A pandémia okozta válságkörnyezetben országosan jelentősen nőtt a lakossági bankbetétek állománya, az ügyfelek tartalékoltak, a korlátozások miatt nem tudták vagy nem akarták elkölteni jövedelmük, bevételük egy részét, illetve volt, aki – bár tudta volna fizetni a hitelét – biztonsági célból élt a törlesztési moratórium lehetőségével, ami szintén a megtakarítások emelkedéséhez vezetett.
A vállalkozásoknál az állam és jegybank által biztosított hitel- és válságmenedzsment-programok, valamint a pandémia negatív hatásainak enyhítését célzó, megemelt költségvetési kiadások is segítették a folyamatot.
A Takarékbanknál mintegy 50 százalékkal bővült a lekötött betétállomány. A nyereménybetétnél még ennél is kiemelkedőbb volt a növekedés. A tavaly február végi 10 milliárd forintos állomány idén május végére 30 milliárdra hízott. A növekedést elősegítette az alacsony hozamkörnyezet is. A nyereménybetét jó alternatíva azoknak, akik nem feltétlenül akarják hosszabb távra leköti megtakarításukat, az ugyanis névértéken bármikor visszaváltható, ráadásul amennyiben kisorsolják, akkor kis megtakarítással is nagy hozam érhető el. Akár tízezer forintos nyereménybetéttel lehet akciós jelleggel egy több mint 15 millió forintot érő sportkocsihoz, illetve egyéb nyereményekhez jutni.
Több mint 149 ezer Takarékbank ügyfélnek van nyereménybetétje, átlagosan 200 ezer forintnyit tartanak a tízezer forint (vagy annak többszörösét kitevő) névértékű betétekből. A legtöbbet birtokló ügyfél 80 millió forintot helyezett el nyereménybetétben. Az ügyfelek minden harmadik nyereménybetétet postán kötnek meg.
A hitelintézetnél azzal számolnak, hogy a nyereménybetétek népszerűsége azután sem csökken, hogy a járvány visszaszorul, hanem tovább bővül, amíg alacsony a hozamkörnyezet a bankpiacon.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
