,3 százaléka érezte úgy, hogy megfelelő tudással rendelkezik a pénzügyi szolgáltatásokról, addig ez az arány a kistelepüléseken csak 41,8 százalék.
Boczán Viktor, a Provident Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója a kutatás eredményeivel kapcsolatban elmondta: a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel kötött stratégiai együttműködésük kiemelt célja, hogy a hátrányos helyzetű csoportok pénzügyi tudatosságát elősegítsék, elsődlegesen pénzügyi oktatás révén. De nemcsak számukra rendeznek továbbképzést: azért indították el a Nyugdíjas Akadémia oktatási programot, hogy elérjék azt a generációt, amely számára a pénzügyi nevelés kevésbé volt hozzáférhető korábban.
Miután az oroszok drónokkal és ballisztikus rakétákkal lecsaptak az ukrán fővárosra. 
