Kiderült, mennyien vannak az egyedülállók

Míg korábban a család felbomlása idősebb korban, válás vagy özvegyülés után volt jellemző, a kétezres évek első évtizedében jelentősen megemelkedett az egyedülállók száma a fiatalabbak, nőtlenek és a hajadonok körében is – derül ki a 2011-es népszámlálás legfrissebb eredményeit bemutató Statisztikai Szemle decemberi számából. Tíz év alatt 26,2 százalékról 32,1 százalékra emelkedett az egyszemélyes háztartások aránya. Rajtuk kívül a 4,1 millió háztatás felét alkotják a házastársak és élettársak (gyermekkel vagy nélküle), 13 százalékát az egyedülálló szülők, a többi pedig több családból álló, vagy egyéb összetételű háztartás.

Egyedülálló harmincasok

A cikket szerző Waffenschmidt Jánosné, a KSH főosztályvezetője ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a 20-as éveikben járó fiatalok közül sokan felsőfokú tanulmányaikat végzik lakóhelyüktől távoli településen, bérlakásban élve válnak egyedülállóvá életük-e szakaszában. Erre utal, hogy az egyedülállók túlnyomó többsége, 88 százaléka saját tulajdonú lakásban lakik, a 30 év alattiak esetében azonban ez a mutató csak 62 százalék, és 27 százalék bérlakásban él.

Az igazi növekedés azonban a harmincasok körében tapasztalható: tíz év alatt több mint kétszeresére emelkedett az egyedül élők aránya. Bár ez a háztartásforma a férfiak körében gyakoribb, a növekedésben a nők állnak az élen, ami kiegyenlítődés irányába mutat.

Harminc alatt még nem házas, negyven fölött már nem

A háztartások szerkezetét befolyásoló társadalmi folyamatok feltárása miatt érdemes a koruk alapján több csoportra bontani az egyedülállókat. A harminc év alattiak körében a nőtlenek, illetve a hajadonok aránya együtt meghaladja a 95 százalékot, a férfiak és a nők száma nem tér el jelentősen, és az átlaghoz képest nagyon magas a felsőfokú végzettségűek aránya.

A harmincasok körében megugrik a férfiak aránya (61 százalék) és megjelennek az elváltak (15 százalék), miközben csökken a diplomások aránya. A férfidominancia megmarad a negyvenes korosztályban is (63 százalék), ugrásszerűen megnő ugyanakkor az elváltak aránya (42 százalék). Ez utóbbi a csúcspontot az ötvenesek esetében éri el (48 százalék), ahol nagyjából kiegyenlítődik a nemek aránya. Hatvan felett pedig elsősorban a férfiak halálozási mutatói miatt ugrásszerűen növekszik a nők, illetve az özvegyek aránya.

Budapest a szinglifőváros

A fővárosban hagyományosan magas az egyedülállók aránya, 100 budapesti háztartásból 41-ben egy személy él. Az átlagosnál magasabb az egyedülállók aránya a dél-alföldi megyékben, ugyanakkor részben a kormegoszlással összefüggésben kevesebben élnek egyedül Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Vas megyében.